Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-29 / 48. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — » Egyes szám ára 10 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. „Irodalmi Kör“-ünk munka-programmja, Irta: BODNÁR GÁSPÁR. Az „Összegezzünk“' czimii czikkemre soksok választ, nyilatkozatot kaptam. Remélhetőleg még fogok is kapni. Az most nem kérdés: dicsérnek-e, vagy ütnek. Hanem örvendetes az a jelenség, hogy temetni nem akarnak. Tudni sem akarnak róla, hogy az „Irodalmi Kört“ eltemessük. A lelkek ily visszhangja, a múlt alkotásának ilyen megbecsülése előtt meghajlok. A zászlót, melyet elkeseredve tettem le, újra kezembe veszem. Járok-kelek, agitálok s addig, mig a hajó meg nem indul, nem nyugszom. A hajó élére vezetőt viszünk. Ha kell, parancsolunk. Ha egyszer összejöhetünk, ha egyszer összeölelkezfietünk . . . jön a többi, újra él a többi, mint ahogyan alakult. Egyik követelte, teremtette a másikat. * * * Most egyelőre a nekem adresszált kérdések, aggodalmak, remények közül csak egyetlenegyet kapok marokra, mint a felém hajított labdát, mellyel ütni is, meg czirógatni is akarnak. Hogy t. i. — Vájjon beállithatnak-e az Irodalmi Kör keretébe oly munkakört, programmot, a mely korszerű, tartalmas munkakör, lelkesedésre és kitartásra buzdító lehessen : Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI •RODALMI KÖR. Feleletem: igenis beállíthatunk. Hiszen nem az a baj, hogy nincs munka. Éppen ott a hiba, hogy rengeteg a munka, de kevesen dolgozunk. (Erről máskor és máshol.) B. emlékű Irinyi Tamással is ezen évődtem sokszor. 0 igen lelkes hive volt ám a mi körünknek. De folyton ezzel zaklatott; „hát mondd meg, mit dolgozzunk?“ Igen, ez a fő, hogy ezt jól és praktikusan jelöljük meg. Hát megkísérlem. Elsősorban is az alapszabályokat kell figyelembe venni. Ott rejlik már a munkaprogramul. Csak részletezni kell. Ha pedig hiányos — hiszen tekintélyes idő múlt el az alapítás óta — pótolni fogjuk. Építünk — a már meglevő alapon. Az önképzést nem szabad kicsinyelnünk. Azt mondja Gibbon, hogy csak az lehet igazán képzett ember, a ki mind a két iskolát befejezi. Az iskolás iskolát. És az élet, az önképzés iskoláját. Ez rtőhbi jelentősebb, mint az első. Tovább is tart. Sokszor a késő vénségig. A gyűléseink közvetlen tárgya lehet tehát egy-egy korfestő kérdés megvitatása. Egy-egy nevesebb iró munkájának velős ismertetése. Megbeszélése annak, hogy és miként kellene népszerűsíteni a theologia kérdéseit ? Milyen methodust használjunk felolA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Pázmány-sajtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri ktizlése I korona.----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A lai|> megjelenik minden szerdái. vasásaink, szabad előadásainkban? A kath. lapok ügye. A mi „Heti Szemlénk“ anyagi és irodalmi ügyei. Irányítása. Az ellenséges lapoknak figyelemmel való tartása. Közvetlenül és közvetve. Szabadelőadások cziklus- szerü rendezése. Legény-egyesületi irodalom felkarolása. Színmüvek, vetített képek és vallási, művelődési előadások felajánlása. Hívek szerzésének megbeszélése. Ki-ki, a maga körében és keretében. Vidéki felolvasások, szabadelőadások rendezése, illetőleg felolvasók előadók ajánlása, kiküldése. Keresztény, kath. olvasó-körök, gazdakörök, és más vallási és kulturális egyesületeknek szellemi életének tartalommal való ellátása és segítése. Pályadijak kitűzése. Ne kicsinyelje senki ezeket a pályázatokat. És ne mondják, hogy ifjúsági önképző körbe való. Pályadijakat tűz ki az Akadémia. És tűznek ki széltében- hosszában az irodalmi társulatok, sőt egyes lapok is. A szomszédos egri egyházmegyei Irodalmi Kör legújabb irodalmi pályázatán tűntek fel az ifjú generaczióból oly erők és népies irók, kik talán örökre hallgattak volna — tétlenül. Persze, hogy az arczok ezekre a dolgokra azonnal kedélyes derűbe csapnak : hogy hát honnan a fészkes fiilemiléből veszünk majd pályadijakat. Hát ad az Isten. Vannak még nemcsak szivek, de erszények Dante Magyarországon. Pár esztendő és hatszáz év múlt el azóta, hogy Dante Alighieri Ravennában örök álomra hunyta le szemeit. S alig tűnt el halála után pár esztendő, már megírják első kommentárját az isteni Színjátéknak és a XIV. század még el sem tűnt az idők árjában, már nem kisebb szellem, mint Bocaccio vállalkozik fejtegetni az Inferno rejtelmeit. Rövid időn belül Dante neve ismert lesz egész Itáliában és Folignoban 1472 ben megjelenik a remekmű első kiadása, de ekkor még nem ismerték a költemény mai címét: Divina Commedia. Az isteni jelzőt először az 1555-iki veneziai kiadó használta. Az első kiadást nemsokára nyomon követték újabb és újabb editiók s ma már 500-nál több kiadásban forog közkézen. Elterjedését azonban nem csak ez az egy tényező bizonyítja, hanem a fordításoknak nagy száma is. Huszonhét nyelvre és huszonegy olasz dialektusra fordították le a Commediát. Magyarban két teljes fordítás jelent meg nyomtatásban: a Szász Károlyé és Cs. Papp Józsefé. A magyar teljes fordításokon kívül számos részlet-forditás és tanulmány tanúskodik a Dante szellemének nagy hatásáról a magyar irodalomra. Már többen foglalkoztak régebben is a magyarországi Dante irodalom Összeállításával, de senki sem tette azt oly pontosan, a legapróbb részletekre is kiterjeszkedő pontossággal, mint Kaposi József az idén megjelent hatalmas tanulmányában : Dante Magyarországon. Örömmel lapozhatja végig az ember a szép magyarossággal megirt könyvet, amelyből megismerni tanuljuk mindazt, ami összefüggésben van Dante és Magyarország között. Hiszen a kapcsolat hazánk és Dante között oly régi, mint maga a költemény. A Paradiso XIX. énekében még hazánkat is megemlíti a költő: „Ó boldog Magyarország, csak ne engedd tévútra vinni magad“. Értelmét e soroknak Kaposi úgy magyarázza, hogy Magyarország ne engedjen a csábítók szavainak, hanem ismerje el urának az Anjoukat, s akko. boldogulni fog. Martell Károlyhoz ugyanis mély vonzalom fűzte Itália lángszivti dalnokát. Az Anjoukat Magyarország trónján a Luxemburg család váltja föl Zsigmond személyében, aki Constanzban való tartózkodása alkalmával ismerkedett meg Dante munkájával, mit az egri érseki könyvtárban lévő Dante kódex igazol. Az egri kódex Serravalle latin fordítását tartalmazza és azt az előszót, mit a fordító Zsigmond királyhoz intézett, akinek fölajánlotta munkáját. Zsigmond királyon kivül Mátyás király is ismerte a Commediát; könyvtárában meg is volt a költemény. A Corviné könyvtár Dante kódexe II. Abdul Hamid szultán ajándéka folytán jelenleg az Egyetemi könyvtár tulajdonában van. Éz a kódex nem tartozik az értékes Dante kéziratok közé, mert telve van hibákkal és kihagyásokkal, a szöveget díszítő képecskék szintén közepes tehetségű művésznek alkotásai. De nemcsak a királyi udvarban foglalkoztak a Divina mélységes rejtelmeivel, hanem gyermekkorát élő nemzeti irodalmunk első szárnypróbálgatásai közül is már ráakadunk Dante nyomaira. Egy margitszigeti apáca 1521-ben „szerelmes nénéi“ számára Írott munkájában idézi prózai fordításban a Paradiso nak három sorát. Ez az első ismert adat arra, hogy magyar nyelven megszólaltatni próbálták Dantét. A következő századokban legföljebb csak pár nevet lehet említeni, akik különböző munkáikban itt-ott célzást tesznek Dantéra, mint olyanokra, kiknek legalább is tudomásuk volt az Inferno költőjéről. Nálunk csak a XIX. században jön el Dante igazi kora. A nemzeti irodalom föllendülése elősegíti az idegen irók ismeretét is. Megkezdődnek a kísérletek Dante munkáinak átültetésére. Az első fordításokat nem a Commédiából kapjuk, hanem a Vita nuova- ból Császár Ferenc tollából. Az első részletek 1852-ben látnak napvilágot. Császár fordításának sok a gyöngéje. Ó maga is érezte feladatának nehézségét, mert az eredeti ölelkező rímeit elhagyva rimtelen hatod- feles jambusokban igyekezett tolmácsolni Lapunk mai száma 12 oldal.
