Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-06 / 10. szám

Szatmár, 1911. márczius 6. „HETI SZEMLE1' Gyöngyvirágos élet. Nem halhat meg, akiért meghalt a hal­hatatlan Isten. Az ajkak ugyan örökre lezáródtak, a sze­mek ugyan hosszú álomra csukódtak, a kezek ugyan végtelen imára kulcsolódtak. De mégsem halott a néma halott, akiért meghalt a halhatatlan Isten. A szivem is — nekem azt beszéli, a lel­kem is— nekem azt danolja, hogy az ő ha­lála, akit eltemettünk, nem halál, hanem gyöngy- virágos élet. Láng János, a szatmári kir. kath. főgim­názium Vili. o. tanulója nem halt meg azon a februári napon, bár eltemettük márczius első délutánján. Csak a földi tavaszból az igazi ta­vaszra hívta meg az Űr. Csak elköltözött, csak itt hagyott. Itt fonnyadok a virágok, a halál hamva üli a gyümölcsöt. Elköltözött, ahol a gyümölcs illata meg nem romolható, a virág szirma nem hulladozó, ahol az élet gyöngy­virágos élet. A szivem is — nekem azt beszéli, a lel­kem is — nekem azt danolja, hogy az ő ha­lála, akit eltemettünk a kálmándi csendes te­metőben : gyöngyvirágos élet. Egy óhaja volt: hogy majd pap lehessen. Kétszer jelentkezett, de szelíd arczán akkor már ott égett a halál tüzes csókja. Szomorú­nak, könnyezőnek láttam a szemét, hogy föl nem vehették. Egy szelíd kékruhás kispapos álomtól kellett elbúcsúznia. Gyönge volt akkor minden vigasztalás. S mikor az élettől kellett búcsúznia, mégcsak szomorú sem volt. Az a kékruhás álom több volt neki, mint az élet. A halálos ágyon soh’ sem könnyezett, hanem csak vigasztalt. Amikor a nagy pillanat előtt egy órával utoljára fogadta szivébe a ha­talmas Istent, akkor . . . azután olyan derült, békés lett az arcza. Mintha az a régi szomorú­ság is felégett volna égbetörő lelke melegén. Hogyisne, midőn az oltárlépcső helyett egye­nesen a mennyország trónusához léphet! Óh gyönyörűséges szép gyöngyvirágos élet! Eltemettük. Virágos, koszorús tavaszi diadalmenet volt a temetése. Melegedő napsu­garas utón vittük a koporsót az örök csend országa felé. Eltemettük. Sokan vpltak ott, az egész falu; mások is, többen is. És szállottak a pap ajkáról az öröm igék. „Ne sírjatok, szo­morú szülők! Ne nyissátok meg könnyetek csatornáját, hanem inkább a lelketeket. És fo­gadjátok be az Isten szavát! Jól van ez'' igy, mert az isten akarta és az Isten mindent jól akar. Azért van igy, hogy az -élet után jöjjön a gyöngyvirágos élet. Ifjú barátaim, kedves halottunk iskolatársai, akik a városból e csen­des faluba temetésre jöttetek, ne sírjatok! Nyis­sátok meg ti is a lelketeket és fogadjátok be az Isten szavát: Jobb neki ártatlanul halni, mint nektek — ki tudja — talán egykor bű­nökben élni! Ne felejtsétek el pajtásotokat, ne felejtsétek el az ártatlanságot.“ Eltemettük. — Tovább él, szebben él a gyöngyvirágos élet. XXIII. nemzetközi eucharisticus kongresszus. A kereszténység fönnállása óta sok lehető módot fölhasznált már az emberi szeretet, hogy a kereszténységnek nagy titkát: a kenyér és bor színe alatt az oltáron jelenlevő Isten-embert, az Eucharistiát ünnepelje. A kath. Anyaszentegyház ünnepeket szentel a legm. Oltáriszentség tiszteletére és a mindennapi szt. mise által életének középpontjává tette. Azujabb időkben az euchar. világkongresszusokban nyi­latkozott meg a legnagyszerűbben ez a tiszte­let. 22-t tartottak már eddig; még pedig az 1-t Lille franczia városban: a 8-at Jeruzsálemben, a 16-at az örök városban: Rómában, a 19-et Londonban, a 20-at a „német Rómában“ : Kölnben, a 21-et Montrealban (Délamerika), és a 22 et az előző évben Spanyolország főváro­sában, Madridban. Különösen az utolsó négy oly szép, oly nagyszabású volt, hogy az egész katholikus világ büszkén mutathat reájuk, mint az oltáriszentségben jelenlevő Jézusban való hit élénk megnyilatkozására. A XXIII. Bécsben lesz ez év szeptember 12—15. P. Buttykay Szatmáron. A hatalmas szónok, aki az Oltáregyesület hétfői estjén meg­hódította Szatmári, egy napot időzött városunk­ban és Boromisza Tibor dr. püspöknek volt vendége. Itt időzése alatt az oltáregyesületi esten való fenomenális sikerű szereplésén kívül kedden délelőtt a zárdában mély finomságokból össze­szőtt, klasszikus szépségű beszédet mondott; majd a szemináriumban tartott a papnövendé­keknek az ő mesteri művészetével előadást. A kedd délutáni gyorsvonattal utazott el ezzel az ígérettel: „A viszontlátásra.“ Adomány. Lessenyey Ferencz dr. praelá- tus kanonok 600 koronát adományozott az Irsik lelencz- és árvaháznak udvar és kertren­dezési czélokra. A Kölcsey-kör szabadiskolája elő­adására kedden csak a meggyujtott villamos körték és az üres székek várakoztak. Se előadó, se közönség. Talán a Kölcsey-kör maga belátta, hogy Köcsey neve nem szolgálhat czégéiül a hazátlanságot hirdető, a történelmi osztályok kigúnyolását annyi czélzatossággal cselekedő előadónak, a kiről a „Szatmár és Vidéké“ bői megtudjuk, hogy ő :— „a haladó eszméknek fiatal, de nagyrahivatott harczosa.“ — Ez a befagyott előadás különben az „Isten, király, haza“ jelszónak elavultságáról szólt volna- Ezt onnan tudjuk, mert a „Világ“ vasárnapi száma a „szerkesztői üzenetek “ben ezt tárgyalta. — Olvasóink figyelmébe ajánljuk a történelmi ma­terializmusról szóló hosszabb czikkünket. Hangverseny. Bar any i János : Bach, Beethoven, Schuman, Mendelsohn, Chopin, Tar- nay, Dohnányi és Liszt müveiből zongora­hangversenyt rendez márczius 9-én este 8 óra­kor a kereskedő ifjak termében. Jegyek 4, 3. 2, K. Huszár könyvkereskedésében válthatók, Bikavásár Szatmáron. A Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület évről-évre emel­kedő bikavásárait ez évben márczius 13-án tartja meg Szatmáron a városmajorban. Beje­lentési határidő márczius 9, az ezután bejelen­tett állatok után kétszeres térdij lesz fizetendő. Vásár kezdete márczius 13. reggel 9 órakor. Részletes tájékozással a vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatala (Szatmár Deák-tér 2.) szolgál. A leánykereskedés elleni küzdelem. A Prohászka Ottokár és gróf Tisza István el­nöksége aiatt alakult „Magyar Egyesület a leánykereskedés ellen“, ‘melynek czéljai közé tartozik a hazai és nemzetközi leánykereske­dés elleni küzdelem, a kiszabadított nők ellátá­sáról és elhelyezéséről való gondoskodás, a hatóságokkal karöltve a leánykereskedők üldö­zése közül három év óta a székesfővárosban fejt ki eredményes működést. Miután számos esetben a vidékről kerülnek fel a szerencsétlen áldoza­tok Budapestre s mivel külföldre is leginkább a vidékről hurczoltatnak el a leányok lelkiis­meretlen kufárok által, a nevezett egyesület működési körét a vidékre is ki akarja terjeszteni. Az egyesület e tárgyban fölkeresi a városunk­ban megalakult fiatalkorúak felügyelő hatóságát. Az uj görögkatholikus püspökség felállítása immár kétségtelen. Az uj püspök­ség területét az eperjesi, munkácsi,nagyváradi, szamosujvári és balázsfalvi egyházmegyékből fogják kihasítani. Az eperjesi egyházmegye 3, a munkácsi 70, a nagyváradi 52, a szamos­ujvári 7 és a balázsfalvi 39 paróchiát ad át az uj püspökségnek, a mely összesen 177 plébániát fog magában foglalni 137.513 egy­háztaggal. Éhez fognak tartozni a székesfő­városban lakó görögkatbolikusok is, számsze- rint 5306-an. Az osztrák-magyar bank uj főnök­helyettese. Az osztrák-magyar bank bécsi fő­tanácsa a bank szatmári fiókjának főnökhelyet­tesévé Létay Ferencz eddigi pénztárost válász- totta meg. Kötelező a korona érték számítás. Szatmármegye alispánja rendeletet adott ki, a melyben tudomására hozza az alája rendelt hatóságoknak, hogy márczius első napjaiban a korona érték számítás kötelező volta elkezdődik. Az alispán ezért elrendeli, hogy a kereskedők és iparosok minden egyes alkalommal csak koroná­ban számítsanak s még a kirakatobban is a korona jelzést használják, mert ellenkező esetben a hatóság 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal terjedhető pénzbírsággal bünteti a törvény át­hágok. A szatmári czukorgyár. A Szatmá­ron felállítandó czukorgyár ügye a befejezés stádiumában áll, amennyiben a czukorgyár felállitási költségeinek financzirozását a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank vállalta. A végleges feltételek megkötése most már csak napok kérdése. A választók névjegyzéke. Szatmár város központi választmánya megalakította az 1913. évi képviselőválasztók névjegyzékét össze­állító küldöttséget. A bizottság elnöke: id. Litteczky Endre, tagja Ferencz Ágoston városi tanácsos, jegyzője pedig Papp Zoltán dr. lett. VIDÉK Missió Nagykárolyban. Varga István és Martinovics Sándor jezsuita atyák 8 napon át febr. 21. — 28-ig missiót tartottak Nagy­károlyban. Reggel fél hatkor miséztek, utá­na gyóntattak egészen egy óráig, kivéve a 9 órakor tartott szentbeszédet. Délután egé­szen este 8 ig, 9-ig ismét gyóntattak, közbe 4 órakor szentbeszéd volt. Ezt a nehéz, tel­jes szivet, egész embert kívánó munkát oly buzgósággal végezték, hogy a hivek, a gyó­nók száma napról-napra szaporodott. Minden egyes szentbeszédjük alkalmával a templom zsúfolásig megtelt. Magas nívón álló, nagy gonddal kidolgozott, szónoki erővel előadott beszédjeiket nemcsak a róm. katbolikusok, hanem a más vallásuak is nagyszámban, feszült figyelemmel hallgatták. Az a szeretet és lelkesedés, amely a páterek szivét-lelkét bevitette, lángra lobbantotta a hivek sziveit is és százával álltak ar gyónószék előtt, hogy bűneiktől megtisztuljanak. Mintegy 3000-en gyóntak meg ezen 8 nap alatt. A vallási, tiszta lelkesedés tetőpontját múlt hó 28-ikán érte el, amikor a missió emlékére egy szép keresztet szenteltek meg és állítottak fel a templomban. Varga István páter beszédje a keresztről szólt és könyekig meghatotta a hallgatóságot tártál más gondolataival meggyőző érveivel. A megáldást s utána a Te Deumot Jordán apát végezte nagy segédlettel. Az ünnepség befejezéséül Récsei házfőnök lelkes szavakban megköszönte úgy a jezsuiták, mint az apát közreműködését. A missió fo­lyamán P. Varga még külön kis exercitiumot tartott elemi iskolás fiuk és leányok, külön egyet a polgári fiuk és leányok, egyet a gim­náziumi ifjúság s egyet a már iskolába nem járó fiatalság számára. Martinovics pedig három napon a róm. kath. elemi fiúiskolában az urak számára tartott konferenczia beszé­deket. Az előadások bölcseleti alapon tárgyal­ták az élet czélját, az ész, a kinyilatkoztatás világánál; a harmadik előadás tárgya a hit és tudomány volt. Illusztris közönség hall­gatta mindig végig a nagyképzettségü fiatal páter kitűnő előadásait. Halálozások. Szepessy István nyug. kir. telekkönyvvezető, sziv-szélhüdés követ­keztében hirtelen elhunyt Mármarosszigeten. — Pauliár Géza negyedéves joghallgató hu- szonégy éves korában elhunyt Mszigeten. — Büdszentmibályi és dacsói Török Elemér ügyvéd, Mármaros vármegye bizottsági és Huszt város képviselőtestületi tagja, a Kis­faludy Társaság alapitó tagja életének 67-ik évében meghalt Huszton. — Besse Dávidné szül. Pischl Gábriellé életének 54. évében elhunyt Beregszászon. — Ozv. Odor József- né, sz. kecskeméti Nagy Zzuzsánna életének 81. évében Mezőkaszonyban elhunyt. — Go- ro,ve János földbirtokos, volt országgyűlési képviselő, 72. éves korában Piskolton meghalt. — Kubaskó József miniszteri számvizsgáló 34 éves korában Munkácson elhunyt. — Dobróczky Alajos minoritarendi áldozópap, a nagybányai rendbáznak pár év előtt volt főnöke Miskolczon, 66 éves korában meghalt. A panyolai árvíz. Most végződött az árvíz okozta kár megbecsülése. A legnagyobb kár Panyola községben volt, a hol az árvíz az épületekben 450.000 korona, a jószágállo­mányban pedig 5000 korona kárt okozot. A vetésekben előállott kár ma még megbecsül­hetetlen. Az épületek túlnyomó része össze­omlott. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents