Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-08 / 10. szám
8 (Pályázati hirdetések közlése 5 korona.) Fiatal kartársaimhoz. Munkára fel! Igen, munkára, mert nagyon sok tenni való vár reánk. Ellenfeleink megfeszített erővel munkálkodnak, mig mi katholikus tanítók csak hallgatunk. Örömmel vettem kézhez ez uj évben a „Heti Szemle“ első számát, melyben „Iskola“ czimmel egy uj rovat nyilt. Miért tette ezt a szerkesztőség? Bizonyára azért, hogy a tanítóságot buzdítsa, lelkesítse munkára, legyen neki alkalma, hol az egyes pedagógiai tételeket, továbbá a jogos panaszait és sérelmeit megvitathassa. Azt hittem, hogy lendületesebbnél lendületesebb pedagógiai czikkek fognak megjelenni s a tanítóság pedig azért fog panaszkodni, , hogy a czikkeket nem közük gyorsan. Almom azonban nem valósult meg. Minden következő számot epedve vártam s mindig nagyot csalódtam, mikor csak kinevezéseket és áthelyezéseket olvashattam. Már azt hittem, hogy az egyházmegyei tanítóságnak van más hivatalos lapja s ott közük czikkeiket. De tudtommal nincs más, mint a „Heti Szemle“. Az ősszel egyik számban olvastam, hogy egy tanitói gyűlésen indítványozták, hogy az egyházmegyei tanítóságnak egy tanügyi lapot kellene szerkeszteni. Ugyan mi lenne vele ? Ha a katonák nem segítenek harczolni a vezérnek, kénytelen az a várat feladni. Úgy járt volna az uj tanügyi lap is. Fiatal barátaim ! Ránk nagyon sok tenni való vár. Amit elődeink elmulasztottak, azt nekünk kell helyrepótolni. Egy ember nagyon kevés ahhoz, hogy valamit kivívjon. Itt a legelsőtől a legutolsóig mindeniknek harczolni kell. Vagy talán nincs idő hozzá ? Óh de mennyi és mennyi idő van a munkához — különösen faluhelyen, csak fel kell használni. Vagy talán nincs semmi megoldani való téma? Ebből még többet lehet választani, csak egy kicsit tekintsünk széjjel. A csatához legnehezebb vezért találni. Nekünk már nincs szükségünk vezért keresni, mert jelenlegi vezérünknél jobbat nem találunk, ha épen szemüvegen át’ keresünk is. Ő küzd, fárad, munkálkodik a tanítóságért, de viszont megvárja, hogy a tanítóság őt támogassa. De szeretném, ha megvalósulna az álmom. Munkára fel ! Szakos. Ginál József tanító. Keresztény Tanító. Ezzel a czimmel egy uj lap indult meg, mely havonkint kétszer jelenik meg, a most megalakult Keresztény Tanítók Országos Egyesületének kiadásában s amely mint azjegyesület hivatalos orgánuma visszatükrözője lesz mindazoknak az eszméknek, a melyeknek propagálására az egyesület megalakult. A lapot az egyesület tagjai illetmény gyanánt kapják. Nem tagoknak egy évre 6 korona. Az első szám igen érdekes és változatos. Czikkeket Írtak bele: Béta Ernő S. J., Ekamp Nándor, tár- czát irt Gaal Mózes. Azonkívül sok érdekes hir és hasznos tudnivaló van a paedagógiai lapban. Tanítók a testi fenyíték ellen. A Budapesti Tanító Testület Elemi Iskolai Köre ülést tartott. A gyűlésen elhangzott összes véleményeknek az volt az alapgondolata, hogy a főváros tanítósága nem kivan bottal a gyermekek közé lépni, hogy tekintélyét föntartsa, hanem csakis szeretetteljes bánásmóddal akar czélt érni. A testi büntetés hatása nem állandó, nem javítja, sőt vásottá teszi a gyermeket. Art a gyermek szervezetének, de árt az iskolának és a tanítóság egyetemének is. A testi fenyítés kiküszöbölése a jövő társadalmának egy jobbá nemesedett generácziót ..HETI SZEMLE“ fog nevelni; a tanitói állást többre becsülik majd s ez véget vet annak az anomáliának, hogy a testi büntetés épen annak az osztálynak a gyermekeit sújtotta számánál és elhanyagoltságánál fogva gyakrabban, amely súlyos gazdasági körülményei következtében leginkább szorult rá a szeretetre. Megjutalmazott tanító. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Winkler István krasz- nabélteki rk. tanítónak a népuevelés terén szerzett kiváló érdemeire való tekintettel a szokásos személyi pótlékot utalványozta. Szabadság. Nagy Lajos beregszászi állami iskola igazgató-tanitó, és Hirstné Ger- gics Erzsébet munkácsi áll, polgári leányiskolái tanítónő 3—3 havi szabadságot nyertek. Vezérkönyv. A Tanítók Zsebkönyvtárában megjelent Hoffmann József helybeli tanítónak „Szabadság“ czimü három füzete, amely a márczius lö iki iskolai ünnepélynek vezérkönyve lehet. Az első füzetben van a tanító részére való beszéd, a másodikban ifjúsági előadásra való lelkesítő színdarab, a harmadik pedig hazafias dalokat (szöveggel, kottával) tartalmaz. A három füzet ára egy- befüzve 1 korona, portó 10 fillér. Megrendelhető a Szent István Társulat könyvkiadóhivatalában. Továbbképző kántortanfolyamok. Az Országos Magyar Czecziüa-Egyesület Bo- gisich Mihály elnöklete alatt tartott ülésén azt a határozatot hozta, hogy a zenei művészet fejlődésére való tekintettel kántorképző- pótkurzusokat rendez Esztergomban és Te- mesvárott. Az előkészítő munkálatokat Járosy Dezső zeneakadémiai tanár végzi. Felhívás. Az Országos Katholikus Tanügyi Tanács legutóbb tartott ülésében elhatározta a keresztényszocziális szakosztály létesítését és ennek megalakítását és szervezését az elnökségre bízta. Az elnökség szeretettel fordul a m. t. kartársakhoz, valamint a tanítóegyesületek és körök elnökeihez, hogy a Tanügyi Tanács szocziális szakosztályába egyénenként, illetőleg testületenként tagul jelentkezni szíveskedjenek. A szocziális szakosztálynak tagja lehet minden katholikus tanító, akár hitvallásos, akár állami, akár községi iskolánál működik. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTA T- VÁNYOK ÉS TANSZEREK KAP- HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ ^ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR^ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. A legújabb irodalmi irányok és az erkölcs a címe a „Kultúra“ első czikkének, amely egy magyar főurnak a tollából ered, aki Consul álnév alatt mint a „Kultúra“ állandó munkatársa, finom megérzéssel mond véleményt az aktuális kérdésekről. Ez a czikk hadat üzen a mai erkölcstelen sajtótermékeknek, s méltán hisszük, hogy az egész országban feltűnést fog kelteni. A Röttig Gusztáv és Fia, soproni czég kiadásában megjelenő „Kultúra“ czimü folyóirat. 2. számának tartalmit még sokkal magasabb nívójú, mint az első szám és örömmel üdvözöljük ezt a munkát, amely hivatott- ságának megfelel a szó legszorosabb értelmében. Az ország legjobb irói fáradoztak a siker érdekében s a kiállítás is vetekedik bármily külföldi magas nívójú folyóirat kiállításával. A füzetnek egyik ékessége Szinyei-Merse Pál „Őszi színek“ nevű gyönyörű festménye sokszoritásban, mely az eredetinek nem áll semmiben mögötte. A népszövetség márcziusi füzete érdekes aktuális czikkekkel megtöltve jelent meg. Dr. Vass József folytatja az apologetikus czikksorozatát; világos képet nyerünk az uj rendőri biráskodásról ; érdekes tárcza, a szabadkőművességről szóló vezetőczikk és sok meg- szivlelendő fölvilágositás van a pompás kis füzetben. Kiadó háx. Görbe köz 3. számú ház, a gör. kath. templom mellett (400 D-öl területű) eladó. Szatmár, 1011. márczius 8. A nagy „őrködők“. Néhai való Pichler Győzőről csak ő maga meg egypár béleletlen fejű hallgatója hitte el, hogy Turinban járt, hogy a „kormányzónál“ volt, és hogy a nagy száműzött utolsó pillanataiban mindenkit elküldött az ágya mellől, csak Győzőt nem. Nem bízott senkiben másban. S mikor a haldokló akaratát teljesítették, odaintette magához a kiválasztottat. Az fölébehajolt s a turini remete utolsó szavai ezek voltak: —Győző fiam, őrködjél Magyarország felett! Hát egészen ehhez hasonló eset történt egy másik kiválasztottal. Esztendőkkel előbb történt ugyan, de csak most pattant ki. Eddig senki nem tudott róla, mert a megbízott ismert szerénységében nem árulta el. A Vatikánban utolsó pillanatait élte a „lumen de coelo“. A camerlengo már kezében tartotta a kis ezüst kalapácsot. És ekkor — akár hiszi valaki, akár nem, — a haldokló gyenge hangon valamit súgott a szolgálattevő kamarásnak. Nagy mozgás, kíildönczök futko- sása, telefon-csengés, mozgósítva a Vatikánnak egész népe. Valakit, óhajtott a szent atya. A wieni lapokba irót, aki malomkövek dobálása helyett (mint megírta magáról) csak köpködni tud. Előkeritették. A világ legjobb mértani szekrényének feltalálója ott volt az ágy mellett. És más senki. Az utolsó szavak csak neki szóltak: — Vidor fiam, vigilálj a magyar egyház fölött! Es a mint Győző megmentette a hazát, azonképen menti meg Vidor is az egyházat, a melyet széles e hazában nem támad, nem ve- szedelmeztet a zsidó morál, a zsidó-sajtó, a zsi- dó-szabadkőmüvesség, hanem csak és egyetlenegyedül a — „Heti Szemle“. — Akár hiszi valaki, akár nem. A munkát magáért a munkáért! Mi minden nem ismétlődik e földön ! Az ember szinte azt hinné, vége már a legendás remete-világBak. Pedig épen itt Szat- máron akadtunk a Thebais barlangjait lakó aszkéták másaira. No persze, riem barlangban laknak, nem sáskával, gyökérrel, vízzel élnek, de egyben mégis utánzói az ősi múlt remetéinek. Tudnivaló, hogy ezek a világtól elvonult monachusok nemcsak elmélkedtek, virrasztot- tak, de dolgoztak is. Megszedték a fiatal fűzfát, levágták a sást és a hajlós fűzfa-vesszőkből, az erős sásból kosarakat fontak. Mikor aztán teli volt már barlangjuk formás kosarakkal, akkor tüzet gyújtottak ezek alá és elégették. Mert nem vásárra készítették, nem pénzt akartak szerezni, nem földi jutalmat kerestek munkájokért. Szakasztott igy megy ez Szatmár utczáin is. Lapátok, seprűk tulajdonosai jelennek meg az utak közepén. Nagy munkában vannak: szépen az ut széleire gyűjtik a csillogó sarat; (csupa gyönyörűség nézni ilyenkor egy-egy, vakmerő gondatlansággal az utcza másik felére törtető polgártársat, mint eviczkél a garmadába gyűjtött sár kellő közepén), s mikor aztán körül bástyázták az utcza két oldalát a gondosan összelapátolt sár-halmokkal, mennek tovább, más utczákba. Persze másnap az el nem hordott sár megint tengerként szétterülve gyönyörködtet minket, boldog szatmáriakat. — Hát nem az egyptomi aszkéták munkája ez? Legkevésbbé sem akarjuk e munkás gyönyörűségeikben háborgatni a derék hadat, csak becses figyelmükbe ajánljuk a remeték további követesét. Ők tudniillik munkájokért nemzettek el pénzt. A köztisztátalanság — gondoljuk — szintén nem kerül pénzbe. Kereskedelmit végzett könyvelőnő Páskuj Imre üzletében felvétetik. ISKOLA IRODALOM
