Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-24 / 52. szám

„HETI SZEMLE- . ^ Y KARÁCSONYI VÁSÁR!! ~mm jó gyermekek és felnőttek Jézuskája Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. város választói, miért indítványozta az ő képviselőjük azt, hogy az iskolából ki kell tiltani a vallásos oktatást. Erre a magyar társadalom józan részéről csak az lehet a felelet: Ki a szabadkőművesekkel a parla­mentből és az iskolából! ahol az ő destruktiv zsidós eszméjük terjedésére semmi szükség, mellyel szándékosan meghamisítják történel­münket is szabadkőműves szellemben, mert nemzeti történelmünk, úgy ahogy az eddig megírva és tanítva volt, nekik czélszerütlen. Miklóssy szerint előbb levakarják nem­zeti intézményeink ősi patináját, rombolva túrják föl nemzeti életünk ezeréves múltját és ezután eszelős módjára kérdik, váljon mit is csináljanak ? mert egy megnyugtató végczélt maguk sem fedeztek fel idáig. Rombolásuknak sok eszköze közé szá­mítható a nemzetiségi kérdés, melyet ők tisztán a mi kárunkra szerelnek. Nagy világ­humanizmus fejtegetésével a nemzetiségiek ezeréves elnyomásáról beszélnek a páholyban, rágalmat és hazugságot szórván a magyar nemzet felé annyit, amennyit a kifiezamodott agyú zsidó szabadkőművesség csak kigon dőlni képes, holott mindenki jól tudja, hogy sehol a világon a nemzetiségek annyi sza­badságot nem élveznek, mint itten. Daczára annak, hogy alapszabályaik tiltják a vallás és a politikai kérdések tár­gyalását, napirenden van ott a vallás elleni háborgás és a politizálás, az egyházpolitikai kérdések bőven tárgyaltatnak ott. A Martino­vics páholy főmestere 1911. febr. 3 án tartott beszédében azt mondta: hogy „a szabadkő­műveseknek kötelességük a magyar politika minden nagy kérdésében konkrét és pontos propozicziókkal előállni és egyik legelső és legfontosabb feladata: a magyar radikális politika programjának részletes kidolgozása,“ persze szabadkőműves szellemben. Hát ezzel a szellemmel ily módon hi­vatalos források utján megismerkedni, itt az ideje a parlamenthez terjesztendő feliratok utján a kormányt sürgetni, hogy tegye meg kötelességét és tegye már rá a lakatot arra a nemzetrontó sötét kamara ajtajára. Városi közgyűlés. Mivel az 1912. évi költségvetés a városi főszámvevő időközi nyu­galomba vonulása és nyomdai akadályok miatt a deczemberi közgyűlésen letárgyalható nem volt, e tárggyal f. hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén foglalkozott Szatmár-Németi vá­ros törvényhatósága. A közgyűlésen Vajay Károly polgármester elnökölt, a költségvetést Litteczky István főszámvevő-helyettes ismer­tette. Főbb vonásaiban annak idején ismer­tettük a költségvetést. Azért most elégséges­nek tartjuk annak megismétlését, hogy a jövő évi összes kiadások 3,700.490 korona 77 fillérben, az összes bevételek 3,378.490 korona 77 fillérben vannak előirányozva. Az igy mutatkozó 322.000 korona hiány fedezé­sére a múlt évi 66°/o pótadónak 70%-ra való felemelése válik szükségessé. A költségvetés letárgyalása simán ment. Dr. Tanódy Endre, dr. Keresztszeghy Lajos, Bakcsy Gergely és dr. Fejes István bizottsági tagok kértek fel­világosítást egyik-másik nem egészen preczi- zirozott tételről, de a polgármester és a helyettes főszámvevő megnyugtató válása után változatlanul elfogadta a közgyűlés a költségelőirányzatot. Tanódy Endre dr. fel­szólalására a jövőre nézve kívánatosnak mon­dotta a közgyűlés, hogy a kiadásrovat I. címében foglalt „Hivatalos előlegek“ részle­tesen jelöltessenek meg. Ugyancsak Tanódy Endre indítványára ment határozatba, hogy­ha a meghatározott czélra szolgáló alapok valamilyen nyomós oknál fogva ideiglenesen elvonatnak eredeti rendeltetésüktől, ezen ala­poknak hovaforditásáról ne csupán a zár­számadásban, mint eddig történt, hanem már a költségelőirányzatban történjék tüzetes be­számolás. Rövid szünet után hitelesítették a közgyűlés jegyzőkönyvét. Politikai jegyzetek. Az általános választói jog kér­dése tagadhatatlanul egész közéle­tünk homlokterében áll. Nemcsak a napi és időszaki sajtónak állandó tárgtya ez a kérdés, hanem ez irá­nyítja a politikai élet, a parlamenti pártok és vezető emberek minden akcióját, a szociáldemokraták szö­vetkezését a Justh párttal épen úgy, mint Tisza Istvánnak „gondolkozás nélkül“ való meghajlását a bécsi követelések előtt. Hogy ez az erő­összemérés az általános választói jog hívei és ellenzői között mennyit ér, mennyi időre tudja feltartóztatni a haladás szemmel látható menetét, az hamarosan, pár év alatt el fog dőlni. Ami hitünk szerint ez az eredmény nálunk is a demokratikus, a szociális irány diadalát fogja je­lenteni. Előre tiltakozunk azon tö­rekvések ellen, amelyek a katoli­kusokat, a magyar katolicizmust ismét a rnaradiság, a kiváltságok szekere elé szeretnék fogni. Tiltako­zásunk annál indokoltabb, mert épen az elmúlt héten hozta nyivánosság- ra a katolikus közvélemény leghi- vatottabb tolmácsa, a Katolikus Nép­szövetség a maga választójogi prog­ram inját, amelyben nyíltan, hatá­rozottan az általános egyenlő válasz­tói jog mellett foglalt állast. Őszinte örömmel fogadtuk ezt az állásfog­lalást, amely föltétlenül szükséges, a legnagyobb mértékben időszerű és egyedül méltó a Katolikus Nép- szövetség nevéhez. Elég baj az ne­künk, hogy törekvéseinket évszá­zadokon át szinte elválaszthatatla­nul oda tudták kapcsolni a nemze­tietlen aulikusság, majd a modern és fejlődést gátló feudalizmus ügyé­hez. A nagy szoczialis küzdelmek előestéjén le kell dobálnunk mind az efajta kölönczöket. A jó irányú, az igazságos szocziálizmus prog­ramúja sehol világosabban kifejtve nincs, mint az evangéliumban, amely­nek szelleme a leghathatósabb el­lenmérge az emberi egyenlőség el­nyomásának, a kiváltságoknak és jogban való megrövidítéseknek. Minden olyan törekvés, mely ka- tholikusjelszavakkal, katholikus in­tézmények segítségével akar ben­nünket eltántorítani a jogok kiter­jesztésének igazságos mozgalmától, visszaél a katholikus jelszavakkal és intézményekkel s a múlt azon szégyelni való jeleneteit akarja fel­újítani, amikor az egyházat lakáj­szolgálatokra akarták lealacsonyí­tani a kiváltságosak, a gazdagok és jószivii adakozók érdekében. * A most lezajlott horvát kép­viselőválasztások visszaidézik emlé­kezetünkbe az 1910. év tavaszát. Akkor Khuen, a magyar To- masics, épen úgy törte kerékbe a politikai morált Magyarországon, mint ahogy tette azt most Toma- sics, a horvát Khuen, Horvátor­szágban. Csendőrszurony, pénz, pálinka, hivatalos basáskodás vitték a prímet itt is. Mártiromság volt a sorsa az ellenzéki választónak nálunk is, a horvátoknál is. Az egész müveit nyugat felháborodása és megvetése követte a magyar munkapárt meg­születését ; ezt a zenekiséretet a horvát haladópárt is meg fogja kapni. Ennyiben tehát egyezik egy­mással Í910. május és 1911. de- czember. De a két dátum között vannak különbségek is, amelyek fölött érdemes nekünk magyarok­nak egy kissé gondolkozni. A magyarországi választás ször­nyűségeiért annak idején a magyar kormányt okolták a „müveit nyu­gaton“. A horvátországi erőszakos­ságokért nem a horvát kormány, se nem a magyar kormány kerül a szégyenpadra a Nyugat itélőszéke előtt, hanem a — magyarság. Khuennek egyetlen egy prog- rannnpontja volt a választási agi- táczióban: a bécsi követelések tel­jesítése, vagy, ami evvel egyet jelent, a magyar nemzeti aspirációk elnyomása: Khuen tehát szöges ellentétbe helyezkedett a magyar néplélekkel. Tomasics azonban túlzó horvát politikát hirdet, trialista ál­mokat sző és amint számos kor­mányzati ténykedése mutatja, ellen­sége a magyarságnak; sebben saj­nos, egyet ért vele az egész horvát közvélemény. De a legföltünőbb, egyúttal re­ánk nézve a leglesujtóbb különb­ség a kél dátum között, hogy Khuen az ő negativ, osztrák politikájának óriási többséget tudott összehozni Magyarországon! mig Tomasics minden radikalizmusa, minden ter­rorizmusa mellett is csak a mandá­tumok egy harmadát bírta megsze­rezni. Szomorú, de való, hogy a horvátok sovinizmusa, nemzeti ér­zése győzelmesen küzdött meg az erőszak és a pénz ostromával szem­ben, Magyarországon ellenben ugyanaz a hatalom egy második Mohácshoz juttatta a nemzetet. Meg­mondta ennek okát Ugrón Gábor már régen: romlott intelligenczia, gyönge nép. (u.) Rt 'umer Herman FÉRFI SZABÓ Szatmár, Báthory-utcza 12. sz. FÉRFIRUHÁK, úgyszintén felöltők, libériák, téli kabá­tok a legjutányosabb árban készülnek előnyös fizetési feltételek mellett. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Irodai öltönyök 34 koronától feljebb. Tartós munka 1 Szolid kiszolgálás !

Next

/
Thumbnails
Contents