Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-08 / 45. szám
4 Szatmár, 1911. november 8. géről, s az egyházmegyei sajtóalap várható növekedésével szaporodó kamatok összegéről. Dehát mindezt a szerkesztőség a maga szakállára csinálja meg? Nem. Egyházmegyei kath. sajtóbizottságot kell alakítani a központban. — Az alakítást kezdeményezze a püspök ur Öméltóságának előre kikért engedelmével a szerkesztőség. — Ennek a bizottságnak az legyen a főfeladata, hogy a lelkészkedő papsággal az esperesek utján érintkezésbe lépjen, a sajtóalap létesítésének eszméjét fenntartsa, terjessze, — toborozzon, lelkesítsen, kérjen, zörgessen, kopogtasson, amint a körülmények diktálják, s a kézzelfogható eredmények komoly mérlegelésével vegye föl, vagy ejtse el a Pázmány-sajtó megerősítésének és a Heti Szemle fejlesztésének gondolatát. —y.—t. A kongregácziók ellen. Aki mindeddig nem látta volna be a katholikus saj tónak s a katholikusok parlamenti képviseletének szükségességét, annak frappáns bizonyítékot szolgáltatott az elmúlt hét. A kul- tusztárcza bizottsági tárgyalása folyamán gróf Zichy János kultuszminiszter azt a kijelentést tette, hogy „az állami iskolákban beszüntette a kongregácziók működését“. Lehetetlenség, hogy a klerikálisnak kikiáltott Zichy János, a Szent Imre-Kör megalapítója, a néppártnak hosszú időn át volt elnöke ne ismerné a kongregácziókat. Neki tudnia kell, hogy a kongregácziók tisztán és kizárólag a hitélet, főleg a Mária-kultusz mélyítését szolgáló jámbor társulatok s mint ilyenek igen jelentős tényezői annak a valláserkölcsös nevelésnek, amelyet Zichy János is a kultuszpolitika egyik főfeladatának ismert el. És mégis betiltotta működésüket legalább az állami iskolákban. Betiltotta egyéni hajlamai, vallásos meggyőződése ellenére, mert meghátrált a zsidó-szabadkőmives sajtó terrorizmusa s a liberális parlament nyomása előtt. Az a sajtó, a mi élelmes ellenségeinknek ez a pánczélos hajóhada, hónapok lármájával, tervszerű rágalmazásaival elérte azt, hogy a bárányból ragadózó farkast csinált, a kritika nélkül olvasó tömeggel elhitette, hogy a kongregácziók veszedelmesek a felekezeti békére, a tudományra s a jellemképzésre. S az igy előkészített tömeg — jórészben katholikusok- ból áll — most halált kiált a kongregácziókra és nem is sejti, hogy a felekezeti béke megóvásának jelszava alatt egy titkos kéz intéz támadást a kath. egyház egyik életerős szerve ellen ; föl sem tűnik, hogy a protestánsok és zsidók azonos vallási egyesületeit, a Bethlen Gáhor köröket és a Talmud-Tóra egyesületeket az a titkos, sötétben dolgozó kéz ugyanakkor nem bántja. A parlamentben a szabad- kőmivesek a hangadók; összetartanak, terv szerint és bátran dolgoznak s járszalagon vezetik a mi „jó katholikus“ képviselőinket. Bezzeg ha nem egy tuczat, de 80—100 tagból álló katholikus párt ülne a parlamentben, akkor nem szállana ilyen hamar az inába Zichy János kultuszminiszternek a bátorsága s nem érhetne minket katholikusokot az a szégyen, hogy a katholikus hitélet emelését és mélyítését veszedelmesnek, károsnak bélyegzik s a mi pénzünkön épült iskolákban megtűrnek protestáns istentiszteletet, egyesületeket, talmud-tóra gyűléseket, a kongregácziókat azonban kidobják onnan. 1. Miért gyógyulunk Máriavölgy ön ? 2. Mert Máriavölgyön a pa- rádi, bikszádi, gleichenbergi, karlsbadi, seltersi, emsi, bárt- fai gyógyvizeknek valóságos hasonmása van. 3. Máriavölgyi vizek a legkellemesebb, legüditőbb italt szolgáltatják. é. Máriavölgyi ásványvizet 7io literig 6 fillérért tölt bérmentve érkező tiszta üvegekbe a Fürdőigazgatóság. so I „HETÍ SZEMLE A zsidóság történetéből. Irta: Id. EGAN LAJOS. XV. A nép bizonyos rétege felvesz valami rossz szokást, mely másoknak kárát, romlását okozza. Ennek meggátlására keletkeznek törvényczikkek. A zsidók egiptomi kivándorlásuk alkalmával kijutottak a szabad levegőre, nem voltak köriilsánczolva törvényekkel, szabadon éltek, természetüknek megfelelő módon. Mózes az ő jóságos vezetőjük, nagyon megijedhetett bűnös természetük észlelésénél, számba vette azokat és parancsokért könyör- gött az Úrhoz. Az alatt, mig a vezér a Sinai hegyen a 10 parancsolatért imádkozott, népe^belefogott egy uj dologba, körültáncztílta az arany borjut. Ma ezt börzejátéknak nevezik. A jóságos vezetőt annyira fölizgatt,a a kártevő bűn elharapódzása és valószínűleg az az érzés, hogy a tiz parancsolat között ez a a bűn névszerint nincs felsorolva, hogy indokolt felindulásában töldhöz vágta a kőtáblát. Az az átkos fedezetlen határidő üzlet, a véres verejtékkel termelt kenyér anyagával űzött szerencsejáték, már a Sinai hegy alatt űzött bűn egyik veszélyes néprontó formája, mely Mózes boszuságára kimaradta tízparancsolatból, régen rászolgált arra, hogy a törvény büntesse. A tőzsde csintalanságát sem a magyar ur, sem a polgár nem ismeri, azért aki valami szerencsétlen sugallat által bele keveredett, elvesztette vagyonát. A börzetudósok kitaláltak egy hamiskás magyarázatot, mellyel a könnyenhivőt igyekeztek félrevezetve megnyugtatni azzal, hpgV azon a szent helyen az értékek világkonv junkturája kiegyenlítődik a kínálat és keres-] let földerítése által. Ennek a hazugságnak hívői megengedi ték, hogy ez a káros intézmény még napjai inkban is űzhesse a hamis játékot, állati i intézmények támogatásával. Pedig a kézzelfogható hamisjáték bizc - nyitékát csak a vak nem látja. Néhány nagy zsidóczég számtalan kis ágense által kikémleli a piacok helyzetét, ezzel megtudják a kereslet és kínálat mértékét és ezt felhasználva, biztos nyereségre csinálnak kötéseket. Ez bizonyos ügyesség és tehetségek eredménye. Igen ám, de ma már azt is meghamisítják. Hazug hírekkel szándékosan hamisítják a kínálat és kereslet adatait, belecsalják az avatatlanokat a játékba azzal, hogy egyszer a vételkedvet hamis hírekkel felidézik, az áru értékét alapos ok nélkül felhajtják és addig hunczutkodnak, segítségükre szolgáló lapjaikban addig izgatnak és hazudoznak, mig készletük elfogyott és a közönség kezébe szétaprózva belekerült. Ezután kezdődik a megfordított munka, az ócsárlás, ijesztgetés, színlelt vásárlás, mig létrejön az ijedtség és a megrémültek nagy kínálata az érték letörése mellett. Ezután vásárolnak a játék szervezői, a kenyéruzsorán gazdagodok csapatja. A nagy tőzsdetitok, mely sok tanulatlan, hasznos munkára képtelen tőzsde zsidónak fényes palotákat jövedelmezett, a hazudozáson alapuló kereslet és kínálatnak bamis játéka. Addig nem lesz békesség, mig az emberi élet fönntartásához szükséges czikkek állami monopólium alá nem kerülnek, amit most a szabad Svájcz a liszttel és kenyérrel, alapos tanulmányozás után elhatározott, hogy megszüntesse a kenyéruzsorát. A zsidósajtó erről nem vesz tudomást, de ha a szegény termelő csak olyan árt érhet el súlyos munka és sok koezkázat után, hogy éppen átúszhat a másik év kétes reményéhez, kigyót-békát kiabálva, agrár uzsoráról lármáznak. A zsidók egyik magasztalt Írója, Nordau Miksa egyik igen elterjedt munkájában, melyben a szokásszerii hazugságokat tárgyalja, a tőzsdét rablóbarlangnak nevezi, ahol a furfangos ember ököljogot gyakorol, pénzzel ps __ ha zudozással a jóhiszemüvel szemben. > Ha ott csupán egymást csalnák, azt 1 volna szabad egy független jogállamban! tűrni, annál kevésbbé annak még birói jJ____ is engedni. jOHH A tőzsde légkörében felnőtt, abban mfig_- tollasodctt embert, a törvényhozó estületbe beengedni nagy hiba, mert annak összes törekvése csupán saját fajának szolgálatában nyilvánul, hiszen rövid idő előtt láttuk, hogy azok milyen lármásan törtetnek az erkölcsi alapon nyugvó keresztény iskoláknak az ő istentagadó Ízlésük szerinti megreformálására és láttunk már igen jellemző példát, midőn a volt kormány arra törekedett, hogy a kisemberek é'etfenntartásán könnyítsen, azoknak egy részén az adóteher eltörlésével, más részén a teher leszállításával könnyítsen és az osztó igazság elve alapján az elesett, de nélkülözhetetlen államjövedelem kiegészítése végeit iparkodott fölkeresni eldugott tőkéket és eltagadott jövedelmeket, erre Sándor Pá- lék ugyancsak lármázták, idegeskedtek, fész- kelődtek és annak a kormánynak, mely ezt akarta megvalósítani, keserves ellenzékei lettek. Zola Emil, zsidóék sokszor feldicsórt ked- vencz regényírója egy regényében (L’argent) azt Írja a tőzsdéről: „Ott áll, lármás csoportban egy tisztátalan zsidó társaság, zsírtól ragyogó, tultáplált arczezal, vagy lesoványodott, ragadozó madárproíitlal, e feltűnő orrok gyűlése, mintegy zsákmány köré szorongva felindulással egymásra kiabálva, mintha egymást fel la lilák.“ Ezen fajnak nincsen hazája, sem uralkodója. Ez a faj a népek között élősködik, csak látszólag ismeri el a törvényeket, mig a valóságban dühöngő rabló, aki a boszuállo Isten törvényeinek hódol; ezen Isten parancsai értelmében mindenütt, ahol megjelenik, szemérmetlenül igyekszik magahoz ragadni mindent, betolakodik a nepek közé, ahol mint a keresztes pók fogasra Készített hálója közepén lesi áldozatát, melynek vérét szívja és így mások véren növeli potrohát. Nem tehetek róla, de kénytelen vagyok lesajnálni azt a valaszto-kei ületet, mely ebben a társaságban keresi az őt méltón képviselő törvényhozóját. Egyházmegyei Kath. Sajtó-alap. Tanitó-lakások, kapláni szobák nagy czélokért lelkesedő hangulatát hozza közénk ez a hét. Tüzes örömek, megszégyenülő önvádolások pirossága ónt el benuüuKet. Tüzes örömek, mert a szűk, apróan kicsiny szobákban nagy lelkek élnek. Megszégyenítő önvadolások, mert azok adnak példát, a kik közkatonák. — És jól van igy ! Hisz a csaták diadalai sohasem a vezér dönti el, de a sereg tüze, a közkatonák lelkesülése. Fáradt seregnek Napoleon lehet a vezére, csak vereségre vezeti. De maroknyi, égő tüzekkel lobogo háromszáz — Xerxesen győz^ sereg élére vezérül bizonyára Leonidasok kerülnek. Tanitó-lakások, kápláni szobák tüzes örömet kigyujtó hangulatát hozta közénk ez a hét. [ A közkatonák folyton szaporodnak. Egy tanítónő a maga szűzi lehér, lányos leikével fázik, megriad a7- erkölcsvesztő, erotikusán lihegő szemérmetleu sajtó lektelen- ségein ; alázatos, templomi áhítata megdöbben
