Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-13 / 50. szám
HETI SZEMLE Szatmár, Ajándéktárgyakból, a műipar mindennemű rém. külön baba és játékosztály Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. Telefon 29b. dalmi Kör nagy aetióját várja az egyházmegyei sajtóalap összegyűjtésének érdekében ? — Szeretnék ezt hinni. De az egyházmegyei napilapra is az áll, a mi az országosra. Előbb olvasókat kell szerezni számára! Éleszteni sokakban a katholikus öntudatot, az összetartozás, az egység érzetét. A mi egyházmegyei katholikus lapunk terjesztése nélkül ez nem történhetik meg. Kakasok a szemétdombon. Lehetetlen szó nélkül elmennünk ama zajos felzúdulás mellett, amely a Szmrecsányi György parlamenti felszólalása nyomán a pesti városházán támadt. Azon nincs mit c událkozni, hogy felszisszentek a demokraták ; hiszen a tyúkszemükre léptek. A tapasztalt emberismerő azon sem ütközik meg, hogy a pesti városatyák tárgyilagos bizonyítás és cáfolás helyett köpködtek, a fővárosi gazdálkodás sötét és panamaszagu foltjainak aktaszerü megvilágítása, avagy szagtalanítása helyett a reakció, a klerikalizmus „sötétségét“ rántották elő, abba burkolóztak s mint az űzőbe vett tintahal, a sértegetések, gyanúsítások és rágalmak bűzös ködével sáncolták körül magukat, hogy ilyenformán tegyék kellemetlenné és lehetetlenné a jóizlésü embereknek az ő ügyeikkel, a főváros ügyeivel való foglalkozást. Hiszen ezek a demokraták is, a zavar és bűz terjesztésében nekik lelkesen asszisztáló fővárosi sajtó is zsidók. De igen jellemző, hogy milyen tenorban, milyen pökhendi- séggel beszélnek a zsidók ott, ahol ők az urak. Milyen fanatikus gőggel, türelmetlenséggel és zsa neki terrorizmussal torkolták le a főváros közgyűlésén az ellenzéki hangokat I Régi tapasztalat, hogy a rabszolgából, a szolgaiélekből lesz a legdölyfösebb zsarnok, ha hatalomhoz jut. Az a hétrétgörbedt, csúszómászó, mindenkinek kezét-talpát csókoló kazár ime elleninondást nem tűrő diktátorrá válik, amint a Vázsonyi és demokrata legényeinek polcára kerül. Mély és szomorú bepillantást enged ez a tény a keresztény magyarság jövendő sorsába abban a korban, amikor majd nemcsak a főváros közgyűlésén, hanem az ország más fórumain is a zsidók fognak dominálni. Ez a kor pedig, — az utóbbi évtizedek jelenségeiből, főleg a keresztény elemek széthúzásából és kábult nemtörődéséből következtetve, — nem lehet nagyon messze. Szat- máron mintha már a kapuk előtt volna. eget csapkodja, ostromolja: ez a János tanítvány tárgya, cselekvése. Ha színpadra való a Jelenetek, az Ördög cimborája, amiből hasonlóképen hiányzik a hős és cselekményegység ; — ha dráma B. Schaw: Orvos-a, akkor kétszeresen színre való, kétszeresen drámai színjáték Erdős Renée darabja is. Mert a drámához nem az szükséges, hogy nagy dekorativ hatással lehessen előadni, hanem hogy átolvasva kiérezzük belőle a nagy cselekvések emelő hatását tekintet nélkül arra : előadták-e mára világ valamelyik nagy szinpadán vagy sem ? De mégsem. Az utóbbi kellék mégsem közömbös. Minden drámának, mielőtt ezt a nevet megérdemelné, le kell játszódnia egy külső diszitéséhen nagyszerű színpadon : az élet szinpadán. És emlitettem, hogy a János Tanítvány írójának változatos, gyönyörű életszinpadán már régen túl van a bemutatón. Magyar Bálint. A „magyar“ szabadkőmivesség. Irta: Id. EGAN LAJOS. Igen érdekes és tanulságos könyv jelent meg e napokban Miklóssy István főgimnáziumi tanár tollából e czim alatt: „A szabadkőművesség önleleplezése.“ A könyv kapható a Szt. István társulat könyvkereskedésében Budapesten. (169 oldal, ára 2 korona.) Ezzel az önleleplezéssel, melyben a szerző ritkán beszél maga a szabadkőművességről, hanem őket beszélteti és hivatalos Írásaikat és jelentéseiket idézve bebizonyítja, hogy a magyar nemzet testébe idegen mérges anyag szívódott fel, mely sorvasztja a nemzet életét. Bebizonyítja érdekes könyvében a szerző, hogy a magyarországi szabadkőművesség hazafiatlan, vallás romboló, ennélfogva veszedelmes irányú, mely eddig csak visszaélt a lovagias magyar nemzetnek, egy vallásos és jóhiszemű népnek csöndes béke- tűrésével. Bebizonyítja olyan adatokkal, melyeket csürni-csavarni nem lehet, hogy a magyar szabadkőművesek a nemzeti gondolatnak nyilt ellenségei, a vallásról hírlapjukban (Szabadgondolat 4. szám 1911.) már azt merik mondani hogy : „A vallás csak olyan méreg, mint az alkohol. Butit, gyilkol, aljasit.“ Azt hiszem, hogy azzal a könyvvel, mely minden rend és erkölcs ellen működő társas cégnek veszedelmes munkálkodását bizonyitó adatokkal feltárja, érdemes, sőt szükséges e helyen bővebben foglalkozni a nemzet közérdekének szempontjából, mert már annyira elmérgesedett bajjal van dolgunk, hogy bátran elmondhatjuk : a radikaliz- •mus vad és kíméletlen harci iránya átjárja már közéletünknek minden terét, ahol a szabadkőművesség az ő nemzetbontó, istentagadó, erkölcsrontó őrületét igyekszik beoltani. Szükségét látjuk, hogy e helyen nyíltan állást foglaljunk a szabadkőművesség veszélyes, destruktiv elvei és világfelfogása ellen, azért fogunk Miklóssy könyvével e helyen bővebben foglalkozni, aki tudtunkra adja, hogy a szabadkőművességnek három lapja van, a Kelet, a Dél és a Progresszió, de ezek közül a Kelet a hivatalos lap, mely az egész szövetség felelősségét provokálja. A másik kettő kedve szerint túl is lőhet a határon. Ezért a szerző főleg a hivatalos Kelet közleményeire támaszkodik, és magával ezzel a hivatalos lapjukkal bizonyítja, hogy ők vakondok munkát végezve a magyaros nyíltságot, a napfény világosságát kerülve, a sötétben dolgozva, haditerveiket hamis cégérekkel leplezve, lapjaikat hamis címek alatt terjesztve, titokban bujkálva terjesztik romboló elveiket a keresztény magyar közvélemény megrontására. Már vándorszónokok is bebarangolják az országot. Jászi Oszkár, Szende Pál és Faber Oszkár Budapesten, Győrön, Nyíregyházán, kereskedők és gazdák körében szónokolva hintették a konkolyt, ahol a keresztény magyar gazdák körében nem azt mondják, hogy ők a kőműves eszmék vándor szónokai, sem azt, hogy ők a szabadkőművesek ügynökei, hanem hogy ők a magyar gazdatársadalom igaz és önzetlen barátai. Óvakodni kell és menteni gazdatársadalmunkat a szabadkőművesség efféle vándormadaraitól és annak mételyező irányításától. Az óvatosság azért is szükséges, mert a n gypáholy hivatalos jelentésében már azzal is eldicsekszik, hogy sikerült már egy szabadkőművesnek a katholikus legény- egyletbe belopózva előadást tartani. Ok már rávetették magukat a proletárságra, az egyszerűbb népre és az intelligens középosztályra, melyet a protekció erősen gyakorolt mesterségével csiklandoznak, a nők körében is hódítanak, szóval az egész országot működésűk szálaival be akarják hálózni. Pénzük elég van, nem szabad tehát lebecsülni azt az ellenséget, mely már sok katonával és sok eszköz fölött rendelkezik, hogy megsemmisíthesse a nemes gonddal gyűjtött ezeréves nemzeti kincset. Ennek az ellenségnek a programmja a rombolás, a jövőre nézve még nincs kialakult programmja, majd ha mindent letarolt, akkor fog a zavarosban halászni, akkor fog istentelen világnézetének győzelmes csataterén uj prog- rammot adni. Tervszerű rombolás ez, jobb életet biztositó terv nélkül. Sokat és igen érdekes dolgokat kellene még Miklóssy tanulságos könyvéből elmondani, ami bele se férne ezen lapok szűk keretébe. Olvassa azt minden igaz gondol kozásu ember maga. — Mégis ha a szerkesztőség megengedi, egyszer másszor még rátérünk az abban elmondottakra, hadd ismerjék meg olvasóink ezen az utón is azokat, akik a magyar nemzet történelmére a ha/ugság bélyegét is rá akarják sütni, akik a nemzeti gondolatnak már kérkedővé lett hangos, lármás ellenségei. Szabadkőmüveiség Máramarosszi- geten. A „Dél“ czimü titkos szabadkőműves újság junius 30 iki száma „Felvételi munka a Tisza páholyban“ czimen a következő hirt közli: „A Tisza páholy junius 8-án szép ünnepet ült. Ez alkalommal látta meg először a világosságot négy ujonan felvett testvér. A munka lefolyása igazán szép és impozáns volt. Pap Tibor, főmester-testvér magas szár nyalásu beszédet intézett a neophitákhoz, melynek befejezése és a három utazás megtörténte után ünnepélyesen felavatta őket szabadkőműves tanonezokká. Miután a neo- phiták a világosságot meglátták, dr. Heller Jakab, szónokmester testvér szép és megható beszéd kíséretében adta át nekik a szabadkőműves jelvényeket. A lefolyásában igazán szép és megható ünnepélyt vakolás követte, melyben főkép az ujonan felvett tesrvéreket ünnepelték. A munka örvendetes eseményt jelent nemcsak a Tisza páholyra, hanem az egész szabadkőműves szövetségre nézve, mely az ujonan felvett testvérekkel igen értékes elemeket nyert, amelynek itt Mármarossziget keletén van kiváló fontossága.“ Úgy látszik, hogy még mindig vannak gimplik, amelyek a szabadkőműves lépre ráragadnak. Die Juden der Gegenwart, Irta: Dr. ARTHUR RUPPIN. Köln, 1911. Budapest, 1911. deoz. 11. (N. E. dr.) A kölni Jüdischer Verlag kiadásában uj könyv jelent mega fen'i czim alatt, mely a zsidókérdés sok témáját uj világításba helyezi, amit eddig más világításból szemléltünk. Foglalkozik a zsidóság kérdésével az egész világon. Korrigálja azt, mintha 6—7 millió zsidó volna, mert 10—12 millió zsidó van. Ebből hat millió Oroszországban él, a többi a világ többi részén. A szerző maga zionista. Törekvése végső czélja annak megvalósítása, hogy a zsidóság Pa lesztinában nemcsak külön társadalmat, hanem külön államot szervezzen. Addig mig ez a kor elkövetkezik, a tal- mudnak azt a tanácsát adja fajtársainak, hogy ha erős vihar jön, hajoljanak meg, mint a nádszál és ha a vihar elmúlik, egyenesedjenek ki. legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék ezégem különlegessége 1 klgr. 4*40 korona. Villany erővel pörv"‘ 11
