Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-13 / 37. szám
\ % fiz angol és franczia Telefon szám 296. | RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL SZATMÁR« D©ák-téa* 8* | Telefon szám 296. 2 „HETI SZEMLE“ ____________Szatmár, 1911. szeptember 13. úr i divat mindennemű ujdoságai: kalap, keztyii, nyakkendő, sétabot, zsebkendő és fehérnemiiekből. A vadászat, vívás, párbajok mindenféle szükséges kellékei. Úti czikkek, bőröndök, apró bőráruk, lábszárvédők, aczéláruk. Hangszerek. Lombfürészeti kellékek kik neki dolgoznak. Rothschild kardja a spekuláczió. Ennek tözsdedisponensei uralkodnak a tőzsdén. Vájjon valamely vállalat keletkezzék-e, vagy a már keletkezett fej lődjék-e, vájjon a Vállalat tulajdonosa hitelt kapjon-e, mindezeket a kérdéseket a bankok és bankárok döntik el. A zsidó alapításoknál nem az a fő, hogy a zsidó az előállítást értse vagy épen gyakorolja, hanem az iparban való kereskedés. Megesik igen gyakran, hogy egy zsidó borüzlettel kezdi és vassal hagy fel. Keresztény iparos és vállalkozó nem tud egyik branchból a másikba átmenni, mig a zsidó iparos és vállalkozó mindig színtelen. A keresztény csak mint iparos vagy technikus boldogul, a zsidó, mint utazó, kereskedő, ügynök. A modern kapitalisztikus gazdaság ki- fejlesztésébe a zsidók saját külön faji jellemvonásaikat is bevitték. Ezek közé a tulajdonságok közé tartozik a vevőfogdosás. A keresztény kereskedő elől a kenyeret valósággal elszedik. Maignial franczia iró (1777- ben) a zsidókat a darazsokhoz hasonlítja, amelyek a kaptárba nemcsak azért mennek, hogy a munkás méhektől a mézet elszedjék, hanem magukat a munkásokat is megöljék és még a testökben levő mézet is kiszívják. „Ont peut les comparer á des guépes, qui ne s’ introduisent dans les ruches, que pour tuer les abeilles, leur ouvrir le ventre ei en tirer le miéi, qui est dans leurs ent- railles: tels sont les juifs.“ Zsidó tulajdonság a modern kapitalisztikus kereskedelemben uralkodó hazudozás és csalás is. Ezzel szemben a keresztény iparosok és kereskedők saját egyéniségüket viszik a kereskedelembe, iparba. Csak any- nyit gyártanak és hoznak forgalomba, ameny- nyit a piacz megkíván. Határtalan nyereség- vágy keresztényellenes. Úgy munkálkodnak, hogy a termelő is, a fogyasztó is megtalálják számításukat. Mindenkinek megvan a maga munkaköre. Elitéli a vevőfogdosást. Nem disziti ki a kirakatát, hogy ezáltal a vevőket vételre csábítsa. Nem tartja magához illőnek az öndicsérő reklámot akár hírlap utján, akár más módon. (Falragasz.) Keresztényellenes azzal fogdosni a vevőket, hogy áruit olcsóbban adja, mint más iparos vagy kereskedő. Nem feledkezik el a fogyasztóról és nem akar annak kizsákmányolásával gazdagodni. A Schundwaarenproduk- tion keresztényellenes. A szabott árakat keresztény iparosok és üzletemberek gyakorolják tisztességes módon. Luther mondja, hogy csak a szabott ár illő a keresztény kereskedőhöz és iparoshoz, amely szabott ár a felmerült kiadással és munkával arányban áll. A kereskedőnek, iparosnak nem szabad önkényesen megszabni az árat, mig a zsidó kereskedőnél, iparosnál csak a “lehetőség“ szab határt az áralakulásnak. Nem szab magasabb árt, mert nem „lehet.“ A keresztény üzletelveket a zsidó nem tekinti üzletelveinek, hanem nála csak az az üzletelv: „Mindenkit megcsalni, akit csak lehet.“ A zsidó csak üzletember. Csak a haszon vezeti. Még a zsidó nők is, mint háza- sulási objektumok tekintetnek, akiknek valóságos börzeárfolyamuk van. Gyakran hallunk esetekről, midőn a zsidó apa gyermekeivel spekulál. A zsidónál a haszonelv áll minden életnyilvánulásban előtérben. Istenük : a mammon, egyedüli czéljuk: a haszon. Minden kereskedelmet és minden produktumot magukhoz akarnak ragadni. Azok az üzletek, ahol mindent lehet kapni, ennek a zsidó szellemnek maradványai. A zsidó kereskedő üzletét a fogyasztásra alapítja és nem törődik azzal, hogy áruival belföldi kezeket nem foglalkoztat. Kalapok, czipők, harisnyák, keztyiik, kész ruhák, szóval mindenféle áruk külföldiek. Kikémlelik a keresztény üzleteket, hogy a vevőket fogdossák és belépésre, vételre kényszerítsék. („Forcent d’entrer malgrélui.“) „Mi van eladó?“ „Veszek, eladok“ — mind zsidó szólamok. Ha valakinek virágzó üzlete van, el lehet rá készülve, hogy a zsidó melle.te ugyanazt az üzletet nyitja meg, vagy mozgókocsin ugyanazokat az árukat árulja boltja előtt. A reklám megteremtői a zsidók. A modern sajtó, különösen a krajczáros sajtó megteremtői a zsidók. Uj szükségleteket teremtenek. A zsidó rontja az árakat. Áron alul adja mindaddig, mig csak a konkurrens keresztény czégeket tönkre nem teszi, hogy azután az árakat a piaczon egyedül tetszése szerint szabhassa meg. Az árukat olcsóbban azért adhatja, mert részint büntető utón szerzett árukkal kereskedik, részint rosszabb minőségűt ad. Zsidó praktikák: Tiltott árukkal való kereskedés; zálogüzleti vállalkozás; szorult helyzetbe jutottal kötött üzlet; ócska ruhákkal való kereskedés; azzal a szándékkal való kereskedés, hogy csődbe jusson; csődtömegből vett árukkal való kereskedés; szabályellenesen előállított árukkal való kereskedés. A pótlékok (surrogatumok) atyjai zsidók. Zsidó elv a mindig uj üzleti fogásokra való törekvés. Mindezeket Sombart Werner mondja. A fentiek után én csak egy gyakorlati példát iktatok e sorok végére. Most olvasom, hogy a Frankfurter Zeitung elzászi bankok köréből eredő panaszos levelet közöl, mely szóvá teszi, hogy egy bank e héten körleveleket küldözgetett széjjel és az októberben esedékes szelvények azonnali beváltására és a szelvényivek költségmentes beszerzésére vállalkozik, ami eddig ott sohasem volt szokásos és egész nyíltan óvatosságra figyelmezteti a közönséget, mert a bank ennek az előzékeny kiszolgálásnak költségeit más oldalon akarja behozni. A fent előadottak alapján méltóztatik-e ennek az uj bankszokásnak a forrását megtalálni ? Dr. Leube német orvostanár írja: A klinikámon szerzett tapaszlatok szerint a természetes Ferenc* •József- keserüviz biztos székelést okoz és semmiféle kellemetlenséggel nem jár. Még oly esetekben is, amikor ingerlékeny belek mellett használták, a Ferencz Józset-viz fájdalomnélküli székletet idéz elő. — Kapható gyógytárakban és fűszer- kereskedésekben. A Szétküldési- Igazgatóság Budapesten. Az Irsik-ámház templomának megáldása. Egy, a szentek gondolataival és tetteivel megtöltött élet szent szépségeit vetítette a lelkekre az elmúlt vasárnap. A fehérlelkü szent öreg itt járt köztünk. Utolsó szelíd mosolyát — a melyre szivek enyhültek mindig — erre a napra tartogatta. Mert a templomot, a melyet vasárnap áldott meg megyés püspökünk, b. e. Kádár Ambrus könnyeket törlő, utolsó mosolygásának érezzük. Az ő harmoniás lelne, a melyben annyi derű élt, békességet, vigasságot, enyhülést akart osztani mindig s mindeneknek. A zaklatott lelkekről, a megostorozott szivekről, a vérző lábbal vándorlókról sokszor levette nehéz keresztjüket. így tett életében, a mig itt járt köztünk halk lépéseivel, alázatos tiszta lelkének szelíd mosolyával. A kit oly fájó keserűséggel temettünk el, most visszajött közénk. És itt maradt nálunk, hogy a kiket megriaszt, elcsüggeszt e földi élet sok zaklatása, azokba odaöntse az ő lelke nagy békességének forrását: Istent. Ezért építtette azt a templomot a dübörgő, vágtató, kormos füsttel tovarohnnó vasút mellé. Pihenő állomásul a lelkeknek. Élete utolsó esztendejében rakosgatta össze 36.000 koronás adományát, hogy abból kibővittessék az Irsik-alapitotta lelencz- és árvaház, és egy kis templom épüljön az árvaház közepén, a mely a bővülő intézet növendékein kívül a Szentvér felé épülő uj városrész és a vasúti alkalmazottak lelki szükségleteinek szolgáljon. A nemes alapitó nem érhette meg az emeletes épületszárny és a kis templom fölépülését. Már beteg volt akkor is, mikor az első kapavágás 1910. jul. 7-én megtörtént az alapozáshoz, elvonult magányában imádkozott betegen, mikor 1910. jul. 16-án egyházi szertartások közt a templom alapkövét megszentelte Pemp Antal praelatus-kanonok. A templom Bottyán István ép. vállalkozó és Foerk Ernő bpesti építész-tanár tervezete szerint készült. Egy hajós, chorussal ellátott, 18 m. hosszú, 8 m. széles és 11 m. magas a kis templom, tornyának teljes magassága pedig 30 m. Áz áldott alapitó még külön 4600 koronát tett le a templom kifes- tesére és belső berendezésére, a mi a jövő esztendőre marad. Vasárnap, f. hó 10 én történt a templom megáldása, a mit a boldogult alapitó iránt való kegyeletből Boromisza Tibor dr. megyés püspök végzett. Nyolcz órakor Pemp Antal püsp. vicarius prael. kanonok, Kováts Gyula dr. spirituális, Tóth József, Varjas Endre tanárok, Zupka Vilmos subdiaconus és a segédkező növendékpapság a templom küszöbén várták a fő- pásztort, a ki Hámon Róbert p. kam., p. titkár kíséretében érkezett meg és azonnal megkezdte a megáldás szertartását, a melynek végeztével csendes misét mondott a megáldott templom oltárán, miközben az irgalmas nővérek énekkara énekelt mély bensőséggel és nagy művészettel. A szentmise végén a főpásztor bensőséges, megindító beszédet mondott, hálát adván Istennek, hogy elkészülhetett ez a templom azoknak, a kik hisznek Krisztusban, remélnek a megváltásban és szeretik Istent s ő benne felebarátaikat; hálákat adott az Urnák, hogy a város e részére is minden nap kiönti ezentúl az újszövetség- titokzatos áldozatában : a szentmisében malasztos kegyelmeit és őrködik a lelkek fölött az oltár taberelőnyös a FÓGEL-féle TIJT pörkölt kávé ilßP használata? AlAvl nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben friss pörkölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakaríthatnak mindazon vevők, kik pörkölt kávét vesznek mert annyi bepörkölödik a házi pörkölésnél. kérem nrnhavéfelét melvhíil mpurorvn/nílhp.t. 1 it
