Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-31 / 5. szám

9 „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1912. januárius 31. Uri (1 ivat-ujdoíiságok érkeztek: angol cilinderek, kemény- és puhakalapok, nyakkendők, selyem- és czérna-zsebkendő különlegességek, frakk- és smoking-ingek, keztyük, kézelő-gombokból, illatszerekből RAGÁLYIHOZ. eljárását. Hogy Kelemen Samu dr. ügyvédi irodájának évi jövedelme a százezer koro­nát messze felülhaladja, erre nézve az évi jövedelmet megállapító választott bíróság tagjainak: Hunyor Ödönnek, dr. Schön- pílug Jenőnek és Blum Lászlónak alapos és lelkiismeretes vizsgálatára hivatkozunk. Ezek után bizonyosan nem bujhatik ki tettének súlyos következményei alól Kelemen Samu dr., a ki még ilyenek után is akar — minket képviselni. A szabadság* gyászban. Szegény Szatmár, az én szülőföldemnek gyászvárosa, te ugyan megjártad. Téged majd szépen kiszerkesztenek hazánk összes Jour- náljai, Tageblattjai, Lloydjai és egyéb jai s jei, hogy te merészeltél a modern világ meg­dönthetien igazsága, a kereskedelmi szabad­ság ellen vétkezni. Szegény Szatmár ! Most majd reád olvassák az ósdi konservativis- must, a szükkeblüséget, azt a türelmetlenséget, mellyel eddig még minden világraszóló igaz­ságnak meg kelle küzdeni a tudomány szé­gyenére. Hogy lecsépelnek Téged gótikus és latin betűkkel a modern tudósok elkeseredett barczban a legmodernebb igazság, a keres­kedelmi szabadság gálád megsértése végett. Oh te szerencsétlen büszkesége az én szülő­földemnek, mi jutott neked eszedbe, dutyiba zárni Tartolcznak, az ősi paradicsom ama kedves rejtekének, csupa szabadkőmivesi jótékonyságot gyakorló, a népbankhoz czim- zett páholy nagymestereinek, annak a szét­szórtan uralkodó világbatalom nemesszivü leté­teményeseinek prebisztori kus képviselőit, az em­beriség közkincseinek szorgalmas gyűjtőit. Kétszer is jaj neked, hogy beárnyékoz- tad a nemes Izrael és Fried Pinkászok, Sa­muk, Mózesek, Makszik és Herskók szabad­sághoz szokott természet erőit támogató ne­mes alakjait, akik hozzá szoktak, hogy a szabadon lengedező szél megsimogassa csu­dálatosán megőrzött antik arczukat, az ő kedvükért teremtett napsugár megcsókolja ártatlan alázatosságot eláruló ábrázatukat, a szabad levegő átölelje daliás testüket, akik rászolgáltak arra, mint Isten kiválasztott minden jó és nemes tulajdonokkal felruházott ^teremtményei, hogy lelkűknek mézeshete soha ki ne fogyjon, akik megszolgálták, hogy a nehezen munkált mező illatát teljes mér­tékben és kizárólagos joggal ők élvezhessék, mert nemes természetüknél fogva a szegény néppel ők szeretkeznek igazi odaadással, bizalmat gerjesztő szelídséggel és mesés jó­sággal. Jaj ! szülőföldem büszkeségének hatal­mas ügyésze, az Istenre kérem, valami penészes kamarába bele ne dugja ezt a szabadsághoz szokott jótékony társaságot, mert az megárthatna nekik és magának gyűlne meg a baja, mert a képviselő ur éber szem­mel kiséri a törvény és igazság minden moz­zanatát és ha panaszkodnak a tartolczi ne­mesek, úgy megörökíti az Ön nevét egy interpelláczióban, hogyv attul koldul holta napjáig; de még annak is ki van téve, hogy a Nagyoriens megtelefonálja az igazságot ke­zelő miniszternek, hogy hivatkozva a kőmii- vesi rituális esküre gyakorolja a testvéri szeretet nemes feladatát, gondjuk lesz reá, hogy megszavazzák neki a bírók kicserélés jogát azért, hogy ha ilyen esetben az ügyész hajthatatlan, nyers, a modern eszmék elől elzárkózó ember, elküldhesse Kutyabagosra zabot hegyezni. Kérem, vigyázzon magára, mert annak a társaságnak külön törvényei vannak, annak nagy tömege már itt hullám­zik, előre tör, küzd, ront, bont, habzik, sziklát porlaszt mint egy hegyipatak, árad és ma­gával hordja a termékeny réteget, melyet magának leraktároz, mindég lefelé fut, maga megett hagyván a hanyatlást. Adok Önnek tisztelt ügyész ur egy jó tanácsot, ha azt megszívleli, nem bánja meg. A világért se gondoljon arra, amit Mózes II. a. 16 versében ir és Pál római levele IX. 17 alatt említ, hol „ezt mondja az írás Fáraóról: E végre támasztottalak téged, hogy megmutassam te benned az ón hatalma­mat, stb.“ Tudja tisztelt ügyész ur, a modern em­berek, a kőműves mester urak ezt már ósdi dolognak, mesének nyilvánítják, csak úgy tréfálkozva beszélnek a bibliáról, sőt a leg- haladottabbak merő csalásnak minősitik. Minket szegény vakoknak tartanak, akik nem látják a secessiós világ szépségeit, nevetik ósdi tévedéseinket és azt ígérik: hogy az uj irányban általuk alkotott törvények majd éreztetni fogják velünk a haladás kényszerítő hatását, mely elől elzárkózni nem egyéb, mint gőgös, daczos oktalanság. Hiszen az anyagi haszon elérését czélzó modern moz­galom nem másoknak kárt okozó ténykedés, hanem csupa jószívűség, mely a szükségbe juttatott gazdák felsegélyezését czélozza, a kamat mellékes! A ki emberszerető, az segít akárhogy, a tehgernyi boldogtalanság enyhí­tésére mindég kész. Az emberszeretetnek ez a tartolczi szabadkőműves páholyának ténykedése nem a véletlen szeszélynek játéka, ezt kérem vegye figyelembe édes jó ügyész ur, hanem már átalános czéltudatos munka, mely elkö­vet minden lehetőt, hogy a maga módja szerint a szegény népnek szívességet tehes sen. Ez a világfejlődésnek modern iránya; ez ellen a világért se rakjon le akadályokat. Ne akadályozza meg ezt a fejlődést, de mentse meg Szatmár városát a rossz hírtől. Ha már a buta emberek elkövették a bajt és besétáltatták a bankigazgató urakat az ön portájáig, akkor azt ajánlom : rendezzen be nekik bármi áron tisztességes és kényelmes otthont, külön konyhával, külön edénnyel, külön szakácsesal, külön kóser hússal a javá­ból, külön doktorral és miután annyian van­nak, hogy vallási gyakorlataikat is .rendesen megtarthatják, rendezzen be nekik külön viaszgyertyás imaházat és olvasgassa a tal- mudot, hogy valami mulasztás elő ne for­duljon. Még arra is kérem, a tárgyalásnál legyen előzékeny, a bíró urakat ne ingerelje, hogy a szegény ördögöknek költséget ne okozzon, fizesse azt is a buta nép, mely igen megérdemli, hogy ezt a terhet is ő viselje. Szóval kövessen el mindent, hogy azok az urak úgy megszeressék uj otthonukat, hogy ki se kívánkozzanak onnan. Halmozza el dicsérettel az ő nemes tettüket és mondja el nekik, hogy szép nevük meg lesz örökítve a történelemben is, azért beszélje le őket, hogy eszükbe ne jusson valami pocsék magyar névvel magukat a feledekenység homályába sülyeszteni. Engem pedig fogadjanak el tisz­teletbeli honosnak, ezért az őszintén kifa­csart jó indulatomért. Id. Egan Lajos. Költözködés miatt csak e hó végéig lehet olcsón vásárolni Győry Károly üvegkereskedésében. Barkóczy elmozdítása. Megtörtént tehát, amin a zsidószabadkőmüvesség évek óta olyan kitartóan dolgozott, amitől a ma­gyar katholikusok szivszorongva tartottak: báró Barkóczy Sándort elmozdították a kö­zépiskolai ügyosztály éléről. Néhány ezer páholylovag legyőzte a 12 milliót számláló magyar katholicismust. Sőt mi több, legyőzte, sárbatiporta az igazságot. Mert Barkóezyval az igazság maga bukott el. Hogy Barkóczy nem űzött egyoldalú klerikális politikát, hogy hivatalos működésében mindenkor lel­kiismeretesen, a tárgyilagos igazság és mél­tányosság szigorú betartásával járt el, azt hivatalos adatok bizonyítják. Elismerte azt róla az őt áthelyező kultuszminister is a parlament nyílt színe előtt. Es mégis el kel­lett buknia, mert magánéletében hithü ka- tholikus, sőt kongreganista mert lenni. El kellett buknia annak daczára, hogy melléje állott a magyar katholikus főpapi kar és a hivők sok százezernyi tömege. A tiszta igazság s a katholikus magyarság együttes szava nem birt akkora súllyal Zichy János kultuszminiszter szemében, mint a li­berális körök nyomása s a bársonyszék vonzó kellemei. Sok megaláztatás, sok arczulcsapás érte már a magyar katholicismust, de ehhez fogható még aligha. Erre a vérlázitó sértésre fel kell háborodnia még a rabszólgalélek- nek is, el kell szakadnia az angyali türelem­nek is. Hiszen már létjogosultságunk forog veszélyben. Nyilvánvalóvá lett, hogy a ka­tholikus vallás összeférhetetlen a közéleti szerepléssel. A katholikus hit megváltása súlyosabb bűn, mint a hazaárulás, sikkasz­tás vagy forradalmi összeesküvés. Már csak a sárga folt hiányzik a hátunkról. Ki mer ezután a mi védelmünkre vállalkozni Me­lyik köztisztyiselő meri ezután katholikus hitét megvallani? Ez a gyalázatos inzultus nem marad­hat megtorlás nélkül. Félelmetes orkánként kell felzugnia a magyar katholicismus tilta­kozó fölháborodásának. A bűnös az a kul­tuszminiszter, aki nyíltan elismeri tisztvise­lőjének kifogástalan eljárását, Világosan tátja az alaptalan támadások piszkos forrását, is­meri a katholikus közvélemény sürgetően megnyilvánult követelését — és mégis jobb­tudása ellenére elejti Barkóczyt. Elejti azért, mert nincs benne annyi önérzet, hogy szi­lárd meggyőződéséért áldozatul hozza a mi­niszteri tárczát Az ilyen „klerikális“ nagy­ságnál végzetesebb hatással nem lehet a kat­holikus érdekekre egy Sándor Pál kultusz­minisztersége sem. A két tábor. (P. Bús conferentiái.) III. Két világot hordunk magunkban : az ész és szív, az értelem és érzelem biro­dalmát. Eddig csak az észről volt szó, de még fontosabb a szív birodalma. A milyen a szív, olyanok vagyunk. Ha irgalmas — irgalmas az ember, ha nagylelkű . . . , ha gonosz . . . A szív a középpontja a világnak ; ez diktál az észnek. A szív birodalmában is van souverain hatalom. A mint az ész birodalmában ez a hatalom az igazság : a szivében — az igazi jó, a valódi jóság. Ezt a szent, souverain hatalmat kell megismerni. Az bizonyos, hogy valamennyiünk szive a jó után, a boldogság után vágyik. Ez a szív élete. Hanem mihelyest a jó definitióját föl­állítjuk, egyszerre megkülönbözünk. Eltérők a nézetek ama elveket és erényeket illetően, a melyek a szivet a jóhoz vezetik. Kávét legjobbat és T\ 1 Cl r 1 kávékereskedőnól Szatmár, Kazinczi-utcza 16. legolcsóbban Hí!T]|íí] ^ílílílOl^ „MOKKA“ keverék czégem különlegessége beszerezhetüik 1^ vilii v kJlljllvi.l/1 i klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve a

Next

/
Thumbnails
Contents