Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-10 / 2. szám
Szatmar, 1912. januárius 10. Németország és a zsidók. Szegény Magyarország a jogegyenlőség, a czivilizáeió, a liberalizmus, a müveit nyugat, az egész külföld stb. stb. nagyhangú jelszavaira meg szokta, hogy minden jót megadjon s minden rosszat megengedjen a zsidóknak. Hát külföldön egy kicsit másképen van 1 Ott azt mondják, hogy mitsem érnek a legszebb jelszavak, ha mellettük tönkre megy a nép s az ország igazi alapja, keresztény erkölcse, szelleme. Németországban például — a mint az dr. Cohn Dessaunak a kölni zsidóegyesületben tartott előadásából kitűnik — a zsidóság alkotmányos egyenjogúsága az állami kormányzat minden terén csonka maradt. A porosz költségvetés a protestáns felekezetnek 23 milliót juttat, a katolikusoknak évi hét millió márkát, a zsidó hitfelekezetnek egyetlen fillért sem. Egyházi adóban az utolsó évek alatt Poroszországban a katolikusok fejen- kint egy márkát, az evangélikusok 13.3 márkát, a zsidók ellenben 11 márkát fizettek, holott ugyanezen évben az összes állami adók fejenként csak 7.50 márkát tettek ki. A zsidó vallásu kiilhonosokat a tartományok között megállapított titkos egyezmények alapján, akkor sem honosítják, vagyis fogadják be a honpolgári kötelékbe ha erre máskülönben alkalmasok volnának is. Sehönstadt igazságügyminiszter nyíltan beismerte, hogy az állami hivatalok, az igazságügyi kormányzat kivételével zsidók alkalmazását megtagadják. Az 1849-iki egyesült tartománygyü- lésen történt kezdeményezés után zsidókat intéző pozicziókba, a közigazgatásba nem bocsátanak. Harmincz év óta zsidók nem érhették el Poroszországban tisztté való kinevezésüket. Nem kellenek az egyetemi tanszékeken sem. Hát a német bizonyosan azért müveit, hogy ostobaságot ne csii áljon ! A képviselőválasztók száma A vármegyei központi választmány a napokban állította össze a vármegye területén levő országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékét, a mely szerint az egyes kerületekben a választók száma a következő: a nagykárolyiban 3833, a mátészalkaiban 3365, a fehérgyarmatiban 4203, a csengeriben 3194, a krassóiban 4639, az aranyosmegyesiben 3490, a nagybányaiban 2665, a nagysomkutiban 3986. A szatmári czukorgyár. A régóta tervezi-tt czukorgyár nemsokára fölállitódik. A Gazd. Egyesület agitátiójára ugyanis a kívánt czukorrépa termelésre szükséges terület már teljesen bejelentetett s igy a czukorgyár felállításának semmi akadálya nincs. A telep a hídon túl lesz, a Neuschlosz-féle gőzfürész közelében. Ezt a területet a város ingyen engedi át a czukorgyár czéljaira. A gyár négy és fél miliő koronával kezdi meg üzemét. Böjti napok 1912-ben. Huseledeltől tartózkodniok kell a katolikus híveknek minden pénteken. Szigorú böjt van, husele- del nélkül a négy kántorbőjti szerdán, hamvazószerdán, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, karácsony és pünkösd előtti napon, valamint advent péntekén. Szigorú böjti napok vannak, amikor a felnőtteknek csak egyszer szabad jóllakniok, de a húsétel meg van engedve: a nagyböjt minden napján, kivéve a vasárnapokat s advent szerdáján, a kántorbőjti szombatokon. — Ha nyilvános ünnep esik olyan napra, melyen nem volna szabad húst enni, a hívek a parancs alól fel vannak mentve. Ilyen nap ezen évben csak februárius 2-án lesz. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A szatmárnémetii ügvvédi kamara februárius 2-án délelőtt 11 órakor a városháza kis tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgya az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet közgyűlése tagjainak megválasztása. Dr. Adam István gEj" Bercsényi-utoza 12. sz. a. megnyitotta. A katholikus sajtónak a hívek haragos seregére, nem pedig betegápoló csapatra van szüksége. Watton Henrik Fia utódai Dalia Tivadar és Géza fiiszer, csemege, bor és lisztáru üzlete Szatmár - Németi, Kazinczy - utca 2. Alapittatott1858. évben. _____________„HETI SZEMLE“ 1. Miért gyógyulunk Mária- völgyön ? 2. Mert Máriavölgyön a partidig bikszádi, gleichenbergi, karlsbadi, seltersi, emsi, bárt- fai gyógyvizeknek valóságos hasonmása van. 3. Máriavölgyi vizek a legkellemesebb, legüditöbb italt szolgálta tj tik. á. Máriavölgyi ásványvizet 7/io literig 6 fillérért tölt bérmentve érkező tiszta üvegekbe a Fürdő igazgatós ág. so Dr. Jég^er Andor S; Lakik: Attila-u. 5 F. Szatmáron megtelepedett. Rendel: d. e. 8—9, d. u. 3—5. Dr, Kerekes István volt egyetemi tanársegéd, bőrgyógyász, orvosi rendelését megkezdette Szatmáron, Deáktér 2-ik szám alatti lakásán (dr. Nagy Barna féle ház.) Ahova feljárni is bajos ... A sikárlói legmagasabb hegyen termett kitűnő sikárlói bor egy félliteres butelia az üzletben idei 20, tavalyi 30 krajczár. Saját Töltésű 4 éves sikárlói pecsenye-bor „Hungária gyöngye“ czimen egy butelia 50 krajczár. Házhoz vive sikárlói bor egy félliteres buteliában idei 16, tavalyi 20 krajczár. Pecsenye bor egy félliteres butelliában 25 kr. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy hosszú évek gyakorlatára és tapasztalatára támaszkodva kiváló ízléssel végez üzletem mindennemű szobafestő és mázoló munkát. Miért is a nagyérdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel: Daróczy József, szobafestő, Bercsényi-utcza 37. szám Fogászati műterem! Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy fogászati műtermemet Budapestről Szatmárra, Há m János utca 12. szá m alá helyeztem át. (Lévay Palota.) Készítem a fogászat minden ágába tartozó munkálatokat u. m. egyes fogakat teljes fogsorokat, arany platina koronát amerikai hid-munkákat jótállás mellett a legjutányosabb árban. Régi fogsorokat javítok és átalakítok. Tisztelettel Dávid Ödön, mii fogász. Kailiolikus családok lapja! „ÉLET44 Képes heti folyóirat. Előkelő színvonalon szerkesztett szépirodalmi képes lap. Nem hi- ányozhatik egyetlen katholikus intelligens család asztaláról sem. Szerkeszti jeles katholikus irók gárdája élén Izsóf Alajos. Előfizetési ára egész évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. — Szerkesztőség és kiadó- hivatal Budapest, VII., Damjanich utca 50. Jó lélekkel ajánljuk a változatos tartalmú, aktuális képekben gazdag folyóiratot közönségünk figyelmébe s támogatásába. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K Lapunk egyes számai kaphatók a főtőzsdében és a Barth- féle kis tőzsdében a Deák-téren. Zsiclö állami iskolák. A majdánkai kazárok kívánsága, hogy az állami iskolában feltett kalappal lehessenek a kis kazár csemeték : ez a zsidó humanizmus. Vagyis az ő gondosságuk még a kalap alatt lakókra is kiterjed és azokat mindig egyforma hőmérséklet mellett gondozzák. Szomorú Felvidék. Gyászos kazárföld. Temetője a hazájához hü, szivében lelkében magyar ruténségnek és az odaszorult magyarságnak. Nem látomás ez, hanem kézzelfogható valóság. Ki felelős ezért? Először egy politikai rendszer, amely egy éhes sáskahadnak nyitott utat. Felelős az elmúlt évtizedek társadalmának vezetősége és mindazok, akik látták a veszedelem nagyságát és fásult nemtörődömséggel nézték a kazár özönvíz pusztítását. Ma már csitt! E szót, hogy zsidó ki ne merd ejteni a szádon, mert a kagál boszuját el nem kerülöd. Nagy a kazár hatalom, befolyás. A szarvuk megnőtt és döfnek vele jobbra, balra. Vagy ordítasz együtt a farkasokkal, vagy pedig pusztulnod kell. De hisz nem egy sötét hátterű képet akarok itt festeni, hanem inkább a világosságra hozni egy pár, sokak előtt ismeretlen esetet. Egyik évben máramarosi állami tanítókkal voltam együtt. Beszélgetésünk tárgyát a nemzetiségi vidékeken való iskolai viszonyok, a magyar nyelvben elért siker s ennek módszere képezte. Mikor a keresztény tanítótól azt kérdeztem, hogy milyen iskolájában a tanulók megoszlása vallás szerint, a legnagyobb meglepetésemre azt felelte, hogy a tanulók 90—98°/o-a kazár zsidó. Ez megdöbbentett és tudakozódtam ennek okáról A tanító a következőket felelte: — A mi iskolánk zsidó állami iskola. Zsidó a biró, a jegyző és a képviselőtestület virilis tagjai. A rutén ezek mellett nulla. Se szava, se akarata nincs. Mivel a zsidó külön zsidóiskolát nem akar felállítani, mert ez neki pénzbe kerüi, a nemzetiségre való tekintettel építtetnek állami iskolát. A ruténnak megvan a maga hitvallásos iskolája — a zsidónak van erre szüksége. A község szorítja és felállítják az állami iskolát. A rutén nem viszi gyermekét az állami iskolába, mert a kazár korcsmárosok és szatócsok már eleve gondoskodtak a maszlag beadásáról. A sunyi szemű kazár azt mondja a jámbor, korlátolt ruténnak, hogy az állam azért csinál iskolát, hogy elfelejtsék a gyermekek az anyanyelvet és csak magyarul tanuljanak meg. Szóval a kazár, hogy a rutént elriassza az állam iskolától» izgat a magyar állameszme ellen csak azért, hogy ott az ő magzatának kényelmesebb helye legyen. A goj ne érintkezzék a szemitával. Ha aztán az értelmesebb rutén azt kérdezi tőle, hogy hát ő a kazár miért járatja mégis az állami iskolába gyermekét — erre ez a furfangos válasz: mert a törvény megbünteti, ha nem járatja gyermekét iskolába. Egy másik községben, (ez már a magyar vid’ kon fekszik) négy tanerős állami zsidóiskola van. Volt és van róm. kath. és ref. iskola. A zsidó tankötelesek azonban itt nem fértek el, külön felekezeti iskolát állítani nem akarlak. A bőkezű állam segített a szegény zsidókon és gondoskodott róluk. Valóban itt az ideje, hogy véget vessünk ennek a rabló hadjáratnak, amelyet a zsidók visznek véghez a keresztények zsebe ellen. A keresztény iskolákban, amelyek a keresztény polgárság adójából és alapításából jöttek létre, nevelődnek keresztény országunk ISKOLA
