Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-08 / 45. szám

Szatmár, 1911. november 8. HETI SZEMLE 7 VIDÉK Tiltakozások a Barkóczy-hajsza ellen. Mint országszerte, egyházmegyénkben is fölháborodással tiltakoznak a szabadkömi- ves hajsza ellen, a mely Barkóczy elmozdí­tásával a katholicismusra akar súlyos csapást mérni. A kath. közvélemény egyházmegyénk­ben is tiltakozó gyűléseken nyilvánult meg e merénylet ellen. így ,Ungváron a Kath. Kör okt. 29-én Tahy Abrahám, plébános, Lőrinczy Jenő alispán, Matyaczkó Tivadar gk. kanonok és Blanár Ödön lanár beszédeire tiltakozó határozattal Ítélte el a fölháboritó üldözést. Nagykárolyban pedig e héten tart a Kath. Népszövetség ily irányban tiltakozó gyűlést. A tanári karok is nyilatkoztak, a mszigeti, ungvári tanárok kiléplek az Örsz. Tanáregyesületből, ezt tette jelentősen súlyos nyilatkozat kíséretében Ratkovszki Pál fő­igazgató is. Derék községeink is egymásután sorompóba állnak a katholicismus oszlopa, Barkóczy báró mellett. Legutóbb Csanálosról kaptuk a következő hirt: A csanálosi kath. népszövetség nov. 5-én tartott népes gyűlé­sében a következő egyhangú határozattal foglalt állást a br. Barkóczy elleni hajsza ügyében : Tiltakozunk a tanítás szabadságát veszélyeztető ama liberális zsidó-szabadkő­műves törekvés ellen, amely a kath. egyházat tulajdonképeni hivatásának: a ne­velés tanításnak terén háttérbe, illetve arról leszorítani igyesszik. A Barkóczy ügyét pe­dig, amely az előbbi elvi jelentőségű kérdés­sel szorosan összefügg, — a katholicismus ügyének tekintjük s a nemes bárót az általa képviselt szent ügyhöz méltó jellemes maga­tartásáért lelkesedéssel üdvözöljük. Csanálos 1911. nov. 5-én. Rónai István plébános nép- szövetségi elnök, Szepacher Ferencz népsz. alelnök. Szobor-megáldás. Október 28-án ál­dotta meg Récsei Ede piarista házfőnök azt a nagyszabású Jézus-Szive-szobrot. melyet Soltész Imre c. kanonok, kálmándi aranymisés plébános állíttatott fel ezer korona költséggel a nagykárolyi Szt-Vincze apáczák iskolája udvarán. A szobor a morvaországi Branskó- ban készült a herczeg Salm-féle vasöntődé ben. Nagy méretei, de főkép a vonalak finomsága, tökéletes harmóniája legszebb szob­raink közé emelik. Egyébként teljesen olyan, mint a kálmándi Jézus-Szive-szobor, melyet a Christus vivit, regnat, imperat örök igaz­ságának hirdetésére szintén Soltész Imre ál­líttatott s amelyet annak idején boldog em­lékű Meszlényi Gyula püspök is méltónak talált nemcsak arra, hogy sajátkezüleg meg­áldja, hanem arra is, hogy benne többször gyönyörködjék. A nagykárolyi szobron ara­nyos betűkkel ez a felírás tündököl: „Jézus szentséges szivéből kiáradó szeretet üdvözít­sen minket.“ Szálljon égi béke, boldogság az udvarra és a városra, ahol a szobrot el­helyezték, szálljon áldás arra a bőkezű ada­kozóra, aki még azután sem szűnik meg napról-napra újabb jelét adni Krisztusért lángoló szeretetének, amikor már kápolnát emelt a szent hely fölé, ahol sírját kijelölte. A nagykárolyi róm. kath. iskola képviselő­testülete Récsei Ede vezetésével hétfőn ke­reste fel a bőkezű adakozót, hogy köszöneté­nek minél szebb kereteket adjon. A jegyző­könyv kivonatából, melyet az iskolaszék megelőző üléséről vettek fel és amit kedves emlékül magukkal hoztak, kitűnik, hogy Soltész Imre c. kanonok, aranymisés plébá nos a jelzett szobron kivül még ujabh 1000 korona adományt osztott ki a nagykárolyi zárda, internátus és legényegyesület között. Nem az a jegyzőkönyv ennek a tettnek a a jutalma, hanem amit Isten ir be aranyos betűkkel az élet könyvébe, de a nagykárolyi küldöttség tagjai mégis nyilvánosan mondtak -nagy köszönetét, mert az ilyen tettek kell, hogy ismeretesek legyenek, hogy — buz­dítsanak. A munkácsi vár. Hosszú évtizedeken át a munkácsi várban fegyintézet volt. Most hogy a vár üresen áll, előtérbe nyomul az a kérdés, minő czélt fog ezután a vár szol­gálni? Mint értesülünk, az igazságügyminisz­teriumban dolgoznak már egy törvényen, amely dologházakat létesít. Az üres fegyhá- zakat s közöttük a munkácsit is átalakítják dologházakká és a csavargás miatt elfogot- takat egy-két évi dologházi munkára fogják Ítélni. Debreczen Barkóczy mellett. A „Katholikus Népszövetség“ debreczeni szerve­zete f. hó 4 én tánczczal egybekötött gyűlést tartott az „Arany Bika“ dísztermében sok száz főre menő hallgatóság mellett. A gyű­lés főpontja Aner István iró központi kikül­dött előadása volt, ki a „Jelenkor égető kérdései“ - ről tartott hatalmas, szép és a hallgatóságot mindvégig lebilincselő beszédet, melyben a sajtóról és iskoláról beszélt, ismertetve Bar­kóczy Sándor nemes, derék puritán jellemét, ki ellen az Országos Tanáregyesület aljas hajszát indított. Barkóczy nevének említése felvillanyozta a lelkeket, a közönség tapsvi­harba tört ki, éljenezésbe kezdett s energikus szavakban adott kifejezést tiltakozásának. A Barkóczy melletti tüntetésre a népszövetségi szervezet másnap délután értekezletet hivott egybe, melyen a vezető emberek mind meg­jelentek. Kresznerics Gy. Ferencz máv. hi­vatalnok helyi igazgató általános helyeslés mellett erélyes szavakban utasítja vissza a Barkóczy ellen indított hajszát s örömmel szögezi le a debreczeni katholikusok Barkóczy iránt érzett szeretetét, tiszteletét és rendíthe­tetlen bizalmát, melynek az előtti napon tar­tott gyűlésen oly spontán jelét adta. Zugó éljenzés mellett terjeszti be a következő ha­tározati javaslatot: „A debreczeni katholiku­sok fölháborodással értesülnek nap nap után arról a hajszáról, amelyet az „Országos Ta­náregyesület“ néhány tagja és ezek inspirá- lására a nem keresztény sajtó báró Barkóczy Sándor miniszteri tanácsos a kultuszminisz terium középiskolai ügyosztályának vezetője ellen folytat. E hajszának alapja az, hogy báró Barkóczy a sokat hangoztatott egyenlő ségi elvet úgy merte alkalmazni, hogy abból egy kis rész a katholikusoknak is jutott, hogy | merészkedett 93 tanár közül 5 kongreganis- I tát kinevezni s hogy van bátorsága hitét nyíltan bátran bevallani. Nem vagyunk haj­landók tűrni, hogy gyermekeink szivéből a tudomány leple alatt kiöljék legféltettebb kincsünket, a hitet és vallást. Vallás nélkül nem ember az ember, vallás nélkül nincs erkölcs és erkölcs nélkül elpusztul a haza. Hit és vallás eszmények, melyek magyar hazánk fennállását ezer esztendeig biztosítot­ták. Ezért a báró Barkóczy ellen indított hajszát a legelkeseredettebb indulattal vissza­utasítjuk, hogy azok a békebontó,nemzetellenes tanári elemek, akik a helyett, hogy hivatásukat becsületesen teljesítenék, fegyelmetlenségiik- kel rossz példát mutatnak, a legerélyesebben rendreutasittasanak. Egyben kimondja a gyű­lés, hogy Barkóczyt rendíthetetlen szeretetéről értesíti, tiszteletéről és nagyrabecsüléséről biztosítja és kéri őt, hogy azon az egyenes, becsületes, magyar utón továbbra is megma­radjon, a mely útról eddig semmiféle alantas támadás és hajsza letériteni nem tudta.“ A taps újra meg újra kitört s Barkóczy élteté­sével ért véget az értekezlet. Elhalt plébános. Tóth Lőrincz dr. kis- kaposi p ebános, a jászóvári premontrei ka nonok rend tagja e hó 6 án 63 éves korában meghalt. Jászón született 1848. január 1 én, 1868-ban a premontrei rendbe lépett, 1874- ben tanári oklevelet nyert s ugyanazon év szept. 15 én szenteltetett áldozópappá, tanári működését a rozsnyói gimnáziumnál kezdette meg, majd 1879 ben a kassai főgimnázium­hoz helyeztetett át, ahol 1887 ig tanárkodott, ekkor a rozsnyói rendház főnöke és a főgim­názium igazgatója lett. Végre elnyerte a kis- kaposi plébániát 1896 ban, ahol azóta dicsé­retes buzgalommal működött. Hiilt tetemeit tegnap helyezték örök nyugalomra. M.-sziget költségvetése. M.-sziget közgyűlése a város 1912. évi költségvetését 464133 K 70 fillér kiadással, 346196 K 39 f bevétellel és 117937 K 31 f hiánnyal állapította meg, a hiány 44°/n-os pótadóból lesz fedezendő. Eljegyzések. Németh János gk. papnő vendék eljegyezte Maltzófszky János zebegnyői gk. lelkész leányát, Margitkát. — Dudinszky Andor gk. papnövendék jegyet váltott Horos­tsák Margittal, néhai Horostsák Gyula ungvári kir. kath. főgimn. tanár leányával Ungvári. — Andruk György ökörmezői végrehajtó eljegyezte Tóth Margit alsószinevéri tanítónőt. A munkácsi Katholikus Kör téli programmja. Nov. 19 én d. u. 5 órakor fehér asztal, amelyen Veszprémy Sándor elnök referál a kath. Nagygyűlésről. — Decz. 3. 10. 17-én Ratkovszky Soma dr. 3 felolvasása „A szabadgondolkodás tudományos megvilágításban“ czimen. — Decz. 31-én theaest a kör helyisé­gében, zenével, de táncz nélkül. — Jan. 14 én fehér asztal, január 20-án katholikus bál. Febr. 4-én Jankovics József Mihály dr. felolvas „A római szentszék és Magyarország“ czimen. — Febr. 20-án farsangest a körben. — Márczius 3 án Bihari Ferencz felolvasása: „A moderniz­mus a szépirodalomban és tudományban.“ — A felolvasások látogatása ingyenes, a fehér asztalnál 1 kor. a belépti-dij, melyért ozsonna jár. A falusi jegyzők országos tanács­kozása. A községi- és körjegyzők országos egyesülete a múlt héten tartotta Budapesten évi nagygyűlését. Szatmárvármegye jegyzőit Bodoky Béla szatmármegyei elnök képviselte. Bírói kinevezés. A király Mester Dezső sátoraljaújhelyi törvényszéki jegyzőt a bereg­szászi kir. törvényszékhez albiróvá nevezte ki. Esküvő. Kovács Dezső sárospataki főgimn. tanár egybekelt Fogarassy Ilykével, özv. Fogarassy Lajosné leányával Szatmáron. Házasságok. Moys Győző kir. jbirósági jegyző, házasságot kötött Stecz Erzsikével, Siecz Sándor dr. ügyvéd leányával Felsővissón. — Gergely Bertalan honvéd állatorvos egybe­kelt Somogyi Margittal Szatmáron. Lelkészi és tanítói gyűlés. A mun­kácsi egyh. megyéhez tartozó nyíri esperesi kerület lelkészei és tanítói f. hó 7-én őszi gyű­lésüket Nagykárolyban tartották meg. A gyűlést szent mise előzte meg, melyet a g. kath. ma­gyar hitközség templomában Mitrovics Elek gör. kath. esperes lelkész mondott, mise után gyakorlati tanítást tartott Fedorka István nagy­károlyi gör. kath. tanító. Halálozások. Balázs Józsefné szül. La­dányi Eszter, életének 66 ik évében, rövid szen­vedés után váratlanul elhunyt Felsőbányán. — Szabó Izabella, Szabó Dezső csanálosi körjegyző nővére hirtelen elhunyt Csanáloson. — Ilniczky Aurél mszigeti postafőtiszt 37 éves korában el­hunyt Újbányán. — Bölcsei Buday József Szat­márvármegye törvényhatósági biz. tagja Nagy- Kolcson életének 63 ik évében elhunyt. — Kajdy Gyula felsőkereskedelmi iskolai tanuló 16 éves korában vörheny betegségben elhunyt Szat­máron. Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy hosszú évek gyakorlatára és tapasztalatára támaszkodva kiváló Ízléssel végez üzletem mindennemű szobafestő és mázoló munkát. Miért is a nagy­érdemű közönség további becses pártfogását kérve vagyok kiváló tisztelettel: Daróczy József, szobafestő, Bercsényi-utcza 37. szám. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija B K Egyesületi életünk. A sociális eszmék, melyek a társada­lom gyüriizetében elhelyezett tömegerőket késztetik élénkebb működésre, mikor a ma­gyar tanítóságot is egyéni és egyesületi éle­tében intenzivebb erőkifejtésre késztetik, csak természetes motívumát adják azon érzelem­világnak, mely a társadalmat kiegyenlítő mozgalmak iránt bennünk él. A nép igaz barátja, a tanító, kell is, hogy örömmel fog­lalkozzék az akcziókkal, melyek a nép meg­élhetésének erkölcsi és anyagi biztosítékait nyújtják; kell, hogy szocziális eszmék leve­gőjében megfürödve tápot adjon a néplélek nemesebb megnyilatkozásához; élesztője le­gyen azon társadalmi mozgalmaknak, melyek szikrát fognak a gyermeki lélekben s a na­gyok szivében élve elősegitője legyen a modern szocziális élet megteremtésének. Egy

Next

/
Thumbnails
Contents