Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-13 / 50. szám
zatmár 1911. deczember 13. HETI SZEMLE' 3 per NAGY KARÁCSONYI VÁSÁR!! A jó gyermekek és felnőttek Jézuskája Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. Arra az érdekes következtetésre jut, hogy a zsidóság csak addig lehet biztos hitében és fenmaradásában, mig a ghettóban marad. Ha a ghettóból kilépett, akkor nem ugyan azonnal, de egy bizonyos idő múltán meg van pecsételve az ö sorsa, t. i. beleolvad a környező nemzetekbe és megszűnik létezni. Állításának bizonyítására a zsidókat négy kategóriába sorozza: a) Legalsó fokra helyezi az orthodoxo- kat. Ezek főként Oroszországban vannak. Ezek a kultúra alacsony fokán állarak, de a ghettó szerkezetét és hatását megőrizték. Műveltségük a talmud és a vallásos iratok és e tekintetben annyira excellálnak, hogy a nyugati kulturnépek is onnan kapnak embereket a héber kathedrákra. A zsidó fajnak ez a rétege munkás, napszámos, iparos, kereskedő, zálogháztulajdonos, uzsorás. Vallásosság tekintetében az ő szempontjuk szerint kifogástalanok. Vegyes házasság nem fordul elő, vagy alig, kikeresztelkedés sem. Ezer felnőttre 30—40 születés esik. b) A második kategória úgy vagyonos- ság, mint műveltség tekintetében fentebb áll. Kezdenek keveredni a kereszténységgel. Ide tartoznak az Angliában, Amerikában élők. Ezek száma három millió. Ezek türelmesek és elnézik a gojók tévedéseit (I). Zsidó iskolába járnak. Szaporodásuk ezer lélek után 25—30. c) Ebbe a kategóriába teszi az Ausztriában, Németországban és Magyarországban élő zsidók jókora részét, a liberális, jómódú polgári réteget. Keresztény iskolába járnak (neologok). A szaporodás fél akkora, mint az orthodoxoknál. Kikeresztelkedés gyakrabban fordul elő. d) A negyedik réteg számát egy millióra teszi. Ezek meggazdagodott, egyetemet végzett nagyvárosi zsidók, akik tökéletesen vallástalanok és az első szél könnyen kiszórja őket a zsidó mivoltukból és könnyen feleke- zetnélküliek lesznek. Szaporodásuk ezer felnőttre 15—20. Vegyes hzasság ezer lélek után 30—50, mig a (c) alattinál 10—30. A kikeresztelkedés ezer lélek után 15—40. Szerző ezekből a tényekből azt a következtetést vonja le, hogy a zsidók, amint emelkednek és vagyonosodnak, elvesztik azt a szaporaságot is, amelyről nevezetesek. Hogy ez igy igaz nálunk is, azt lehet konstatálni, mert mig azok a falusi orthodoxok 8—10 gyermekkel rendelkeznek, feljebb a számuk apad. Németországban a zsidó szaporodás csekélyebb, mint a németeknél. Arra nézve, hogy a müveit zsidónak el kell vegyülni a kereszténységgel, például a Mendelssohn sorsát hozza fel, ki Henriette Herczczel szalont tartott fen Berlinben, amely ragyogott a tehetségektől. A zsidó intelligen- ozia krémje itt volt és eleinte a felső zsidó társadalmat vezette, később keresztényekké lettek. Ezek utódai sincsenek zsidó biten. Szerző ezt a sorsot mondja ki az emanczi- pált zsidóságra. Felfogása szerint tehát, ha a zsidók az emanczipáczió óta vagyonilag emelkednek és oly állásokat foglalnak el, amelyekről azelőtt nem is álmodtak, ezt nem tekinti igazi zsidó érdeknek. Könyvének második részében azzal foglalkozik, hogy mit kell tenni az ellen, hogy ne keresztényesüljenek el? Vissza akarja állítani a zsidó államot. Azt mondja, hogy teljes lehetetlenség azt megteremteni addig, mig a zsidóságot föld művelő foglalkozásra szorítani nem sikerül, mert államot földművelés nélkül fenntartani nem lehet. Erre 100—150 év óta számos kísérlet történt. Kiemeli, hogy milyen nagyfokú erő lakik a zsidóban és emelkednek mindenfelé. Szerinte Edison is zsidó ! A földművelés után első teendő a héber nyelv tanulása. Végül áttér a zionizmusra és annak jogosultságát vitatja és azt mondja, hogy e nélkül a zsidóság feloldódik az egyes nemzetekben és ha most nagy eredményeket is ér el, de a jövője korántsem lesz oly fényes, mint az elmúlt száz évben, amikor emelkedésről lehetett beszélni és azt mondja, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, mert ez a mozgalom igazi önvédelmi harcz a zsidók elleni küzdelemmel szemben. Ebből a vázlatos ismertetésből kitűnik, hogy a jövő helyzetük a zsidóknak korántsem néz ki oly rózsásnak, mint a nagy többség hiszi, amely nem számol azzal, hogy vannak bizonyos nehézségek, amelybe a fejlődés bizonyos fokán bele fognak ütközni. Ez a mü egyik nyilváriulása az egész megindult mozgalomnak, mely a zsidó kérdés megoldására törekszik. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy a mü Németországban a nemet viszonyok szem előtt tartása mellett Íratott, ami egészen más, mint nálunk, ahol a zsidófaj az uralkodó réteg és a keresztények simulnak ehhez a réteghez. Ehhez a réteghez, amely a keresztény hozzásimuló elemei felszínen tartja, mint a piszkot a viz és magához köti az anyagi érdekek kohéziójával. Ezt a munkát nem kell készpénznek elfogadni, mert szerzője zsidó. Nem lehet tehát most még megállapítani, vájjon nincs-e a szerzőjének valami titkos zsidó, most még burkolt czélja. Nem dolgozik-e második in- tenczióra ? Az orthodox zsidókkal szemben nem lehet czélja, mert azok a .almud jársza- lagján mindig vezethetők. A zsidókérdés világpropagandájában áll ma az irodalom és művészet egy része is. Van színdarab, amely a zsidó erkölcsöket dicsőíti. Ebben azt látjuk, hogy ez a faj, mely mindig üldözöttnek hitte magát, ma már elérkezettnek látja az időt arra, hogy a színpadon is megjelenjék és a nyilvánosság előtt verje a mellét, hogy itt vagyok, élek és elég erősnek érzi magát a nádszál a kiegyenesedésre, hogy erkölcseit dicsőíthesse. A zionozmus nem sikerült soha, tehát a mü nem lehet őszinte. Az a téma, hogy a zsidók menjenek vissza a ghettóba és olyan foglalkozási ágakhoz, amihez értettek, ez helyes gondolat. Esdrás és Nehémiás próféták is azt tanítják, hogy a zsidóknak más néppel elegyedni nem szabad. Ez a korlát produkálta a mai zsidóságot. (Ghettó.) A templom tervezéshez a zsidók sohasem értettek, mert a Salamon templomának építése és tervrajza nem tőlük való. Ellenben az üzlet, a kereskedelem, az uzsora, a korcsma, a börze, ócskaruhakereskedés, zugbankárko- dás oly foglalkozások, amelyekhez ősi jogon visszatérhetnek. Wallon Henrik Fia utódai Ruha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és tisztám üzlete Szatmár - Németi, Kazinczy - utca 2. Alapittatott1858.évben. A zsidó főrabbi az apácákról. A francia zsidó főrabbi a mi apácáink érdekében szólalt fel minap a zsidók újságjában az Univers Israelite-ben. Konstatálja, hogy a betegápoló apácák kiűzetése azt fogja eredményezni, hogy az efölött érzett undor meg fogja teremteni mindama polgárok egyesülését, akikben még egy csepp jóérzés van s hogy az egyszerű és szerény önfeláldozás bármilyen lobogó alatt is, bármily ruhában jelenjék is meg, mindig meg fogja nyerni az embereket. Szinte megható hangon fejezi ki hódolatát a kis nővéreknek, „akik ama kemény megpróbáltatások enyhítésének szentelik magukat, kik nem riadnak vissza a legvisszataszitóbb dolgoktól sem, hogy megkíséreljék azokat az exis- tenciákat ismét megnyeri az életnek, a ió reménységnek, akik minden szerencsétlenség súlya alatt látszanak görnyedni s a kiken mintha minden gonosz és kegyetlen hatalom együttesen akarná dühét kitölteni“. Végül aira szólítja fel az oly nagy és nemes ország kormányát, mint amilyen Franciaország, hogy „ne zavarja termékeny munkálkodásában azt anéhány szt. asszonyt, akik a felebaráti szeretetet s az emberi szolidaritást máskép gyakorolják, mint ragyogó szóvirágokkal“. Ez a főrabbi megszégyeníti az ő magyarországi újságíró és szabadgondolkodó hit- sorsosait és a nem hitsorsos szabadkőműves gyülölködőket. Ezek ugyanis vad dühvei támadják a kath. intézményeket s a betegek szolgálatában elhervadó kedves testvéreket sem kímélik meg. Minap is azt kívánta a Népszava egy hazug hir kapcsán, hogy az apácákat csukják be. Nem inkább azokat kellenelecsukni,akik népbolonditásból ezreket zsebelnek be és e zsebelés mellett nem tudnak mást, mint az önzetlenül dolgozókat rágalmazni ? T Orosz Alajos. 1859—1911. Emlékezetes, kínos esztendő ez az idei. A szatmári egyházmegye papságát erősen pusztítja. Irinyi Tamás után a másik tölgyfa ugyanazon évben. Olyan volt a térítőn is, mint Irinyi, egy tölgyfa, melyet derékban tört ketté a vihar. Szenvedésből, haláltusából semmi nyom rajta, mint aki békén, nyugton fogadta a halált Teremtője kezéből. Csak 53 éves volt, azt néztük ki tagbaszakadt alakjából, energiájából, hogy felviszi szüleinek éveiig, akik késő aggságban haltak el. Orosz Alajos a legjobb munkások egyike volt úgy a tanári széken, mint társadalmunkban. Éles itéletü, kemény kezű, igazságos tanár volt, akit épen ezért minden tanítványa szeretett és megbecsült. Érezték, hogy abban a biztosságban, melylyel vezette őket, abban az Ítéletben, melyet tudásukról, magaviseletükről mondott, őszinte, lelkes szeretet lakik az ifjúság és az előhaladás iránt. A főgimnáziumot alig érhette súlyosabb veszteség, mint épen ennek a pontos, nagy műveltségű, pedáns tanárnak elhunyta. Társadalmunkban egyszerű, keresetlen modorával, derült kedvével, nagy ismeretséPártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket. mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. n MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
