Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-13 / 37. szám
Szatmár 1911. szeptember 13. „HETI SZEMLE 3 Valódi angol vízhatlan impregnált gummi és esőköpenyek. Teveszőr és Hymalaja átmeneti felöltők, raglánok, vadász kabátok, ujjas mellények, zsebbe tehető vízhatlan sport kalapok. Selyem pl lisch és leveszőr kocsi takarók, női és férfi --------------pleédek, rojtos vállkendők, schálok, kézi táskák-----------------Ra gályinál Szatmár, Deáktér 8. szám, Gillyén-ház. Telefon 296. naculumában; hálákat adott, hogy az Ur ebben az anyagiak után törtető világban olyan buzgó, szépséges leikeket ad példaképül, mint volt a templomépitő Kádár Ambrus. És meg- illetődött, megkönnyeztető bensőséggel rajzolta meg e tisztaságos lélek képét, a ki csak Isten dicsőségéért buzgott és Isten dicsőségének terjesztéséért épittette ezt a templomot, hogy ebben alakuljanak, megnemesedjenek, Istent szeretőkké váljanak, a kik fölkeresik az Urat uj hajlékában, a melyre Kádár Ambrus annyi önmegiagadás, lemondás közt édes örömmel gyűjtötte össze a pénzt. Vele, a ki már bizonyára az Ur látásában gyönyörködik, vele adjunk hálát — mondta megindult hangon a püspök — Istennek, hogy e helyen megkezdődhetett a templom lelkeket formáló, szent munkája, az áldást hozó maiasztok szüntelen áradása. A beszéd végén mély megindultsággal, könnyek közt imádkozott a püspökkel együtt a jelen volt, áhítatba merült közönség Kádár Ambrus leikéért. A Szent József pártfogása alá helyezett kis templom most már az Isten háza. Bizonyára a lelki megújhodás édes helyévé válik a környék lakóinak, a kik a mostai i rend szerint mindennap reggel 3A 6-kor és 1U 7 órakor hallgathatnak szentmisét a megáldott templomban. A zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. X. A zsidóság azt panaszolja, hogy a népek üldözték, mindenütt kiközösítették, azért ők saját védelmükre alkottak szövetkezeteket egymás és az összes zsidóság védelmére. Ez a védekezésük nélkülözi az igazság alapját. Más fajoknak szándékosan kárt okoztak. Ezek károsodásából élősködve könnyűszerrel gyarapodtak. Rabbiik pedig hogy a maguk befolyását fajrokonaikra biztosítsák, megszokott természetükké vált csalafintaságuk legyezgetésére, lelkiismeretük megnyugtatására a talmudban, az ő vallásuk tankönyvében nekik olyan tetszős szabályokat alkottak, melyek a más fajbeliek kizsákmányolását megengedik, azoknak gyűlöletét ocsmány kifejezésekkel tanítják. Enyhe kifejezéssel élünk, ha mind ezt csak furcsa vallástételeknek jellemezzük. Ha fennáll az, a mit a talmudban olvasunk és ők azt hiszik, a benne foglalt ta nokat pedig követik, akkor semmi okuk sincs a panaszra, de kiváló merészség az, ha a talmud követője a keresztényeket, ezek iskoláit birálgatja, hiszen az ő vallásuk az emberszeretetnek az ellenkezőjét hirdeti és jutalmazza. Majd talán sort kerítünk arra is, hogy a talmudból idézzük azon tételeket, melyek a íönti állításunkat igazolják. De idézhetnénk abból olyan dolgokat is, melyeket a haladott korban csak fél ne- veltséggel biró ember is furcsának tart. Vannak abban elég olyan helyek, me lyeket csak szakmabeliek közölhetnek, de nekünk óvakodnunk kell, olvasóink csiszolt érzékét tekintve, a mindennapi élet funkcióira a zsidók beléletét szabályozó tételek közlésétől, az ilyen festékbe mártott nyomda- betűvel mi nem mázolhatjuk be tisztaságunkat. És ezeknek a tanoknak a követői akarnak bennünket és gyermekeink nevelését megreformálni. Azok, akiknek egyéni, testi életük minden funkciójába a talmud szakaszaival a rabbinus éjjel nappal beleavatkozik. Bárki mit mond a zsidóság életének bizonyos irányú eredményéről, mi azt soha utánozni nem fogjuk tudni. Mi egyénileg szabadok vagyunk. — A zsidó az ő kötelékében a legleigázottabb teremtés; ő a rabbijának, a zsidóelv káplárjának rabszolgálja. A zsidó beléletére nehezedő természet- ellenes nyomást kárpótolja az a szabadság, melyet neki szabályai megengednek a külvilággal, más fajokkal szomben. Más emberekkel szemben neki minden meg van engedve I Azzal a néppel szemben, mely ideális erkölcsben fejlődve az erőt és bátorságot becsülte, a hiányos természetű, félrevezetett lelkiéletü bevándorolt oly szervezetet keresett magának, mely az ő természetének megfelelve, anyagi nyereségei biztosítson neki. A gyávának ravasz eszközeihez nyúlt és mert a gyáva magában tehetetlen, gyenge, segítő, szimatoló társ, orgazda, jó tanú és a lelkiismeretet megnyugtató talmud kellett neki és ezzel az organiziciójával ma már körül övezi a világot. Mások erre az organizációra nem szorultak, azért nem is fejlődött az a keresztény népek között ki, mert köztük az egyes ember, az ő saját eszél e, tudására, munkájára becsületére támaszkodva, tisztességgel járta meg az élet útját. Ma azonban az élet bonyolultabb lett. A vértelen védekezés megkívánja a tömegerő kifejtését és ennek szabályozására bizonyos organizációját. A becsületeseknek önvédelemre kell tömörülni, hogy kellő erőt fejthessenek ki üldözőik félretolására. Ha ez megtörtént, akkor már úgy fest a helyzet, mint a bárányok után kullogó farkasé, aki hátul bujkálva csak a nyájból elmaradó gyengéket és bénákat falja fel. A farkasnak az a missziója, hogy az elgyengült, az elfajult megsemmisítésével táplálkozzék. A természet nagy mezején azt látjuk, hogy minden élőlénynek megjelenik egy élősdije, mely annak megrontását, megsemmisítését fordítja a maga hasznára. A jó emberfajnak is támadt ilyen élősdije, mely a jó faj kihalásának fájdalmát igyekszik megrövidíteni. Ez a talmud által magyarázott, felebaráti szeretet. Az áldozatul esett gyengéket ne gyászoljuk, ha a tudás fáját meglátták anélkül, hogy annak enyhítő árnyékát épségük fenntartása végett igénybe vették volna. Vessük tekintetünket inkább előre és arra a magaslatra, mely felé a tiszta erkölcsű emberiség halad. Haladásnak jele az is, ha a jelen helyzetet felismerjük, a mely tudás alapját képezheti egy jobb népélet felujulásának, a jó emberek boldogulásának Ezt a célt találva, ne ijedjünk meg a nehéznek látszó feladatoktól, ne hallgassunk a kishitüekre, akik tétlenül rimánkodnak, azt hajtogatván, „már késő“. Próbáljuk csak ki bátran összetett erőnket és megéljük az újjászületést. De ha ezt el akarjuk érni, akkor a legőszintébb beismeréssel vessünk számot saját hibáinkkal. — Nézzünk csak körül kisembereink közölt. — Ott azt látjuk, hogy a pálinkafogyasztás, mely a kiszsidó anyagi gyarapodásának alapját képezi, rettentően elterjedt és ez a szörnyű élvezet nemcsak égj es embereket foszt meg mindenétől, de folytonosan terjedve, egész országrészeket megmételyez és az a legszomorubb, hogy annak megszokása, mint az őrület megszünteti az ellenálló képességet, vérbeli mérgezést okozva, az utódokat is nyomorékká teszi A közgazdaságnak helytelen kezelése, ha ennek a méregnek adagolását az állam elősegíti azért, hogy abból jövedelmet húzzon. —• Ez pedig csak tőkefogyasztás, a keresetképes, adóképes elemek könnyelmű és embertelen fogyasztása, mert annak nyomorult utódai is csak az emberiségnek terhét képezik Igazat adunk azoknak, akik azt hirdetik, hogy a zsidóságnak'jó tulajdonságait utánozzuk. íme itt van annak józan élete; ő mindig józan marad, mert ha nem az, rosszul kezelhetné a kétszer kettőt; ő ismeri a pálinka mérgező hatását, azért attól tartózkodik, hanem oda adja annak, a kinek elgyengüléséből ő erősödik. Ismerjük be a kaputos osztálynak öreg hibáját, azt az úri kényelmet, mely rábírja, hogy a legfontosabb életbevágó dolgait nem maga végzi, hanem végezteti a lekicsinylett házi zsidajával, aki az úri vagyon jövedelmének munkanélküli osztályosa lesz. Sajnos, olyan osztályosa, a ki aztán kiforgatja a kényelem szerető urat ősi vagyonából és beülteti könnyű szerrel abba a szemfüles, alázatoskodó közvetítőt, aki kíméletlenül zsarolja a karban tartott birtokot, hogy azt mindentől megfosztva, minden lehetőt készpénzzé téve parcellánként két-háromszoros áron rákenje a földéhes kis emberre, akár hitelbe is, megalkotván egy uj osztályt, mely ismét csak a kivándorlás által szabadulhat meg bajától. Ezen példára támaszkodva ismét igazat adunk annak, aki a zsidőpélda követésére serkent. Igenis, szokjunk el attól az úri kényelemtől, hogy az adás-vevést, életünk anyagi részének legfontosabb teendőjét, másra bízzuk, sőt rábízzuk olyanra, aki a talmud szabályai szerint lett az életre kioktatva. A becsületes kereskedő-érzék megszokása, a nevelésnek arra való irányitása, és az abban való működés sem szégyenére, sem kárára nem lesz a kaputos úri osztálynak, sőt füg getlenné teszi magát, ezzel igazán úrrá lesz, erős támaszát képezvén hazájának. rlH HÍREK Fekete rém . . . Sápadt árnyak. . . Jajgatnak, sírnak a betűk, sírnak a szavak. Reszket, ázsiai betegségtől reszket a papír. És vigad a riporter, aki minden hírért nagyobb öröm birtokába jut. Örül az újság (a zsidó újság), ha duplázódik a gyanúsak száma, amit őmaga talált ki. Szökken örömében és rekedten ordít az embereket taposó villanyos tájában az újságkihordó rikkancsok szava:... „Fekete rémi Sápadt árnyak! Kolerahirek 1 Mindenfelől!“ Van kolerahir, mert ők akarják, hogy sirhassanak, hogy megfizessék hazug sírásukat ! Jajgatnak, sírnak a betűk, sírnak a Kávé legjobbat és T\ \ d r 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. legolcsóbban R Píl ft 0 KÁTlf|f)P „MOKKA“ keverék czégem különlegessége, beszerezhetünk " VllIYV KJ üli 11 Ul i klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve.
