Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-22 / 21. szám

6 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. május 22. Bérmálás Szatmáron. Vasárnap, pün­kösd első napján fogja a megyéspüspök a bérmálást a székesegyházban elvégezni. A szertartás reggel 8 órakor kezdődik. Ünnepi szenbeszédet Kertész Pál alapítványi pénz­táros fog mondani. A székestemplom ünnepe. Az Ür mennybemetele a szatmári székestemplom bucsu- ünnepe is. Ez idén a szokásos egyházi ünnepé­lyességekhez még valami járult, a mi még ben­sőbbé és emlékezetesebbé tette Áldozócsütörtök ünnepét a székestemplomban. A szentmisénél ugyanis egy uj drága művű, ékköves kehely fogadta magába a megváltói vért. A nagy, ne­héz súlyú, ezüst kehely egy ötven éves papi élet megható áldozatául került az oltárra: Hehe- lein Károly praelatus-kanonok, Szatmár volt lelkésze ajánlotta a szatmári plébániának arany miséje emlékére. A drága kehelyből a templom ünnepén misézett először Benkő József apátka- nonok-plébános, a ki e napon vendégszerető asz­talához gyűjtötte a helybeli papságot s egyben bemutatta a szép ötvösmunkája ajándék-kelyhet. A meghitt családiasságu ebéden felköszöntőt mondottak Hirly József, Benkő József, Gönczy Antal és Bodnár Gáspár. Nyugalomba vonuló plébános. Kere­kes Mihály lázári plébános agg korára való te­kintettel nyugdíjaztatását kérte az egyhm. ható­ságtól. Irsik praelátus emlékezete. Áldott emlékű alapitójuk, Irsik Ferencz dr. praelatus- kanonok halálának évfordulóján benső, inegille- tődött áhítattal hallgattak gyászmisét az Irsik- convictus és árvaház növendékei. A gyászmisét az árvaházi templomban Varjas Endre mondotta. Népszövetségi gyűlés. Mint értesülünk, a három szatmári népszövetségi szervezet szent- háromság vasárnapján együttes nagygyűlést fog tartani a Cecil-egyesületben. Részletes program- mot legközelebbi számunkban fogunk közölni. Uj kórház. Ne tessék megijedni, nem a városi közkórházról van szó. Ä szatmári irg. nővérek anyaháza uj közkórházépületet emeltet, mivel az eddigi kórház két iskolaépület közé került s igy egészségügyi szempontok szüksé­gessé tették az áthelyezését. Az építést Farkas László építészre bízta a zárda vezetősége. Nőegyleti gyűlés. A jótékony nőegylet folyó hó 24-én délután 4 órakor a városháza nagy tanácstermében gyűlést tart, melyre a vá­lasztmány t. tagjait tisztelettel meghívja az el­nökség. Mérgezett nyilakkal. A modern had­viselésnek némileg humánus színezetet biz­tosit a genfi konvenezió, amelynek pontoza- tait. magukra nézve kötelezőknek ismerték el a művelt nemzetek s amelynél fogva kutak megmérgezése, sebesültek lemészárlása, rob­banó golyók alkalmazása s más hasonló borzalmasságok tiltva vannak. A hirlapirás terén, sajnos, nem létezik ilyenfajta konven- czió, amely a szellemi harcoknak a közérdek, a tisztesség és a meggyőződés határain be­lül való lefolyását biztosítaná. Sajtótörvé­nyünk olyan szétfolyó általánosságban, más­felől annyi egyoldalúsággal megvont korlá­tokkal Írja körül a sajtótámadásokkal szemben védelemre szoruló erkölcsi értékeket, hogy ahol úri becsületérzés és lelkiismeretesség nem pótolja a sajtótörvény hiányait, ott orgiákat ül az erkölcsi kutmérgezés és orozva gyil­kolás.— Hála ama bizonyos faj demoralizáló hatásának és ugyanazon fajnak a sajtó terén elért egyeduralmának, a „magyar“ sajtó jelenleg már csak a büntetőtörvénykönyvet respektálja, a sajtótörvény tátongó réseit kitöltő nem Írott erkölcsi törvényeket ellen­ben lábbal tapossa. A „magyar“ sajtóban balkáni sztratégiával, a komitácsik fegyve­reivel haczolnak. Ha kifogynak az érvekből s az ellenfelet becsületes harcban legyőzni nem tudják, akkor előkerül a bicska, meg a büzbomba. — Mindezeknek elmondásását szük­ségesnek látjuk abból az alkalomból, hogy szeretnivaló radikális laptársunk a kath. fő­gimnázium igazgatója után most már az egyik tanárba próbált beleharapni. Az igaz­gatót azért marta, mert „antiszemitáskodott.“ A tanárt pedig azért, mert lapunk munka­társa mer lenni és mert Kelemen Samut, a szatmári zsidók főmuftiját egy sértő és nagy tájékozatlanságra való parlamenti beszédje miatt kissé keményen találta méltatni. Ezért lakolnia kellett a vakmerő tanárnak. Csak alkalomra vártak „a zsidóknál nem rosszab­bak.“ Az alkalom megjött. Történt ugyanis, hogy ez a gimn. tanár elmulasztotta egy kisebb tartozását idejében rendezni. Az érdekelt kereskedő azután ügyvédet, végre­hajtót küldött a nyakára. A végső perczben mégis simán elintéződött a dolog; az ügyvéd is, a kereskedő is megkapta a magáét kész- pénzben és nem — bútorokban. Ebből a szürke esetből, amely annyira mindennapos, hogy akár minden számát megtölthetné ilyenen- kel a t. lap, ha a saját hitsorsosait is ugyanígy nyilvántartaná, — hosszú czimű, fejezetekre osztott, kaján élvezettel és kár­örömmel kiszínezett „szenzácziót“ csinált a zsidóság szócsöve, reáfröccsentve a tanárra régóta táplált gyűlöletének és dühének epe­salakját, mint ahogy a kígyó szokta benyá- lazni hatalmába került áldozatát. íme, ilyen fegyverekkel küzd, igy folytat eszmei harcot a zsidóság. A Shylock-ok fajtája. Megjegyez­zük magunknak. A bécsi eucharisztikus kongresz- szus. A bécsi eucharisztikus kongresszus ma­gyar csoportja a király fővédőségével, Iza­bella főherczegasszony elnöklésével megalakult és megkezdte gyűléseit. Vasárnap a budai ki­rályi várpalotában folyt le az előkészítő érte­kezlet Izabella főherczegnő elnöklésével a fő­papság, az arisztokráczia s társadalmi előkelő­ségeink jelenlétében. Ez értekezleten egyház­megyénkből özv. báró Vécsey Józsefné, Vé- csey Eszter bárónő és Nemestóti Szabó Albert dr. vettek részt. A megáradt Szamos. A napokon át tartott esőzés ismét megárasztotta a Szamost, mely szombat éjjel elszakította a Pallag féle polgári uszodát, s magával sodorta a katonai uszodát és a Sport-egyesület csónakházát. A katonai uszodát Óvári község határában sike­rült föltartóztatni, a polgári uszodát azonban az ár összetörve teljesen megsemmisítette. A katonai uszoda pár nap múlva visszakerül előbbi helyére. Ebzárlat. Az ismételten előfordult ve- szettségi esetek miatt a főkapitány junius 5-ig újabb negyvennapos ebzárlatot rendelt el. Eljegyzés. Dr. Lükő Béla eljegyezte Kölcsey Boriskát, dr. Kölcsey Ferencz kórházi főorvos leányát. Házasság. Dr. Májerszky Jenő egybe­kelt Jäger Rózsikával, dr. Jäger Kálmán főorvos leányával. Otven év. Korányi Jánost, az ügyvédi kamara elnökét meleg ünneplésben részesítették névünnepén, e hó 16-án a szatmári ügyvédek. Mintegy húszán küldöttséggel keresték fel az ünnepeltet és nemes ügyvédi munkálkodásának 50. fordulóján őszinte, megilletődött beszédben méltatta Korányi János tiszteletreméltó, kiváló érdemeit a küldöttség szónoka, Schőnpflug Jenő dr. ügyvéd. A nagyhatású beszédre Korányi János meghatottan köszönte meg a bensőséges ünneplést. Ez alkalomból a megyeszerte tisztelt jubiláns melegebbnél melegebb megemlékezése­ket kapott a megyei és városi társadalom elő­kelőségeitől, a kik tisztelettel és nagy szeretet­tel emlékeztek meg Korányi János nemes mun­kában eltöltött életéről, a melyet ügyvédi hiva­tásán kivül az egyháznak, a vármegyének, a városnak és a társadalomnak érdekében oly önzetlenül eltöltött. A kristályos jellemű, nemes charakterü férfiút őszinte bensőséggel köszönt­jük e félszázad emlékezetes határkövénél mi is. Ad multos annos ! A tisztviselők családi pótléka. A pénzügyminisztérium elkészült a tisztviselők családi pótlékáról szóló törvényjavaslattal, me’yiől Teleszky pii. miniszter a következőleg nyilatkozott: A javaslat szerint egy gyermek után 200 K, 2—3 gyermek után 400 K és háromnál több gyermek után 600 K lenne a pótlók. Természetesen a családi pótlék ked­vezményeiben részesíteni fogják a megyei tisztviselőket és a Máv. tisztviselőit is. A szolgák mindenütt ugyanazon kulcs szerint a felét kapják annak, a mit a tisztviselők. A tanítókról nem nyilatkozott ugyan a pü. miniszter, de a kultuszminisztériumból ki- szivárgott hir szerint az állami tanítók is megkapják a 200—400—600 koronákat, de egyúttal elveszik tőlük az eddig élvezett személyi pótlékokat. Kedves meglepetés — egy sikerült fénykép, aminőt élethü és művészi kivitelben készít Scherling Antal festő és fényképész uj, modernül berendezett műtermében a Pannónia udvarán földszint. Az egyházüldöző és az apáca. Mindenki tudja, hogy a legjobb betegápolók a katholikus egyház igazi hősnői, a szeretet apostolai, az apáczák. Nem tekintik a beteg személyét, vallását, állását: ápolják önzetle­nül, mint az irgalom földi angyalai. S a legkérgesebb szív is megindul, ha ezeknek oktalan, kegyetlen üldözéséről van szó. Pedig mennyi üldöztetésnek voltak s vannak ezek kitéve mostanában. Gondoljunk Franciaor­szágra, Portugáliára. S a francia egyházül­dözés miniszterelnöke a napokban operáltatta magát. Gondozását az irgalmas nővérekre bízta és amint ott sürgölődött körülette az apáca, azt mondotta neki könyes szemmel: „Mit is csinálnának a vén republikánusok az irgalmas testvérek nélkül!“ Majd midőn szabadkőmives látogatói elszörnyüködtek azon, hogy az egyházüldözésben vezérükül elismert Clemeneeau igy beszélt, azt felelte: „Súlyt helyezek arra, hogy jól ápoljanak.“ Tehát ő maga is tudja nagyon jól, mit köszönhet a beteg emberiség az apácáknak. Tudta ezt akkor is, mikor velük szemben kegyetlen rendele­téit kiadta, de üldözte őket. A gyűlölet Krisztus iránt parancsol az ilyen lelkeknek. S az oktalan gyűlölet milyen sokszor kerül efféle következetlenségekbe ! Májú« 20-án megjelent az uj pénz, A cs. kir. ausztriai pénzügyminiszterrel léte­sített megállapodás értelmében a korona ér­tékre szóló két-koronás ezüst érmek kiadása 1912. évi május 20-ával megkezdődik.“ így adta tudtul Teleszky János, az uj pénzügy­miniszter a hivatalos lapban rendeletét, amely életbe lépteti a kétkoronások veretésérőí szóló törvényczikket. Május húszadikától kezdve tehát a mostani, háromféle verósü magyar pénznemekhez egy negyedik ezüst­pénz is csatlakozik, a m. kir. kétkoronás. A franczia templomok meggyalá- zása. A B. H: Írja Hihetetlenül ízléstelen, barbár dolgot olvasok a párizsiakról, a mi sehogy sem méltó a műveltség fővárosához, ellenben igen alkalmas arra, hogy kiábrán­dítsa az embert a franczia' jóizlés iránt táp­lált hitből. A mióta a szekularizácziót ke­resztülvitték s az állam egész sereg egyházi épületet konfiskált, sok templom, kápolna és klastrom szolgál olyan ezélra, a mi eddigi magasztös rendeltetése után másnak, mint vandalizmusnak (pusztítás, rombolás) nem ne­vezhető. Egy szép régi templomot Max Ed­várd a hires színész bérelt ki s lakóháznak használja. A szomszédságában levő Biron szálló azelőtt a Sacré Coeur (szent Szív) apá­czák zárdája volt. Egy darabig Ronin, a világhírű szobrász használta műteremnek, a kincstár azonban mind neki, mind a szállótu­lajdonosnak fölmondott és más ezélra akarja fölhasználni a régi épületet. A legtöbb eset­ben át sem alakítják a világi használatra szánt templomokat. Egy takarékpénztár pél­dául banküzletnek bérelt ki egy kápolnát, a a karcsú oszlopok tövében iró- és számoló­gépek, vaskos üzleti könyvek foglalnak helyet s ásitozó baokfiuk bámulják a gyönyörű fes­tett ablakokat. A Páduai Szent Antal temp­lomot nem jámbor hívők keresik föl, hanem a mozifónyképipar legfrissebb újdonságai iránt érdeklődő tömeg. A főoltár helyén szé­les vászon feszül a padsorokban szorongó közönség előtt: a kápolnából mozi lett . . . Örök szégyenfoltja marad ez a modern van­dalizmus Párizs történetének s a jóérzésü embert csak az a remény vigasztalhatja, hogy el fog jönni az az idő, a mikor a francziák maguk fogják szégyelni magukat, hogy a huszadik század elején ilyen pogány nép élt az ország fővárosában. Fehérnemű varrodámat e hó 15-én megnyitottam Kazinczy- utcza 7. szám alatt. Kérem a nagy­érdemű közönség becses pártfogását. Kiváló tiszteteltel Sarkady Anna. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents