Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-29 / 48. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1911. november 29 §@&T A vadászat mindenféle kellékei US® fegyver, revolverek, czélpisztolyok és madárfegyverek. Teljes vivő és párbaj felszerelések, pisztolyok és kardok kölcsön Köszörüléseket azonnal intézek. Menyasszonyi és alkalmi ajándéktárgyak, alpacca ezüst, angol üveg. finom bőrárukból, ép úgy gyermek játékokból állandóan nagy raktárt tartok. Gummikerekii gyermekkocsik. Úti bőröndök, berendezett táskák, manieürök, úti kosarak. Pénz és szivartárczák, zsebkés, olló, borotva, borotválkozó készülékek a legjobb angol és solingeni gyártmányok. Uj töltésű villanylámpa 2 korona. Talafon szám 296. | RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL SZATMÁR« Deák-tér 8. | Telefon szám 296. is, melyek majd megnyílnak. Nem az erőszakra, nem a követelésre, nem a szocialista fenyegetésre, de a meggyőző, a munkát és lobogó kedvet felmutató becsületes törekvésekre. * * * És igy folytathatnám tovább . . . akár lapokon keresztül a munkaprogramm részletezését. Külön fogok talán szerkeszteni egy szociális munkaprogrammot, ha segítő társak is megérkeznek. Mert most már meg kell érkezniük . . . Most már indulunk ! Hát most válik meg, vájjon csak kiabálni, jajgatni, kritizálni, vagy dolgozni is tudunk-e? Minden megmozdulható erőnek becsületbeli kötelessége leszen . . . hogy valójában mozogjon is. Mikor az egyszeri ember elakadt az utón és ott vergődött tehetetlenül ... ez az egyszerű ember sz. Miklósért kiáltott: — Szent Miklós segits. Miklóskám ne hagyj el! És sz. Miklós leszólott neki a magas égből: — Fiam, én segitlek. De ha te nem mozogsz, mit sem tehetek. Hát mozogjunk. Segítsünk magunkon. Az Isten is megsegit. Félre mindennel 1 El kell tolni aggodalmakat, reménytelenségeket, személyes kérdéseket s ha kell, a kerékkötőt is. És talpra állni! Lenni vagy nem lenni. Felekezetiség és vallásszabadság. Irta: Id. EGAN LAJOS. Ezt a kérdést fejtegették a kath. nagygyűlés alkalmával, különféle szempontból megvilágítva. Erről beszélt a képviselőház november 11-iki ülésén Polónyi Géza kijelentvén, hogy ő ismeri, elfogadja és gyakorolja a vallásszabadságot, azonban disztinkciót tesz, mer ő a vallás alatt a„ religiót érti és nem az ethoszt (erkölcstant). O nem bánja, ha bármely polgártársa Istenével akárhogyan számol le, senkinek benső meggyőződését sem vita, sem kritika tárgyává tenni nem akarja De már kérdés az, hogy a hit alapján szövetkezett testületek nem az Istennel való leszámolás, hanem az emberekkel való leszá- inolás^kérdéséberi, milyen alapon állnak. Ő liszteli a vallásszabadságot, de megköveteli a valláserkölcs szempontjából, az állami morálnak és ethikának fenntartását, megköveteli az állam saját ethikáját, sőt követeli, hogy a magyar nemzet, a maga keresztény világnézetét és ethikáját fönntartsa, annak tiszteletet biztosítson, mert ő sohasem fogadhatná el azok tanát, akik azt hirdetik : hogy nem szükséges a vallásos erkölcs, mert az állam fönnálhat anélkül is. Figyelmezteti ez alkalommal Polónyi Géza a kultuszminisztert arra, miként járt el Francziaország, midőn az, — úgy mint ő most, — arra törekedett, hogy a zsidókérdésben az országot megnyugtató, a szétvált zsidóság között is valami állandó egységesítő nagy alkotást létesítsen. Polónyi rámutat arra, hogy hasonló kérdésekkel más országok is foglalkoztak, ahol a recepció keresztül vihetetlen a törvény- hozásban. Szerinte az a törekvés, hogy a zsidó orthodox és neolog egyházak egyesítése keresztül vitessék, czélhoz nem fog vezetni, de arra rincs is szükség, mert az ethikai kérdés, a világnézet erkölcsi alapja, ott, ahol rendeztetett, azon az alapon jött létre, hogy az állam figyelembe nem vette az izraelita felekezeteknek egymásközti viszonyát és amit szabályozni akart és szabályozott, az valamennyi felekezetnek az állammal szemben való viszonyát tartalmazta. Napóleonnak 1806-ik évben kibocsátott parancsa alapján összeállították a különböző zsidófelekezetek azt a kijelentésüket, melyben nyilvánosságra hozták a zsidóságnak az államhoz való erkölcsi jogviszonyát. Ezek az úgynevezett konfessziók sehol sem tartalmazták az Istenre vonatkozó relációját a felekezetnek, hanem csak tisztán az ethikai világrendre és annak törvényeire vonatkozó konfesszióját. Nálunk megtörtént a recepció, megtörtént anélkül, hogy mi ily konfessziót követeltünk volna. Németországban Polónyi szerint már két ízben is történt ilyen konfesszio, a midőn a zsidófelekezet papjai és jogtudósai, kivétel nélkül és zsidófelekezeti kiilömbség nélkül állapították meg a hittételeket, melyeket az állammal szemben vallottak és pedig együttes, testületi elhatározás alakjában, Ezek az államok nem érintik a dogmák kérdését, ezek már csak az államerkölcsi alapon tárgyaltak, a belső hitérzéssel nem törődve, csak az államerkölcsi alapnak akartak biztosítékot szerezni. A németországi zsidóknak állam iránti hitvallását kivonatosan a következőkben ismertette Polonyi. 1) A zsidóság az emberiség egységét tanítja. Egy atyától származva, egy Istenben hisznek, mindannyiunknak Teremtőjében. 2) Szeresd felebarátodat, mint önnön- magadat és magyarázzátok meg azt mindenkinek, bármilyen származású legyen, bármilyen nemzetiséghez vagy vallásfelekezethöz tartozzék, hogy ne vezesse gyűlölet, irigység, Danténak gondolatait. Ehhez járult még, hogy a szószerinti fordítás elvét tűzte ki és ennek azután az volt az eredménye, hogy sok helyt értelmetlen zagyvalékká torzulnak el a poéma fönséges értelmű sorai. Magát a Commédiát is lefordította magyarra, de ebből csak pár részlet jelent meg nyomtatásban Császárnak az uttörés nehéz nagy munkája jutott osztályrészül és működésének minden jelentősége ma már csak ebben áll. Császár után irodalmunk egyik legszerencsétlenebb ízlésű alakja Bálinth Gyula próbálkozott meg Dante átültetésével. Teljesen lefordította a Commédiát, de munkája legnagyobb része kéziratban maradt. A megjelent szemelvényekből következtetve a munka meg nem jelenése nem tekinthető irodalmi veszteségnek. A fordítás silányságát emelte a lehetetlen forma is; rimes hexameter. Az eredeti tömörséget a hamis sorok miatt bőbeszédűre, terjengőssé lazította a fordító. Bálinth Gyula tudásának hiányos volta szintén hozzájárult a fordítás gyarló voltához. A két első kísérletnél sokkal jelentősebbek Angyal Jánosnak kísérletezései. Ha a költői nyelvet tekintve nem is üti meg munkája a mértéket, de hűség tekintetében elismerést érdemel munkálkodása. Teljesen csak az Infernot adta ki 1878-ban. Angyal buzdítására kezdett Dantéval foglalkozni Csicsáky Imre is, aki a Paradisonak első nyomtatásban megjelent fordítását adta elég élvezhető alakban. Nevét vakmerő irodalmi tolvajlásaival szennyezte be ; tudniillik számos kiváló külföldi danteistának tanulmányait kiadta a saját neve alatt. Ez lehet az oka is, hogy az utolsó évtizedben teljesen visszavonult az irodalomtól. Végül még két fordítót tárgyal részletesebben Kaposi, akik teljes fordítását adták az Isteni színjátéknak. Az első Szász Károly, aki eredeti versmértékben adta vissza nyelvünkön Dantét. Húsz évig dolgozott fordításán, mig elkészült vele. Müve igazi költői munka, de hátránya az egyenetlenség, a fordító szellemi rugalmasságának elernyedése, főleg a Paradisoban. Itt már nagyon meglátszik az aggkori gyöngeség, rímei kinrimekké torrzulnak el. A fordítás jelentősége abban áll, hogy az útját egyengette a jövendő költőjének. A második Cs. Papp József, aki prózában adta vissza a Commédiát a maga egész teljességében. Gonddal, tudással végezte munkáját és a költő iránti nagy szeretet egyesül benne a legkiválóbb Dante ismerővel. Számos tanulmányban is igyekezett költőnket meg.smer- tetni a magyar közönséggel. , A legújabb Dante fordítás a Zigány Árpádé, munkájából azonban eddig csak az Inferno jelent meg rimtelen jambusokban. Nyelvezete tiszta, érthető, világos és magyaros. Jambusai könnyen folyók. A legélvezhetőbb Dante fordításunk, kár hogy a másik két rész megjelenése késik s lehet, el is marad. A fenti forditóken kívül még felemlít Kaposi számos nevet, kik részben kisebb költeményeiből ültettek többet-kevesebbet át nyelvünkre,vagykisebb-nagyobb tanulmányok ban, hírlapi cikkekben áldoztak Dante szellemének. Sőt kiterjeszkedik azon festőkre és zeneszerzőkre is, kiket szintén inspirált a rávennai költő óriás. Végére jutva Kaposi könyvének jóleső érzéssel tesszük le azt, mert láthatjuk, hogy nemzetünk nagyon sok kiváló szellemére volt jótékony hatással az Inferno költője. Sorra véve azután a fordításokat be kell ismernünk, hogy az igazi fordítását még mindig nélkülöznünk kell a Commediának saz eddigi munkálatok csak az előkészítés nagy müvének tekinthetők egy igazi nagy poéta részére, ki majd a költőhöz méltó nyelven szólaltatja meg a középkor legnagyobb költőjét. Magáról Kaposi munkájáról csak az elismerés hangján szólhatunk. Nagy tudással és szorgalommal állította össze könyvének anyagát s müvével biztos kalauzt adott a magyar Dante kutatók számára. Kisebb szépséghibák ha akadnak is elvétve a hatalmas könyvben, azok oly csekélyek, hogy számba se jönnek a sok jeles tulajdonság mellett, melyek értékessé teszik a munkát. Maga a mü 24 fejezetre oszlik és függelékkép a végéhez csatolva van a teljes magyar Dante irodalom repertóriuma. A közel 400 oldalas, nagy nyolcadrétü könyv a szerző kiadásában jelent meg s az ára 12 korona. Az olasz irodalom és Dante minden barátjának őszintén ajánljuk a kiváló monográfiát. Dr. Barna «János. Kávét legjobbat és TV 1 // A f 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. legolcsóbban SíjjlíjíjP »MOKKA“ keverék czégem különlegessége beszerezhetünk " VllllV KJ UHU VI i klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve.
