Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-18 / 51. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. deczember 18. A kir. kath. főgimnázium és a Természettudományi Társulat. Ä Természettudományi Kör, mely a kir. kath. főgimnázium kebelében működik, november 16-án tartott ünnepélyével oly érdeklődést ébresztett, mely elhatott az ország szivéig, és annak is egyik legszebb izmáig éreztette hatását a munkakedv, mellyel az ifjúság Than Károly emlékezetének áldozott, llosvay Lajos műegyetemi tanár a kir. magy. természettudományi társulat elsőtitkára ugyanis a következő sajátkezű levelet intézte az if jusági kör vezetőségéhez: „Nagyrabecsült Tagtárs Ur! Hálásan köszönjük a Than szoborra beküldött 11 koronát. Örülünk a kül deménynek, de mégjobban annak, hogy az ifjúság ünnepsége annak a kiváló férfiúnak emlékét tisztelte meg, aki szeretetének egész melegével igyekezett hazánk ifjúságát a tudományok művelésének és a nemzeti ügy szolgálatának megnyerni. Az ifjúság nemes elhatározása elég hangosan dicséri vezetőit is. Kiváló tisztelettel Dr. llosvay Lajos m. kir. udvari tanácsos, első titkár.“ Uj postahivatal. A Szamos balpartján keletkezett iparvállalatok és közintézmények oly forgalmat teremtettek, hogy ott egy postahivatal felállítása elkerülhetetlen. A város közigazgatási bizottsága evégett átirt a nagyváradi posta és távirdaigazgatósághoz, ahonnan már visszaérkezett a válasz, hogy a város jelölje ki a postahivatal helyét, egyszersmind mutassa ki a népesség számát. A tanács a szükséges tájékoztatás megadása iránt intézkedett s a mérnöki hivatalt a helyszinrajz elkészítésével megbízta. Időjárás 1913-ban. A Sirius időjóslata szerint 1913. január 1 tői kemény hideg várható, több helyen havazással, január 8 tói nedves, hideg eső és hó fog esni, 22-étől nagy havazás Ígérkezik Európa és hazánk nagy részében. A tavasz korán fog beállni. Márcziusban már gyönyörű szép, meleg napok jönnek, zivataros esőkkel; bő termés és igen jó esztendő lesz; úgyszintén kellemes nyár is. Szeptember és október hónapokban második nyár fog jönni és hosszú lesz az ősz. A téli esték küszöbén az olvasó közönség szives figyelmébe ajánljuk JVeisz Izsák könyvkereskedőnek hézagpótló köl- csönkönyvtárát, melyet a városi bérpalotában modernül rendezett be. Előnyös évi és havi előfizetések is eszközölhetők. Összevásárolják a bankjegyeket. A háborús izgalmaknak egyik jellemző visszaélése kezd nagy mértékben elharapózni az északi vármegyékben. Galíciából, Bukovinából sőt megyénkből is érkeznek jelentések arról, hogy élelmes spekulánsok megjelennek a falvakban és a háborútól rettegő, tudatlan falusi népnek aranyat és ezüstöt kínálnak a bankjegyekért, mert a tudatlan és fel nem világosított nép azt hiszi, hogy háború esetén a bankjegy elveszti értékét és csak a nemes fémnek lesz fizető képessége. Az osztrák kormány már szigorú utasításokat küldött a hatóságoknak e visszaélés meggátlására, de nagyon ajánlatos volna, ha a mi hatóságaink is érdeklődnének e legújabb visszaélés iránt és igyekeznének megakadályozni a hiszékeny nép ilyetén való megkárosítását. Üzenet a „jó k&tholikusoknak.“ A „Religió“-hoz fordult egy „jó katholikus“, aki magáról a legjobb véleményben van, aki rendkívül sokat ad arra, hogy mások vallásosak legyenek. Önmaga felől akként vélekedik, hogy elegendő számára, ha katolikusnak tartják. Mivel ez az ur egy típust képvisel, mivel sok hasonló gondolkozásu ember akad köztünk, azt a kis leczkét, melyet kapott a R. szerkesztőségétől, mi is közreadjuk : „X. Csak igy nevezem, hogy még a lakóhelye se tűnjék fel másoknak. Ön levele szerint éppen az által bűnhődik, amivel mások tetszését kereste. „Katolikus vagyok, de nem bigot, még templomba sem járok ; azt azonban megkövetelem, hogy alantasaim az erkölcsi szabályokhoz ragaszkodjanak. S ezért most mindenfélének, még ultramontán- nak is kiáltanak ki, sőt ilyen czimen még újságba is raknak. Igazán nehéz a helyzete a mai elöljárónak.“ Kár panaszkodnia, megérdemelte sorsát. A dolog egészen világos. Alantasai megszokták, hogy nem törődik a vallásossággal, abban valóságos szabad-gondolkodónak mutatja magát s mégis erkölcsöt követel tőlük. Azok az alantasak gondolhatják tehát, hogy ha ön olyan a vallásban, miért ne lehetnének ők szabadgondolkodók az erkölcsben ? Tehát tu lajdonképen az ön példája rontotta meg alantasait s ők csak az on példáját utánozzák. Ön nem tiszteli az egyház parancsait, ők viszont nem tisztelik az ön parancsait. Gondolják, ön nel egyenlő alapon állanak.“ A drágaság ellen. A magyar városok lakosságát valami csodálatos keleti fatalizmus jellemzi, a saját anyagi érdekeivel való nemtörődömség. Minden városban találunk legalább tízféle politikai pártárnyalatot és kétszer anyi- féle klikket, amelyeket ugyan az anyagi ér dekszálak fűznek össze, találunk ezenkívül egy csomó, a legholdvilágosabb czélok elérésére alakult egyesületet is, de nem találunk semmiféle egyesülést vagy szervezetet, amelynek bevallott czélja a közélelmezés mostoha viszonyainak javítása, az élelmiszerek, fa, szén, stb. drágaságának csökkentése lenne. A vége felé közeledő év súlyos gazdasági válsága azonban mintha felrázta volna százados tespe- désükből a városokat s munkára serkentené a vezetőket. Legalább erre vallanak azok a jelenségek, amelyekről értesültünk. Máramaros- szigeten pl. nagy a fainség. A közönség nem tudott már boldogulni, s ekkor segítségére si etett a város polgármestere, nagy mennyiségű fát vásárolt össze és azt a közönség rendelkezésére bocsátotta. — Debreczenben tarthatatlan viszonyok voltak a piacz drágaság miatt. Drága volt a tojás, tej, vaj, drága az aprójószág stb. Ekkor a város agilis főkapitánya hatósági élelmiszer sátrakat állított fel, s ügyes legényeit szétküldte, a' hetedik határba, a legrejtettebb falukba, s gondoskodott arról, hogy legyen a sátrakban tej, baromfi, tojás és vete- mény, melyeknek ára 20—40 százalékkal ol esőbb, mint eddig volt. Talán mondanunk sem kell, hogy Debreczen közönsége nagyon hálás a kezdeményezésért, s legfeljebb a kofák és élelmiszer uzsorások haragusznak, akik eddig zsebükben tartották a közönséget. Bizony nálunk is felférne egy kis hatósági beavatkozás, hogy élelmiszereink árhullámzása ne szerezzen naponként számunkra kinos meglepetéseket. Urinők a betegápolás szolgálatában. A közelgő háború Szatmár úri asszonyait nemes elhat trozásra bírta. Önként ajánlkoztak szükség esetén betegápolásra. A betegápolótanfolyam már hétfő délután meg is kezdődött. A tanfolyam a tűzoltólaktanya mentőállomásán van, a hol dr. Vajay Imié kér. orvos az elmé leti alapismeretekről tájékoztatja a tanfolyam hallgatóit. Az elméleti kiképzés után természe tesen gyakorlati kiképzés következik, amelyben a közkórházban részesülnek a hallgatók. A tanfolyamnak eddig 75 hallgatója van. 90 ezer koronás karácsonyfa. A legdrágább karácsonyfa, amely valaha a világon volt, 1878-bán állt a londoni Kristály-palotában. Mesterségesen összeállított karácsonyfa volt, a magassaga 120 láb és sok kicsiny fenyőfából oly ügyesen állították össze, hogy egyetlen, monstruózus fenyőnek látszott Egész London csodájára járt. A meseszerü nagyságán kivül akadt még bámulni való rajta elég. Nem kevesebb, mint 25.000 tárgy, játékszer, zászló, édesség csüngött rajta. Az ára kerek kilencz- venezer korona volt. Egy angol lap most megemlékezik a rengeteg karácsonyfáról és méla rezignáczióval teszi hozzá, hogy habár a fenyőfákat Skócziában szerezték, a díszeket már Németországban vásárolták. VIDÉK Szatmármegye novemberben. A vármegyei közigazgatási bizottság pénteken rendes havi ülést tartott. Csaba Adorján főispán meleg szavakkal parentálta el a vármegye egykori alispánját, Jékey Sándort, kinek emlékét a bizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezután a szakreferensek szokásos jelentései következtek. Az alispáni jelentés szerint novemberben 718-an kértek Amerikába szóló útlevelet. A vármegye egészség- ügyi állapota a múlt hónapban kedvezőtlen volt. A kir. tanfelügyelő jelentéséből megemlítjük, hogy a földmívelésügyi miniszter a nagykárolyi gazd. ism. iskolánál rendezendő téli háziipari tanfolyamra 600 K, a krasz- nabéltekire 500 K államsegélyt engedélyezett. A nagykárolyi gazd. iskolához egy uj tani- tái állás szerveztetett. A nagykárolyi állami iskolai építési terv jóváhagyatott s igy az árlejtés kihirdetése iránt Nagykároly várost megkereste. A közgazdasági előadó bejelenti, hogy az általános gazdasági helyzet lényegesen rosszabbodott, mivel a folytonos esőzés után beállott hideg időjárás úgy a betakarítási, mint a szántó vető munkálatokat annyira hátráltatta, hogy az őszi vetések 60 százaléka kimaradt. A meglevő vetés is igen hiányos munka mellett került földbe, nehezen csírázik és fejlődése gyenge. A jövőre való kilátás igen szomorúnak mutatkozik s indokolttá teszi a földmivelésügyi miniszter segélyakezióját a bekövetkező gabonaszükség enyhítésére. A közigazgatási előadó szükségesnek tartja különösen a vármegye hegyvidéki lakóinak tengeri szükséglete felőli gondoskodást. A segélyezést azonban nem természetben nyújtani gondolja, hanem állandó munkaadással, akár állami, akár megyei birtokosoknál. Betörtek a templomba. A dobórusz- kai róm. kath. templomba éjnek idején ismeretlen tettes a sekrestye ajtaját felfeszi- tette és a „Jézus szt. szive“ perselyből a benne levő 40—50 korona készpénzt elrabolta. Ezen a vidéken ez már a harmadik templomrablás. — A csendőrség erélyesen nyomoz a gonosztevő után, de eddig — sikertelenül. Halálozások. A legutóbbi napokban elhunytak: Fonbank Mellicia irg. nővér 26 éves korában Székesfehérvárt. Egy liliomszállal kevesebb van a földön. Hosszú évek óta a rettenetes tüdővész sorvasztotta az angyali lelket s 9 én reggel 8 órakor minden szenvedés nélkül csendesen elaludt. Bár régóta betegeskedett, kötelességének azonban az utolsó napig megfelelt. A test. gyenge volt ugyan, de bámulatos erős volt a lélek. Ép előző nap. a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén újította meg fogadalmát Teremtőjének nővértársaival együtt s másnap reggelre már égbe szállt a lelke. — Kresz János nyug. tanár, Plachy Gyula p. n. igazg. apósa 70 éves korában. — Mérai Sándor adótiszt Nagykárolyban. — Özv. csicseri Orosz Lászlóné, szül. báró revisnyei Reviczky Amália életének 91 ik évében Perecsenyben, — Kovács Lajos Beregvármegye ny. főjegyzője, Beregszász város helyettes polgármestere életének 56 ik évében Beregszászon. — Speck József mézeskalácsos életének 65 évében Ungvári. Pártoljuk a hazai ipart! empfinden magyar bér szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR Első Magyar Andesit SirMpárífa SZINÉRTÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. JL legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obelíszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. n MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM i CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
