Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-22 / 21. szám
8 HETI SZEMLE A történelem is számtalan alkalmas példát, sok érvet szolgáltat eme tény bizonyítására, melyek közül csak a Menenius Agrippa hasonlatára mutatok reá a henye gyomorról és a munkára kötelezett végtagokról, mellyel az első sztrájkólókat, a városból kivonult plebejusokat téritette észre. Idézhetünk példákat a gyakorlati életből is. Ki kell nyitnunk a gyermek szemét, hogy ne csak puszta szemléletei, képzetei, fogalmai legyenek, hanem hogy a gondolkozó ész által azok eredetét, tartalmát, előidézőit, folyományait is észrevegye, mérlegelje. Ha csak egy darab czukrot teszünk kávénkba, hány ember munkáját élvezzük?! Ott van a földmivelő munkája, méllyel nagy fáradtsággal előkészíti a talajt, majd elveti a répamagot; ezután jön a kapálás, kiszedés, majd a czukorgyárba való szállítás. De hát a föld mi velőnek, hogy ezt tehesse, ekére, kapára, szekérre van szüksége, melyek előállítása kerékgyártót, kovácsot, kapagyárat igényel. Hogy a kerékgyártó szekeret, ekét, kapanyelet készíthessen, előbb a fát az erdőben le kell vágni, földarabolni, hazaszállítani. E műveletnél ismét különböző szerszámokra van szükség, melyek szintén gyárakban készülnek, hol számtalan munkás keze alatt alakulnak használható eszközzé. A gyár sem tudna dolgozni, ha nincs nyersvas, amit ismét a bányászok a föld mélyéből életük veszélyeztetése közepette ásnak és nagy kohókban olvasztanak ki. De még ekkor mindig csak ott tartunk, hogy a répa el lett szállítva a gyárba; hány ember kezén és hányféle gópszerkezeten kell még keresztül mennie, mig belőle czukor lesz ? Hogy minden társadalmi osztályra szükség van, ime egy példa: ha kereskedő nem volna, Arábiába kellene mennünk kávéért, a németországi Reimscheidba kávépörkölőért, Szepességbe kávédarálóért, Nagysurányba czu- korért, Budafokra vagy Temesvárra gyújtóért, a kassai avagy kolozsvári dohánygyárba szivarért, Jávára borsért, Szegedre paprikáért, Borneo szigetére jóféle sáfrányért, Kínába rizsért, Sárosba juhturóért, Debreczenbe disznó zsirért, Diószegre vagy a Szatmárhegyre borért, Pestre tollért, Hermaneczbe papírért, Uj- hutára tintatartóért stb. stb. A z ilyen és hasonló alkalomadtán elmondott példák és tények végtelenül alkalmasak az egymásra utaltság és összetarto- zandóság tényét erős tudattá szilárdítani a gyermek értelmében. Korunkban csúnya osztályharc ául szerte a társadalomban: a földraives haragszik a hivatalnokra, a kereskedő a gazdára, az iparos a gyárosra, meg kell tehát értetni, hogy a különböző termelési módok nem egymást kizáró módon hatnak, hanem egyik a másiknak az előkészitője, folyománya, pl. a föld- mivelés nem szorítja ki az állattenyésztést, hanem inkább fejleszti, az ipar nem nyomja el a földmivelést, hanem piaczot szerez számára és a gazdasági eszközöket tökéletesbiti s igy a föld intenzivebb kihasználását segíti elő. Az egymásra utaltság tudatossá tételénél lehetetlen, hogy föl ne hívjam kedves tanitó- társaim szives figyelmét egy világirodalmi műre, amit egyforma érdeklődéssel olvas a gyermek, avagy felnőtt, fiú vagy leány, magyar, német, franczia vagy angol stb. Ez a regény pedig az angol Defoe: „Robinson Crusoe“ ez. munkája, mely le van fordítva minden népnyelvre s nálunk is számtalan kiadásban, változatban, átdolgozásban szerepel. Képzeljük csak magunkat Robinson helyzetébe! Mennyi nehézségbe, mily körülményes utánjárásba került a legegyszerűbb életszükségleteinek beszerzése. Pedig ő nem is volt a társadalomtól elszigetelve, mert hisz onnét sok tudást és tapasztalatot hozott magával és egyes eszközei is, hajómaradványai is valának, melyek nélkül rövid idő alatt elpusztult volna. Ezen regény olvasása által, valamint a fönt vázolt egyes példák és tények ismertetése által beleolthatjuk a gyermekbe az egymást megbecsülést, mert hisz belátja, hogy magára hagyatva, egyedül önerejére támaszkodva egy napig sem élhetne meg, mert mindegyikünknek, éljen bármily primitiv viszonyok között, avagy a legnagyobb jómódban, élete föntartására számtalan más ember munkájára van szüksége. Szatmár, 1912. május 22. Siketnémák felvétele. A siketnémák debreczeni intézetébe a jövő 1912/13 iskolai évre 16 első osztályos, 7—10 éves korban levő gyermek vétetik fel. Felvételt nyerhetnek még a felső osztályokba olyan növendékek is, akik az alsó osztályok évfolyamait más intézetekben végezték el, továbbá magánúton tanításban részesülhetnek hibás beszédű gyermekek is. A felvételért való folyamodás- f. évi jun. végéig beadandó. A felvételi folyamodás dolgában hozzá intézendő megkeresés kapcsán mindenre kiterjedő tájékozást nyújt az intézet igazgatója. Iskolalátogatás. Volenszky Antal min. iskolalátogató május 24—25-én fogja meglátogatni a helybeli polgári leányiskolákat. Tanári vizsgálat. Ifj. Szilágyfőkeresz- turi Tóth József a budapesti tudományos egyetemen a tanári vizsgát sikerrel letette. Iskoláit itt Szatmáron a rom. kath. főgimnáziumban végezte. Érettségi a kir. kath. főgimnáziumban. A szatmári kir. kath. főgimnáziumban hétfőn, kedden és szerdán voltak az írásbeli érettségik. A szóbeli junius 20, 21 és 22-én lesz megtartva, amelyen dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi főigazgató fog elnökölni. Békenap. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendelete értelmében május 18-án, a hágai I. békekongresszus évforduláján u. n. „békenap“ tartandó az iskolákban. A békenap czélja, hogy a közszellemet uj utakra terelje és attól a hagyományos előítéletektől megtisztítsa, hogy az általános emberszeretet eszméje ellenkezik a hazafiság eszméjével; vagy a múltak hadi dicsőségének ápolásával, a haza védelmére való elszántságnak szellemével, holott a béketörekvések helyes értelmezésükben a hazafiságot magasabb erkölcsi színvonalra emelik és a támadó föllépés elítélésével a haza biztosságát az erő változó esélyeitől függetlenítik és a nemzetközi joguralom szilárd talajára ültetik át. — E napon tanintézeteink békeünnepet rendeztek. Háromszázéves főgimnázium. Az ungvári kir. kath. főgimnázium alapításának 300 ik évfordulója a jövő évben lesz. Ezt a nagyjelentőségű évfordulót impozáns ünnepély keretében fogják megülni. Az intézet történetét Blanár Ödön Írja meg, a jubileum alkalmából egy nagyobb ösztöndíjalapot létesítenek, az intézet alapítójának, Homon- nai Drugeth Görgynek arcképét Roskovics Ignáccal megfestetik s a kultuszminiszterhez kérvényt intéznek, hogy a gimnázium 1913- tól az „ungvári kir. kath. Drugeth-főgimná- zium“ nevet viselhesse. A kassai tornaverseny. Május 16. és 17-én zajlottak le a kassai ifjúsági versenyek, amelyeken 29 középiskola 1400 tanulóval vett részt. A szatmári kir. kath. főgimnázium 57 növendékével szerepelt a versenyen Rat- kovszki Pál kir. főigazgató, Erdélyi Imre tornatanár, Merker Márton dr. és Szeleczky Mihály kisérő tanárok vezetése és felügyelete alatt. Az intézet ifjúsága derekasan megállotta helyét, mert az egyéni versenyekben csak a kassai premontrei főgimnázium előzte meg, utána második helyen a szatmári kir. kath. főgimnázium következik 9 éremmel és 2 oklevéllel. A különféle versenyek győztesei a következők: 100 m. síkfutás: Hauler Pál V. o. t. 1. dij, ezüst érem ; Sterk János VI. o. t. III. dij, bronz érem ; lőO m. síkfutás: Deák István VII. o. t. III. dij, bronz éreip ; Páskándy János VIII. o. t. II. dij, bronz érem. Távolugrás: Szolomájer György V. o. t. [5'23 m.] II. dij, bronz érem. Rudmászás : Hauler Pál V. o. t. III. dij, bronz érem; Sterk János VI. o. t. II. dij, bronz érem. Függeszkedés: Kirilla Tivadar VIII. o. t. II. dij, bronz érem. Sulydobás : Szabó Károly VII. o. t. III. dij, bronz érem. Kitűnt az intézet 10 es csapata korláton végzett gyakorlataival, amiért elismerő oklevelet nyert. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK ÉS TANSZEREK KAP* HATOK A PÁZMÁNY-SAJTÓ & KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR* NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. IRODALOM A Zászlónk jubileuma. A „Zászlónk“ ifjúsági lap e hóban jubilált. A Regnum Maria- num kertjében folyt le az ünnepség a budapesti tanulóifjúság közreműködésével a budapesti diákság és a nagyközönség előtt. A nagy játszótérre a Zászlónk szimbólumával díszített diadalkapu vezetett. Középen állt a Zászlónk égszínkék trónja Ívbe hajló sátor alatt, a diák- zenészek emelvénye és a nyitott színpad. Délután fél 4 órakor levonultak a szereplők, körülbelül nyolcvanan és hozták magukkal azt a fehérbe öltözött kis fiút, aki a Zászlónkat szimbolizálta. Eljöttek mindazok az alakok, akiket 10 év alatt a Zászlónk megteremtett és megszerettetett a diákokkal. A diáknovellák és regények, a bohókás ötletek és mesék, a „Fakadó Rügyek“ szimbolikus alakjai ; a diákideálok megtestesítői mind ott voltak. Tessék elképzelni egy nagy sereg fiút, amint közéjük lép az a sok színes alak, akiket a költészet napsugaras országában ismertek meg s akiket az ő lelkűkből varázsolt elő Izsóf Alajos lapja, ez volt a Zászlónk jubileuma. A Zászlónkkal együtt jubilált most az a pedagógiai irányzat is, amely megérti, hogy a gyereknek külön társadalma, külön poézise, külön morálja van, tele komolysággal s hogy amit mi játéknak nézünk, a kicsikék társadalmában életbevágóan komoly dolog. Minálunk még kevesen tudják, hogy a gyerekkel éppen olyan komolyan kell beszélni, mint a felnőttekkel és hogy a gyermek problémái vannak olyan fontosak, mint a felnőtt lelki küzdelmei. Izsóf Alajos lapját ez az uj pedagógia telíti meg délekkel és melegséggel. S ez az értéke. A Magyar Figyelő május 16-iki számában gróf Tisza István megkezdi nagy tanulmányát Sadowától Sedanig, amelynek egyik részletét a magyar tudományos akadémiának nagygyűlésén mutatta be. Kende Géza „ Bonnot iskolája“ címen igen érdekes megjegzéseket tesz az anarchizmus által teljesen aláaknázott franczia társadalom jelen helyzetére s a jövő alakulására. „Modern álomfejtés“ czimen Palágyi Menyhért a feudalismus tudományos kritikáját adja. A szépirodalmi részben Herczeg Ferencz „Mohács felé“ szimbolikus elbeszélését találjuk. Előfizetési ára negyedévre 6 kor. [Budapest, VI., Andrássy-ut 10.] A „Vasárnapi Újság" május 19-iki száma képekben foglalkozik Szinyei Merse Pállal és az Ernst-muzeummal. Alexander Bernét czikke a Nemzeti Színház vigjáték-czlklusá- nak főbb darabjaival foglalkozik. Szépirodalmi olvasmányok : Szemere György regénye, Erdős Renée novellája, Juhász Gyula verse, Varságh János Leconte de Lisle-fordítása, Claude Far- rére franczia regénye.' Előfizetési ára negyedévre 5 kor. [Budapest, IV., Egyetem-utca 4.J Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Kertmegnyitás a Kath. Kaszinóban. A Kath. Kaszinó nyári kerthelyisége megnyílt. Meg'ujitott kugli pálya, mindennap friss csapolásu Drélier sor, jégbehütött Szatmárliegyi és sikárlói borok. Zóna reggeli. Hideg* és meleg ételek. Magyar konyha. Szives pártfogást kór Demkő Mihály vendéglős.
