Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-06 / 10. szám
8 „HETI SZEMLE Szatmár, 1911. februárius 21. Az ungvári Kath. Legény egyesület febr. 25-én tartotta évi közgyűlését. Az egyesületnek 64 rendes tagja volt. Rendezett az egyesület több mulatságot s ünnepélyes, s egyszerű előadást, hogy a tagokban a szo- cziális érzéket, a jó és nemes iránti fogékonyságot fokozza, kötelességtudó, becsületes polgárokat neveljen. Különös szeretettel ápolja az énekoktatás, mint az összetartásnak egyik legjobb szocziális kapcsát — Göndy Ede pénztáros kimutatása szerint az évi ösz- szes bevétel 1549 K 86 f, az öszes kiadás 1408 K 12 f, maradvány 501 K 74 f Két uj bank Nagyszőlló’sön. Nagyszőlősön uj bankok alakulnak. Gerő Mór, a felvidéki gazdasági népbank ügyvezető igazgatója alapítja az egyiket Nagyszőllősi Bank nevén 300000 korona tőkével. A másikat Scheffel Béla alapítja ugyancsak 300000 korona tőkével. Az ungvári uj postafönök. A hónapok óta üresedésben volt ungvári posta- és táviró főnöki állást betöltötték. Kineveztetett Szmrekovszki János felügyelő, aki Lipótszent- miklóson volt hivatalvezető. Jubiláló közjegyző. Szilágyi János máramarosszigeti kir. közjegyzőt, 80-ik születésének alkalmából ünnepségekben részesítette az egész vármegye társadalma. Szilágyi közjegyző a jogtudomány terén 60 éve működik. A szabadságharcban mint honvédtiszt Budavára bevételénél tüntette ki magát.200 tagú küldöttség élén Szabó Sándor alispán üdvözölte meleg szavakkal a vármegye nevében. Gaál József-ünnep Nagykárolyban. Nagykároly irodalmi ünnepségre készül, a melyet a nagykárolyi „Kölcsey Egyesület" rendez. Nagykárolyban a városház dísztermében márczius 12-én ünnepiesen leplezik le a „Peleskei nótárius“ szerzőjének, Gaál J ó- zsefnek arczképét. A leleplezésén dr. Falussy Árpád mond ünnepi beszédet. Este a színházban díszelőadás lesz, mely akalommal Szentgyörgyi István főszereplésével előadják a „Peleskei nótáriust“. Bérezik Árpád ünneplése Ungváron. Nagyszabású ünnepség készül Ungváron Bérezik Árpádnak, az ungmegyei származású jeles iró 50 éves Írói jubileumára. Az ünnepélyt — mely márcz. 28-án lesz — a Műkedvelői Társaság rendezi, de közreműködik a Gyöngyösi Irodalmi Társaság is. A Műkedvelői Társaság, ebből az akalomból színre hozza Bérezik Árpádnak Himfy dali czimű vigjátékát. Szatmármegye közig, bizotts. gyűlése. A vármegyei közigazgatási bizottság f. hó 8-án rendes ülést tart Nagykárolyban. Uj főesperes. A király legfelsőbb elhatározásával Kossey Elek munkácsi gör. kath. esp. lelkészt Beregmegye főesperes- sévé nevezte ki. Ezzel az évek óta húzódó beregi főesperesség kérdése végleg eldöntetett. Dispensaire Mármarosszigeten. A tuberkulózis elleni küzdelemnek ismét egy újabb szerve van az alkotás kezdetén. Mára- marosszigeten kel most életre ily ezélzatu mozgalom, mely egy dispensaire létrehozását czélozza. Á mozgalmat Heller Jakabb dr. és Kozma Sándor dr. vármegyei tiszti főorvos szervezik és remélhető, hogy munkálkodásuk mindhamarább gyümölcsöző lesz, annyival inkább mert a város polgármestere Szőllősy Antal kir. tanácsos, akinek a közegészségügy iránti érdeklődése és finom érzéke régóta ismeretes, bizonnyal munkásává szegődik a nemes és embermentő mozgalomnak. A Kath. Népszövetség ungvári szervezete fe,br. 25-én előadást tartott, melyen Volosin Ágoston tanár a kisiparosok helyzetéről mondott sok érdekes dolgot. Dr. Lukács Géza ügyvéd pedig a politikai szervezkedésről beszélt. A papnövendékek énekkara szép dalokat adott elő, Radány Gizella tanítónő- jelölt figyelemre méltóan szavalt. Csak Mauthner-féle magvakat vár sárolnak helyesen gondolkodó, számitó gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. Tankerületi főigazgató körútja. Mázy Engelbert dr. a kassai tanterület főigazgatója az elmúlt hónap folyamán Már- marossziget, Beregszász, Munkács és Ungvár középiskoláit vizsgálta meg. Február 29-én Ungvárról Kassára utazott. Uj kántortanitó. A földművelésügyi miniszter Zádor Jenő balmazújvárosi kántorta- nitót az ungvári r. kath. elemi iskolához kán- tortanitóvá kineveztef A nagykárolyi polgári iskolák ópi- tóse. Nagykároly város tanácsa a Nagyhajdu- város-utezán építendő polgári fiú és leányiskolák építésére kiirta a pályázatot, melynek határideje április 6-án jár le. A vállalkozó már julius 1-én köteles az épitéshez fogni. Tanári kinevezések. A vallás és köz- oktatásügyi miniszter Merker Mártont s Hűnek Emilt a helybeli kir. kath főgimn. tanárait rendes tanárokká nevezte ki. Ingyenes népoktatás. Az 1908. év- XLV1. t.-c. megalkotása óta az iskolafentar- tók nemcsak ingyen tanfelszerelést kérnek az államtól, hanem még az iskola fűtését, tisztogatását is az állammal óhajtják fedeztetni. Azok az iskolafentartók is, akik tandijat egyáltalában nem is szedtek, most azon a czimen, hogy a gyermekek hordták a fát, fütötték az iskolát, sepertek, vizet hordtak, előállanak és egymásután kérnek kárpótlást. A vallás és közoktatásügyi minisztérium ezen ügyben 152,397/911. sz. a. kelt rendeletével a következőképen dönött: „Az iskolák fűtéséről és tisztogatásáról való gondoskodás oly szorosan összefügg magával az iskola fentartásával, hogy attól külön nem is választható s ilykép, mint az iskolafentartót terhelő kötelezettség tekintendő. Kétségtelen tehát, hogy ezen kötelezettség, melyért úgy az iskolai törvények, mint a közegészségügyi törvény alapján is, maga az iskolafentartó tartozik szavatossággal, sem részben, sem egészben másra át nem hárítható s hogy annak teljesítése az iskolafentartók egyetemére, t. i. a hitközségre vagy politikai községre nehezedik. Épp azért egyáltalában nem bir törvényes alappal az az eljárás, melyszerint egyes helyeken a mondott szolgáltatások czimén a mindenkori iskolábajáró gyermekek szülei vétetnek igénybe s ezen törvényes alapot nélkülöző eljárás természetszerűleg jogkövetkezményeketnem is vonhat maga után s az ily czimen szedett járulékok az 1908. évi XLVI. t.-c. alapján megváltás alá annál kevésbbé kerülhetnek, mert annak intézkedései alá nem vonhatók s igy azok fedezéséről az iskolafentartó tartozik az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11. §-ában megjelölt erőforrások igénybevételével gondoskodni. Budapest, 1912. jan. 18. A miniszter helyett: Náray-Szabó, államtitKár.“ Tisztelettel tudatom Szatmár város és vidéke úri közönségével, hogy a „Pannónia“ szálloda udvarán erre a czélra épített helyiségben a földszinten rendeztem be, mely a mai kor minden követelményének úgy művészi mint kényelem szempontjából megfelel. A műterem megnyitása 1912. márczius elején lesz. A m. t. közönség további nagybecsű pártfogását kéri, tisztelettel Scherling Antal fényképész és festő. (u.) A vendégszerepléssel úgy a közönség, mint a kritikus fokozottabb igényeket szokott támasztani. Ünnepi, művészi szinezetet várunk azoktól megszokott színtársulatunk szürke hét- köznapiságába. Az eddigi vendégszereplések többé-kevésbé kielégítették ilynemű várakozásainkat. Kornay Berta fővárosi szoubrette primadonna múlt heti szerepléséről azonban minden jóakaratunk mellett sem mondhatjuk el ugyanezt. Értjük — ha nem is helyeseljük —- a közönség lármás tapsait és laptársaink áradozó kritikáit. Bizonyára a vendégszeretetből folyó kötelességet vélték azzal teljesíteni. Mi azonban nem vagyunk hajlandók a vendégszeretetnek ilyen messzire terjedő értelmezést adni és helyénvalónak, sőt fokozottabb mértékben indokoltnak tartjuk az őszinte bírálatot a művésznővel szemben, aki hivatottságott érzett magában arra, hogy a megszokotton felülemelkedő művészi igényeket kielégítsen. Nos, Kornay Berta azon — épen nem kis számú — művésznők közé tartozik, akik közepes ügyességgel, a bevált színpadi fogások lehető felhasználásával alakítják szerepeiket, felületes könnyedséggel, gondos tanulmány nélkül. Alakításait nem a szerep szelleméhez, sem a művészet követelményeihez, hanem a mindenképen biztositandó tapsokhoz alkalmazza. S a szatmári publikumot, ugylátszik, azonos ízlésűnek tartja a pesti vígszínházéval; ezért játszott felsőbb — bokán jóval felüli — „művészettel“ (Inkább szegénységi bizonyítvány mint dicséret a szatmári közönségre nézve.) Hangja nem mondható kiválónak ; de ami hanganyaggal rendelkezik, azt kitünően felhasználja. Mindent összevéve : Kornay Berta a vidéki szinpadok nívóján álló ügyes színésznő, de művészi vendégszereplésekre nem alkalmas. S véleményünkön nem változtat az a tény sem, hogy mind a három szerepében — „Az obsitos“ Piroskája, „A postás fiú . . .“ Klárija s „A milliárdos kisasszony“ Harmat Évijében — ő nyújtotta a legjobbat az összes női szereplők között. Mert Szepessy Szidy, Pálma Tusi, meg Liszt Ferike mellett nem vicc kitűnni. Került volna csak össze Feledivel! Pénteken Hebbel Frigyes „Judit“ ez. drámája került bemutatásra. A bibliából jól ismert tárgy van e darabban feldolgozva, helyes beállításban s nagy drámai érzékkel. Az előadás súlya a Judit és a Holofernes szerepen nyugszik. Utóbbit Fehér Gyula játszotta a szokott művészi mélységgel. A Judit szerepét Hahnel Aranka kreálta. De ő a hőslelkü, egyedül Istenében bizó s e hit erősségével hősi tetteket mívelő asszony lélektanának mélységeibe nem tudott behatolni s elejétől végig mindig Hahnel Aranka volt, soha egy percig sem a magrajzolt Jadit. Szőke Sándor túlságosan lármázott, bár alakításán látszott a gondos készület. A „Balkáni herczegnő“ vasárnapi bemutatóján Dénes Ella játszotta a czimszerepet. Mint rendesen, most is diszkrétül, finom Ízléssel játszott s szépen énekelt. Heltai és Szalóki vasárnap tették reá egész heti sikeres játékukra a koronát. A közönség szűnni nem akaró ovációival csak kis részét rótta le hálájának, amelyet a két kiváló színésznek jóízű, élvezetes játéka túlontúl megérdemelt. Rejtély marad azonban előttünk, hogy Debreczeni Gizi miért kapott olyan zajos tapsokat. „Művészete“ erre semmi okot nem szolgáltatott, az bizonyos. A heti műsor: Szerdán „Judit“ Gsütörtökön, pénteken, szombaton és vasárnap „Tündérszerelem“. VJ VARRODA. Bőthe Ilonka f. évi márcz. 1-én Szatmáron, Honvéd-u. 2. sz. a. megnyitotta női varrodáját. Elvállal a legutolsó divat szerint costümöket, blouzokat, aljakat stb. a legszebb kivitelben s a legjutányosabb áron. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. ISKOLA
