Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-24 / 4. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. januárius 24. rendszerint deezemberben egy-egy választmányi gyűlést tartott. A gyűlések tárgyául majdnem kizárólag a Heti Szemle szellemi irányítása és anyagi ügyei szolgáltak. Az említett Heti lapra vonatkozó neve zetesebb intézkedések a következők. A választmány 1902. november 11-én háromtagú bizottságot alakított oly ezéllal, hogy ez a lapnak úgy politikai, mint társadalmi irányát ellenőrizze, sőt vezesse. A bizottság Bodnár Gáspár, Fodor Gyula dr. és Wolkenberg Alajos dr. tanárokból állott. Minthogy a Heti Szemle előbbi szerkesztője, Báthory Endre 1910. deezemberben a lapnak további előállítására nem vállalkozott, a választmány a szerkesztésre Varjas Endre tanárt kérte föl; melléje segítőkul három munkatársat szólított föl. Az 1911. évi deczemberi megállapodás szerint a Heh Szemle előfizetési dija évi 6 koronáról 8-ra emelkedett. A pénztárt illetőleg 1905-ben az átvizsgálás alkalmával a vagyon 18 drb. Pázmány- sajtó részvény, 358 korona 45 fillér készpénz volt. Ma megvannak a részvények, továbbá 57 korona 20 fillér készpénz. E vagyonnal szemben van az Irodalmi Körnek a Pázmány- sajtónál 1911. januárig mintegy negyedfél ezer korona adóssága. A jelentés tudomásul vétele után Bodnár Gáspár alelnök terjesztette elő az élénk helyesléssel sokszor megszakított munkaprogrammját az E. 1. K.-nek, a melyet rövid vázlatban közlünk : — Nagy gonddal szerkesztettem meg mélyen tisztelt uraim azt a programmot, mely irányadó lenne abban, mely utón, ösvényen haladjon körünk az uj élet, az uj munkásság megérkezett idejében. A munka terjedelmes, az idő rövid, hát csak éppen nagy, álalános vonásokban adhatok perspektívát jelen közgyűlésen. A bizottságok dolga lesz ezt a munkálatot rosta alá venni és végleges megállapodással határozott alakra hozni. Az Irodalmi Kör első gondja lesz, szervezni, beállítani az úgynevezett társadalmi előadásokat, ciklusokat, melyek ma már mint szabad-iskolák, szabad líceumok országszerte ismeretesek. Ma már, mélyen tisztelt Közgyűlés nem a szószék, a predikácziók egyetlen eszközünk, fegyverünk a hitvédelem, a kath. hitélet szolgálatában. Valahol egy felolvasó, előadó asztalt elhelyezhetünk: ott predikácziószék leszen. Ott iskola van. Attól függ, ki helyezi el ezt az asztalt. Mert a közönség tódul ehhez az előadó asztalhoz. Az bizonyos. Hát méltán kimondom, hogy amilyen örömöm van, hogy egyházmegyénk több városában már működik ez az akczió, már folynak a társadalmi előadások, cziklusok, (M.-Sziget, Munkács. Ungvár) a középpontban és sok más városban, nagyobb községekben nem bírtuk beállítani azt az iskolát, azt a modern módját a kath. hit és a keresztény világnézet iskolájának, a mely iskolát már a túloldalon mindenütt megnyitottak. Első gondunk lesz tehát szervezni itt a középpontban ezt a társadalmi iskolát, szervezni a vidékeken és rajta leszünk, hogy a vidék Irodalmi Körünktől előadókat nyerhessen, ha ez iránt kéréssel fordulnak hozzánk. (Helyeslés.) Második gondunkat arra fogjuk fordítani, hogy alapszabályaink kereteiben bizonyos szervezetet, rendszerességet, tervszerűséget adjunk munkásságunknak. E czélból okvetlen meg kell alkotnunk a szakosztályokat. ügy tervezzük, hogy három szakosztályt állitunk be. És pedig a) irodalmi b) társadalmi, szociális és () tudományos szakosztályt. Az irodalmi szakosztály körébe vonja mindazon munkásságot, a mi szorosan az irodalom keretébe tartozik. Tehát itt foglal helyet a „Heti Üzemle“, esetleg más vidéki kath. lap szellemi munkája, ügye. A tudósítások, az ellentétes irányú lapok figyelemmel való tartása, a pályakérdések kitűzése, a fiatal, hivatott irók, költők felkarolása, segítése, a szónoklat fejlesztése és a fiatalabb nemzedéknek nemes versenyre való tüzelése, (Részletesebben fogja ezt tárgyalni a bizottságtól szövege?,ett szervezet). .4 társadalmi, szociális szakosztály munkakörébe vonja mindazon köröket, akciókat, munkásságokat, a mik a mai. szociális mozgalomhoz tartoznak. Tehát kath. kaszinókat, olvasóköröket, gazdasági egyesületeket, hit- buzgósági szövetkezeteket, népszövetségi ügyeket, tanító-képzők egyesületének munkásságát, papnevelő önképző-körének pártolását, Cecil egylet, illetőleg ének és zene egyesület ügyét és minden szociális irányú szövetkezeteink érdekeit. Nagy gondot fordítunk a kath. népkönyvtárakra, a felmerült szociális szükségletek szerint rajta leszünk, hogy jó naptárakkal, lapokkal lássuk el a népet, egyleteket és szövetkezeteket. Itt foglalna helyet a sajtó anyagi ügye. A sajtó-alap, a kath. Kaszinó Körök fejlesztésének segítése, előmozdítása, a kath. Legényegyesületek szervezése, gyámolitása, egyszóval minden kath. társadalmi akció, mely hivatva van úgy a kath. hit, mint társadalmi élet fejlesztésére. A tudományos szakosztály körébe vonja a tudományos kérdések fejlesztését, megbeszélését. Tudományos könyvek ismertetését, figyelemmel tartását. Egyes felmerüli tudományos irányzatnak szemmel tartását, bemutatását. Egyházmegyei Könyvtár rendezését, saját könyvtárnak alapítását és tudományos viták rendezését. A tudományos kérdésekhez való hozzászóllást hírlapokban és ellenséges füzetekkel szemben való védekezést. Pálya kérdések kitűzését és megbirálását. íme, csak dióhéjban, nagy, általános vonásokban is: mily gazdag tér, mily hatalmas, nagy tér tárul elénk, hogy munkásságot, gyakorlati munkásságot fejtsünk ki. Hogy működésűnket összekapcsolhassuk az élettel, a melynek számára dolgozni atcarunk. Természetesen ezt a gondos programmot nem lehet egyszerre megmarkolni. Nem egy napnak, sem egy esztendőnek munkaterve ez. Fejlesztés és kialakulás lesz kezdetben a mi teendőnk. Mi ültetünk, mi vetünk . . . a továbbiakban a fiatal generáczióra gondolunk. Ők fogják a gyümölcsöt élvezni, ők fognak pihenni a megnőtt fa árnyékában. Mi munkekedvet akarunk vetni az ifjabb nemzedék leikébe. Mert bizony mondom . . . ez a munkakedv az idők, körülmények és kötelességek változtával nagyon megcsappant az ifjú nemzedék lelkében, tevékenységének kedvében. Mi öregebbek lelkünk leikével szeressük az ifjúságot. Ha mi sem leszünk, ha mi elmúlunk ... az ő életük folytatásában kell élni a mi életünknek, fáradozásainknak, alkotásainknak. Szeressük is az ifjúságot és legyünk rajta, hogy meleg szárnyaink alatt nőjenek, erősödjenek és izmosodjanak a jövő számára. Az övék az élet. A jövendő. Talán nehezebb, talán küzdelmesebb jövendő. Hát készítsük őket, készüljenek ők, hogy meglepetve ne legyenek a jövendő — ki tudja milyen nagy, erős hadai előtt. Ebben a rövid keretben adtam elő a mi Irodalmi Körünk munkásságának részletesebb programmját . . . hiszem, hogy majd a szervező bizottság annak idején teljes, egész munkát, tervezetet fog megalkotni. (Helyeslés.) A gyűlés lelkesedéssel magáévá tevén az értékes programmot, az elnök fölszólitására egyhangúan megválasztotta egyh. alelnöknek Bodnár Gáspárt, vil. alelnöknek dr. Lengyel Alajost, titkárnak dr. Kováts Gyulát, pénztáros-, nak Lovász Győzőt. A választás után Lengyel Alajos dr. hitvalló, nemes lelkesedésü, tüzes hévvel előadott rövid beszédben köszönte meg a feléje irányuló bizalmat és megilletődéssel fogadta el az alelnöki díszes tisztet, a melyet 8—10 évvel ezelőtt rokona Lengyel Géza dr. töltött be, a ki hosszú, munkás és keresztényi élet után a szent keresztbe vetett hittel szállt sírjába, azzal a hittel, mely egész életében vezette. Ilyen nyomdokokon akar járni ő is, és ha nem hozza is elődje sok szellemi értékét az alelnöki székbe, hozza: ügybuzgóságát, erős akaratát, jóra törekvő készségét, lelkiismeretét s a föladatok végrehajtására való kitartást. A programúiban adott eszmék alakuljanak át energiává, szűnjék meg a közömbösség s ha mindenki megteszi kötelességét, fölépül a fényes aedificium. A mely tervek megvalósításához a mennyei hatalom fölöttünk őrködő Ura adjon erőt. A lendülettel előadott beszéd mély hatást és lelkesedést váltott ki a közgyűlés tagjaiból; majd az elnök indítványára a gyűlés a 24 tagú választmány s a bizottságok megalakításával a tisztikart bízta meg, mire a gyűlés a nemzeti hymnus eléneklésével véget ért. * Az első lépés megtörtént. Tüzes, bizó reménynyel nézünk most már a komoly akarat tüzében megfogant E. I. K. jelentős munkái elé. Kelemen Samu adóügye. Hetek múltán végre nyilatkozik Kelemen Samu ominózus adóstiklijéről, persze rágalomnak minősítvén — nem azt, hogy százezer koronán fölül való évi jövedelme van, hanem azt — kaczagj Bajazzo ! — hogy ő nem irt alá adóbevallási ivet. Hát ez a furfangos kitérés a tények elől Kelemen Samura vall. A lényeg ez: Kelemen Samu 460 koronát fizet kereseti adóban, a mi 4600 K évi jövedelem után van kivetve ; holott a választott bíróság —- a melynek tagjai voltak : Hunyor Ödön, Schönpflug Jenő dr. és Blum László — megállapítása szerint ügyvédi irodájának jövedelme százezer koronán felül van; igy tehát Kelemen pár ezer koronával kevesebbet fizet városi adóul, a mi természetesen az egész város adózó közönségét érzékenyen megkárosítja. így van-e, levitezlett képviselő ur ? Ezt se nyilatkozattal, se sajtópör-fenyegetéssel letagadni nem lehet. — Azt a sajtópört különben örömmel várjuk. A két tábor*. (P. Bus couferentiái ) II. Két táborra oszlik, a világ, két zászló leng. Egyik jelszava: Dixit insipiens: est Deus — Esztelen, aki azt mondja, hogy van Isten. A másik jelszava : Dixit insipiens: non est Deus. — Az esztelen mondja, hogy nincs Isten. — A küzdelem lényegében ez. Ha van Isten, jogosult a vallás. Ha nincs Isten, nem jogosult, mert Istennel elesett minden vallás. Hol lesz a győzelem? Az ellentábor szerint, az ő részükön, mert a tudomány kereszfáján már kivégezték az Istent. Hátra van még a temetés, hogy a czafrangot: a vallást is eltemessék. De csakugyan meghalt az Isten? A tudomány korszakában nem jogosult az Isten- fogalom ? Ha leszavaztatjuk a nemzeteket — nincs müveit és műveletlen nép, a mely ne ismert Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR Első Magyar Andesit Sirkögyárában SZ1NÉRVÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. 17 MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila-u. 4.
