Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-30 / 44. szám
3 Szatmár 1912. október 30. .. HETI SZEMLE* huludásával együtt a legmesszebb menő, legkomolyabb támogatást, mert ilyen országban a mezőgazdaságnak fontossága döntő befolyással bir; annak modern jogi szervezése és megfelelő védelme jogosan követelhető. Például a vámtarifák úgy voltak megszerkesztve, hogy az olcsó külföldi nyers terményekhez vám nélkül is hozzá juthasson az ipar és kereskedelem; ez pedig a gazdasági életnek helytelen irányítását, a nemzeti életnek békóba verését jelentette, mert a magyar kereskedelem sok körülménynél fogva Ausztria befolyása alatt állt, annak fellendüléséből Ausztria húzta a hasznot. Ez az irányzat megásta a magyar mezőgazdaság sírját és koezkára tette a nemzet politikai létét. Nagy Britaniát utánozták a kereskedelem szabadsága : a vámok megszüntetésének bogarával. És mit látunk ott ? Azt, hogy a régebben megbámult, minden ágában legmagasabbra fejlődött angol mezőgazdaság teljesen letörött, a kisbirtokosság kipusztult, az egészséges, nyugodt, épcsontu munkásnép bevonult a gyárakba és bányákba, szaporítva az elégedetlen népek rémséges nagy csoportját, melyek a vámmentesen behozott élelmi czik- kekkel táplálkoznak. Háború esetében ezek éhínsége fogja a bukás szélére vinni az irigyelt gazdag Angliát, mely ellenségével szemben hasznavehető katonát a bányákból ki nem állíthat. Vakság volt ezt az irányt utánozni, mely a haladásnak keresztelt modern szellem föltámadásával a leggazdagabb nemzetet arra az útra vitte, melyben Róma bukásának csirája rejlett. Ez a szellem szerencsére még nem hódította meg a mi falvainkat. A régi hagyományok, az ősi egyszerűség, az örökölt ideálokhoz való ragaszkodás még nem pusztult ki egészen a szivekből, ámbár annak megron- tói : a napisajtónak bizonyos termékei már eljutnak a legtávolabbi falvakba is, a melyekből kevés alkalmat merit az egyszerű gazda, hogy erkölcsileg emelkedjék, érzelmei nemesüljenek és szaktudománya gyarapodjék, á komoly és nagy nemzeti érdekéket felismerhesse. Nagy Ferencz, a kereskedelmi jog egyetemi tanára a fennálló kereskedelmi törvények bírálatánál mondja: hogy csak olyan liberalizmusnak hódolnak, mely lehetővé teszi, 1858-ban lemondatták, s helyébe ismét Ob- renovics Miklóst választották meg. Utána fia, az 1842-ben elzüllött Mihály következett, ki ügyes politikával kivitte, hogy a szultán fokozatosan kivonta a török őrséget a szerb erősségekből. Mihályt Karagyorgyevics Sándor 1868-ban a topcsideri parkban orvul meg ölette, de a fejedelemséget vissza nem szerezhette, mert a fejedelmi székbe Mihály unokaöcscsét Obrenovics Milánt ültették, kinek kiskorúsága alatt Risztics Jován régens- kedett. I. Milán, a hatalmak jóváhagyása mellett 1882-ben királyi czimet vett föl, de családi viszályai s belső zavarok következtében néhány hónap múlva lemondott fia 1. Sándor javára, kit népszerűtlen házassága miatt 1903. jun. 11 én Draga királynéval együtt párját ritkító kegyetlenséggel meggyilkoltak s a kiirtott Obrenovicsok trónjára Karagyorgyevics Pétert ültették. Szerbia területe 48 ezer km. négyzet. Lakóinak száma két millió. Hadserege háború esetén 200 ezer emberből áll 660 ágyúval. Montenegrót (Crnagora) Danilo vladika vagyis püspök, egyházmegyéből világi fejedelemséggé alakította ; de függetlenségét csak a berlini konferenczia ismerte el. Danilo után unokaöcscse Nikita következett, kit a hogy a gyengébb társadalmi osztályok az erősebbek által kizsákmányoltassanak“ és azután elsorolja, hogy mily megszorító intézkedésekre volt szükség a merkantil törvények életbeléptetése után, a sok visszaélések orvoslása végett. Ezért volt is elég lárma. A gazdákat maradisággal és konzervativizmussal vádolják a kalmár tábor emberei, éretlen 24 éves toliforgatói, akik mindég maguknak akarják kisajátítani a haladás és emelkedés iránti hódolatot. De mihelyest az ő visszaélésökről, az igazság helyreállításáról van szó, reakcziónak bélyegzik azt, ami kétségtelenül a szélesebb rétegek érdeke. Meliu a hires franczia közgazdász mondja : hogy a földet pillanatra megfosztotta trónjától a kereskedelem, kezébe csúszott ipar, mely nagy reményeket keltve a szellemi erőket magához vonzotta. A földművelést akkor nagyon közönséges mesterségnek nézték, pedig az legelső az összes iparok között, nemcsak azért, mert legszükségesebb, hanem a dolgok tudományos rendjében is legfelsőbb fokon ál). Ez látva és tudva itt az ideje, hogy fel kell lépni a túlzott és káros áramlattal szemben. A nagyváros kereskedő és ipari tömegében kifejlődő anarchizmus, vallásta- lanság és erkölcstelen életmód, ha ellensúlyt nem talál, a vidék és falu becsületes és egyszerű konzervativizmusában megronthalja a társadalmat és bukásba viszi az államot; azért az agrártörekvések jogosultságát eltagadni merő rövidlátás, sőt annak egésséges fejlesztését, mint a legfontosabb nemzeti érdekek érvényesülését, fönnállásunk követeli. Ennek elérhetése végett iskolázni kell a gazdajársadalmat a maga módja szerint fent és lent, beléjük kell oltani a szervezkedés hasznát és szükségességét és ezúton a szétszórt erőket egyesítve, lehetővé tenni nagy események megvalósítását. Ebben fáradozik Bernát István ezen érdemes munkájával és azért ajánlom, hogy röpirata sok Kézben megforduljon. Kapható Kilián könyvkereskedésében. Ara :i 1 kor. Magyarország mindenfiának, aki a katln. Sajtóegyesület javára áldoz, apostoli áldásomat ado m. X. Pin fi. kis ország népe 19l0. aug. 28-án királyi czimmel tisztelt meg trónralépésének ötvenedik évfordulója alkalmából. Az ország területe akkora, mint Bács-Bodrog vármegye 9 ezer km. négyzetben, 230 ezer lakossal. Hadserege háború esetén 37 ezer ember 100 ágyúval. Ilyenek volnának a Balkán államok jelenlegi viszonyai. Hogy a most folyó balkáni háború nem hoz-e valami meglepetést, az a jövő titka. Nagy-Szerbia is Nagy-Bulgária megvalósításának még igei sok ábrándozója van. Bosznia és Herczegcvina annexiójával szétfoszlott a Nagy-Szerba ködképe, de a novibazári Szandzsák míg mindig erősen izgatják szerb szomszédján kát. A bulgárok sem bánnák, ha a san-áefanói békét újra életbe léptetnék, mely Macedóniát is nekik Ítélte és nem lehetetlen hogy ez a nagy felbuzdulás a török tartonány keresztény népeinek érdekében volta:épen nem más, mint az egei tenger felé való kacsingatás. Szóval a balkáni kérdés mg nincs megoldva. Reméljük azonban, hogy árit annyi agyafúrt diplomata valóságos gordiisi csomóvá göbö- zött, de megoldani nem tutott, a megoldáshoz közelebb viszi, vagy ketévágja — a kard. aklovics György. „Jövőnk." Akár a nyári zápor, oly üditőleg hatott e lap férfias, katolikus lelkülete. Akár a harsona, úgy rázott fel a múltból reánk szakadt, mindnyájunk lelkületét eltöltő nyomasztó érzésből. — Hiv, éleszt, serkent az összetartásra, buzdít a megalkuvás nélküli munkára, a kitartásra, melybe egyedül vethetjük reményeink horgonyát. Szép szavak és szükkeblüség, elegán- cia és nyomorúság a múltnak áltatásai, mikből a nevelés produktiv munkásai jóllaktak. — A munkásnak adják meg az 5 bérét! Tisztes megélhetését biztosítsák annak a tábornak, melynek lelkesedéséből táplálkozik a jövő generatió hit és bonszerelme. Ha diadalmasan akarunk kikerülni a világnézetek harczából, úgy nem elég nekünk az iskolák homlokzatán feltüntetett kath. jelleg. — Kath. érzés, ez legyen kohója a munkakedvnek, cselekvésünknek. Kath. érzés, ez járja át a nevelés nagy munkáját. Az iskola belélete, « fejlődő ifjúság legyen a kath. jelleg, a kath. érzés leghívebb kidomboritója. A hitvallásos tanítók tisztes fizetésren- dezéseért folytatott küzdelme, s a kath. nevelésügy szívvel lélekkel támogatott munkájában üdvözlöm a „Jövőnk“ programmját. De nemcsak üdvözlöm, hanem felhívom együttérző tanitótársaimat ezen bátor, a kér. sociális érzések termékenyítő forrásából táplálkozó orgánum támogatására. — A valláserkölcsös nevelés minden hívének támogatását érdemli. Kath. kultúra, a kath. nevelésügy kell, hogy mindnyájunk féltett kincse legyen, kiknek gondolkodása, érzése a krisztusi paeda- gogia világából meríti táplálékát. Ezért közkincs a hitvallá'sos nevelés ügye, melynek sorsáért aggódni az iskolán kívül állóknak is kötelessége. Végtelen hibát követ el azért a kath. társadalom, ha tanitóinak existen- tiáját mostoha kérdésként kezeli. — Nekünk nem elnézés, hanem méltányosság és igazság kell. Tisztes megélhetés, hogy a poros, bűzhödt levegőjű tantermekben kibírja fizikumunk a munkát s a hit és honszerelem tüze helyett ne a tüdővész bacillusa égesse pirosra a tanítók arcát. — Minden pályán, minden hivatalban el lehet tengődni hivatalos óra betartása mellett automataszerii működéssel, azonban a tanítói pálya a lélek megfeszített munkája, ambitió, az érzés világa nélkül eredményt — a krisztusi pedagógia értelmében vett eredményt — felmutatni nem fog. S feltételezhetők e kívánalmak nyomorral küzdő s a lelki élet harmonikus működését nélkülöző, anyagi gondokba mé- lyedt családfő-tanítókról ? Radikális eszmék környékezése mellett számtalan ellenség veszélye sejtet újabb és újabb akadályt. Ezért nem érdeke a kath. tanügynek, hogy munkásai szervezetlenül és nyomorogva lássák állami kollegáik megelégedett gondmentes csapatát, de maguk is hasonló elismeréssel találkozzanak. A nj-o- moruság, a tehetetlenség, háttérbeszoritás és a mellőzés őszinte feltárása ma már nem vádolhatja az embert demagógiával. — Hiszen nemcsak a nevelés, de akármely kath. politikai, akár társadalmi téren is a gerinczes, nyilt és melléktekintetek nélkül harczoló elem a kívánatos. Hipokrita megbotránkozással nem intézhetjük el a tanítóságnak megélhetéséért folytatott küzdelmét. Elavult iskolapolitikai tendentiákkal nem érjük el a czélt, mely a magyar neveléstudomány és iskolák nívóját van hivatva emelni. — Szeretet és béke, a kölcsönös megértés teszi erőssé a tábort. — Ne vesse bár szemünkre senki, hogy amikor ideális czélok szolgálatában önállóságra töPártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. csakis hazai termékeket dolgoztuk fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. 17 MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila -u. 4.
