Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-22 / 21. szám
megalkuvást nem ismerő küzdelem lehetőségétől. De Becsnek konokságát, elutasító, jogokat eltipró eljárását még az ilyen elszánt képviselők parlamentje sem fogja megtörni. Nemzeti fejlődésünk számára csak egy újabb hétéves háború, vagy egy második Königgrätz teremthet vigasztalóbb helyzetet. De ez is csak úgy, ha sokáig nem várat magára. Szatmár, 1912. május 22. _______ ___ Ad akozzunk a Sa Maira! U A kazárokról. Irta : ID. EGAN LAJOS. A mikor ez a szó először elhangzott Munkácson, nagy mozgalom támadt. Serczeg- tek bizonyos helyeken a méregbe mártott tollak, tagadva e szónak létjogosultságát és még Palesztina igazi leszármazottjai között is akadtak olyanok akik parlamenti összeesküvést akartak létesíteni egy igazmondó és egy népbarát miniszter megbuktatására. Ez nem sikerült, de e helyett annál nagyobb hévvel folytatódott — a fölvidéken egy mentőmunka, melynek időszerűségét és jogosultságát, — sokféleképpen fölidézett bajok beigazolása után, ma már józan gon- dolkozásu ember el nem tagadhatja. Ezen szó kazár, tudatos értelmezés nélkül szálló ige lett; ki csufolódott vele, ki boszankodott fölötte, anélkül hogy tudták volna ennek a szónak jelentőségét és a néptörténelemben gyökerező értelmét, pedig ez igen érdekes és tanulságos dolog. Ezen érdekes kérdésnek itteni szűk helyünkhöz szabott kivonatos ismertetését közöljük báró Kutschera Hugó hátrahagyott irataiból, aki a diplomácziai pályát megfutva, megfordult a nagy világban és alkalmas helyen egy népnek érdekes történetét tanulmányozta, mely vadonban élő nép még az ó-korban áttért a zsidóhitre. Számtalan adatokat felkutatva sikerült a nemes bárónak megczáfolhatatlanul bebizonyítani, hogy az Araltó bizonyos részén létezett egy zsidóvallásra tért vadnép, mely saját területén élve, saját zsidó uralkodója alatt, saját törvényei szerint igazodva, várakat építve hadat viselve létezett, mely azonban faji szempontból semmiféle tulajdonságainál fogva sem hozható összefüggésbe Palesztina őszsidó fajának bármilyen töredékével sem. Nevezett diplomata nyomozásának számtalan történelmi adataira hivatkozva, kimutatja testi és lelki külömbségek alapján is ama kézzelfogható külömbséget az oriens zsidósága, mely a kiűzetés után a középtenger környékén telepedett le, és az északon, kü Ionosén Lengyel és Oroszországban található zsidóság között. Az előbbeniek palesztinai eredetű igazi törzsbeli zsidók. Ellenben az északon lakó lengyel és oroszzsidók, az ókori történetírók följegyzései szerint, az egykor a Fekete és Kaspitenger között lakó s zsidó vallásra tömegesen áttért Kazárországnak szétszórt ivadékai. Ezen Kazárórszágnak történetét valószínűleg még azok a zsidó újságírók sem ismerték, akik oly nagy förmedvényt csináltak, mikor az előttük ismeretlen uj szó elhangzott Munkácson. Ezeknek említjük föl, hogy a Kazárország és .kazár zsidónép létezése, élete, háborúiról érdekes bizonyító adatok találhatók Georgia, Armenia, Perzsia, Arabs, Mongol, Bizanczi krónikákban; a hires Nestor orosz történész munkájában és 1557-ben megjelent József kazár király történelmileg érdekes levelében is. Priscus a kazár országról azt Írja, hogy az Tanis és a Wolga között terül el. A Kaspitengert pedig, a keleti nép, még ma is Kazártengernek nevezi. Svetoslav, az utolsó pogány orosz fejedelem, az első súlyos csapást mérte a nyugtalan Kazárországra, elfoglalván a Don folyó partján Sarkéi nevezetű erős várukat. Énnek „HETI SZEMLE“ és más kazárvárosok lerombolásáról tesz jelentést Ibn Hankal történelmi följegyzéseiben 969-ben K. u. Midőn a törökök Mahumed vallását tömegesen fölvették és elhatalmasodtak, elkezdődött a^törökök uralma Ázsia egész nyugati részén. Ok idézték elő Kazárország végromlását. Az akkor már zsidó valláson élő kazárok tűrhetetlennek tartották a mohamedánok kegyetlen uralmát, szétszaladtak és elvonultak oda, ahová még a török uralom hatalma el nem jutott és akkor tűnt el végképpen Kazárország létezése a történelemben. Lengyel és Oroszország volt elvonulásuknak első állomása. Anonimus is fölemlíti, hogy Erdélyor- szág határától nem nagy távolságban kazárnép telepedett le A föntnevezett Ibn Hankál a kazárok életmódjáról azt jegyezte fel, hogy azok főleg az északi és déli világrészek terményeinek kicserélésére támaszkodva, leginkább a kereskedelmi közvetítésből éltek. Nem csuda, ha máshova távozva, ezt a megszokott foglalkozásukat szerették leginkább folytatni, de az ki is alakult az ő kezeikben úgy, hogy az már kiállhatatlanná tette őket az őslakók előtt. A Kazárországból kivándorolt zsidóság viselkedéséről is érdekes adatokat gyűjtött báró Kutschera hátra hagyott jegyzeteiben. Mivel azok történelmi értékkel bírnak és mivel nálunk is sokan letelepedtek, ezen érdekes följegyzésekkel még foglalkozni akarunk. Szabadkőműves mozgalmak. IV. Budapost, 1912. május 13. Hogy a szabadkőművesek állandóan a további harczokra készülődnek: mutatják az alábbiak is. Bakonyi Miksa, a Prometeusz p. bizalmi embere márczius 15 én „Alakulatok“ czimén ezeket Írja: „Meddő dolog volna a magyar politikának mai szövevényeit fürkészni s kacskarin- gós útjait követni. A szabadkőművességnek csak arra kell nézni, hogy micsoda alakulatok fejlődhetnek hazánkban, vonatkozással a mi kulturális, társadalmi és gazdasági világszemléletünkre. Elsősorban a választói jog kérdése érdekel bennünket ez alakulatok során, de továbbmenőleg a szabadjogok s a kultúra jövendő fejlődését mérlegeljük és a társadalmi s gazdasági rendnek kialakulásához kötnek ezer meg ezer szálak. Mi tudjuk, hogy hazánkban pár év óta a reakciós szellem kapott lábra, érezzük, hogy fontos pozíciókat hódított vissza magának a klerikalizmus s nekünk nemcsak a térhódításra nem nyílik alkalom, de sőt ellenkezőleg rettenetes erőfeszitésiinkbe kerül egyik másik pozíciót még valahogy megtartani. A jövendő küzdelme mindinkább abba az irányba terelődik, hogy a reakczió és haladás tábora nyíltan sorakozzék és teljes fegyverzetben vonuljon fel. Megoldottnak nem tekinthető a kérdés, mig a két világnézet becsületes nyíltsággal ki nem lép a porondra. Készülődnünk kell vagy újabb harczokra eszméinkért, vagy ha azok javára billen a mérleg, az eszmék megvalósítására és velük a jövő biztosítására.“ Azt hiszem, a Bakonyi ur által hirdetett harczok, nem a jótékonyság, nem az egészséges haladás és emberbaráti szeretet érdekében szükségesek, mert ezek gyakorlásában Magyarországon nem akadályozza őket senki. Tehetik nyíltan. Akkor ? Talán mégis csak a Jászi féle programra megvalósításáról van szó ? melynek főpontjai mint láttuk: az általános titkos (az ő értelmükben); az agrár feudalizmus és klerikalizmus megdöntése (értsd ez' alatt a magyar keresztény irányzat letörését), a szekularizáczió és a laikus iskola (iskola vallás nélkül). Hogy felfogásom helyes, azt Dénes Sándor dr. ügyvédnek, a nagyváradi László K. p. tagjának 1912. febr. 17-én tartott előadásából átvett alábbi részlet — melyet szintén a Dél idei évfolyama után közlök — is élénken igazolja. 5 Dénes testvér ezeket mondja: „A szabadkőművesség feladta szemlélődő álláspontját és az események menetébe tettel és szóval befolyik. Az események sorába aktive beállani: ez más szóval politika.“ „A lelkek szabadsága; elvont szabad- kőmüvesi eszmény. De a lelkek szabadulásáért folyó harez, ha ez az államügyek irányításának ^kérdésévé válik, politika, a szabadkőművesség eszméinek degeneráltságáról vérszegénységégéről tett volna bizonyságot, ha megijed a szótól, mely veszedelmesen és tilosán csengett és cseng ma is a páholyok szentélyében. A haladás ügyének szüksége volt a szabadkőműves táborra, ennek a tábornak mozdulni kellett. A mi kardjaink nem maradhatnak örökké meddő szimbólumok: a nyugalmas bölcselkedés hüvelyéből ki kellett repülniük.“ „A haladás ügye mihamarább nálunk is akut politikai kérdéssé válik; mint Fran- cziaországban. Az uj választójog parlamentjében el lehetünk készülve a reakczió előtörésére és azután az egész vonalon meg fog indulni a magyar kultúrharcé. Ebben a harcéban nemzedékek sorsa fog eldőlni és szükség lesz ebben a radikalizmus minden erőkifejtésére. “ — És Dr. Bókay Árpád nagymester mégis azt meri állítani, hogy ők sohasem politizálnak. V. Arra, hogy a szabadkőműves testvérek hogy tisztelik a szabad szót, a más véleményét, ha az esetleg nem egyez az övékével és miként küszöbölik ki körükből az osztály különbségeket, érdekes világot vet az a kis pörpatvar, a mely Fischer Ödön testvér és a Dél ez. szabadkőműves lap között felmerült. Fischer Ödön (Könyves Kálmán p.) támadta a hivatalos és a hivatásos szabadkőműves sajtót. A nagypáholy és annak szocziális bizottsága (Gold Simon) védelmébe vették. F. Ő. a szabadkőmüvesi lapok szerkesztését rendszertelennek, szellemüket és irányukat elfogultnak bélyegezte; tagadta, hogy megfelelnének abbeli hivatásuknak, hogy a szabadkőművesség élő lelkiismerete legyenek. Ezt a czélt meg sem közelitik és absolute értéktelenek. Ellenben az Eötvösék lapja (a Világ) szerinte minden szabadkőmüvesi erénytől ragyog s a szabaakkőmüvességnek nincs magasztosabb feladata, mint azt támogatni. Indítványt is tett, hogy a páholy subvencziót adjon a Világnak. Erre a támadásra a „Dől1* igy felelt; „F. Ö. Kiváló szaktekintély csipke, szalag és selyemárukban. Azonkívül alaposan ismeri a vigécz szokásokat is és tán e szokásoktól vezetve vélte szükségesnek, hogy a maga portékájának beajánlását a konkur- renczia lecsepülésével fokozza. Holott, ha a rőf és olló színvonala felé emelkedik, látnia és tudnia kellett volna, hogy sem a „Kelet'1 sem a „Dél“ nem konkurenczia az Eötvösék lapjának, mint a hogy a lakknak és kenézének nem konkurense a csipke és szalag.“ „Nem vesszük tragikusan a csipkeszakértő testvéri, bátor kiruczczanását az irodalom és sajtókritika terére, mert testvéri őszinteséggel bevalljuk, hogy mi sem tudnánk különbet produkálni, ha elkalandoznánk a szalag és csipkevilág csodás misztériumaiba.“ Kell ennél a kereskedőnek erősebb kigúnyolása és lekicsinylése. Ezt nevezik a „testvérek“ az osztály felfogás kiküszöbölésének a társadalomból. És ugyancsak ez az annyiszor hirdetett szabadkőmüvesi elnézés az emberi gyengeségek iránt és a szabadkőműves türelem. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy hosszú évek gyakorlatára és tapasztalatára támaszkodva kiváló ízléssel végez üzletem mindenuemü szobafestő és mázoló munkát. Miért is a nagyérdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel: Darócxy József, szobafestő, Bercsényi-utcza 37. szám.
