Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-16 / 33. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1911. augusztus 16. Világ újdonság I — Golyós czél-fegyver 200 lépésre biztos, lövés, puskapor nélkül, tehát zajtalan. Egyszeri töltés 500 lövésre, kitűnő madár és patkány fegyver. Darabja 100 golyóval 12 korona. Mindenféle sport,- vadászati czikkek. Vivő felszerelések. Thonet kerti és szobabútorok, kerti hinták, függő ágyak, gyermekszékek és kocsik minden kivitelben. Tennis- rakettek, labdák, prések, ütök javítása. Úti bőröndök, kosarak, berendezett nes- sesserek, lóhálók, szabályozható szók és nyugágyak 15 koronájával. W Divat különlegességek. = Férfi divatczikkekkől naponként érkeznek újdonságok. Tollkönnyü kalapok, nyakkendő, harisnya, keztyü, selyem - és czérna zsebkendők. Könnyű len- és czérna turista ingek, mellények, övék, angol és franczia illatszer különlegességek Telefon Szám ISeT-----1 RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL (Deák-tér 9 •) | Telefon szám 296. mé g nemválasztók közt is szétszórhatjuk, és a melynek köszönhetjük, hogy bár keresztény politikai pártjaink a választásoknál súlyos veszteségeket szenvedtek, a destruktiv irányzatok elleni küzdelemben mégis nem várt segédesapatokra találtunk. Mert sokan vannak más pártokon is, akik csakis a katholikus népszövetség révén és elveinek elfogadásával tudták választóik bizalmát megnyerni. A- kérdés súlypontja nem azon van, hogy kell-e az általános, egyenlő, titkos választói jog, hanem ha azt megcsinálják, akár velünk, akár nélkülünk és ellenünk, mindent elkövessünk a keresztény politika diadaláért, melynek ma leghatalmasabb szervezete, akár hogy kutassuk is, a katholikus népszövetség. Ez ma annyira a fejlődés és erősödés utján halad, hogy ennek kell ügyünk egyik legszilárdabb bástyájának lennie. Á mi megyéinkben, ahol eddig a legnagyobb erőfeszítéssel sem lehetett a keresztény politikát egy kerületben sem diadalra vezetni, ez a politika több kerületet fog elhó- ditani, mert itt érezzük legjobban, hogy sarkunkban az özönviz, nyomunkban egy éhes sáskahad, mely kiakar enni bennünket. A „Tanító“ és a szabad gondolat. A radikális irányzat óriási erőfeszítéssel akarja megnyerni magának a tanítóságot. Érzi, hogy a tanítóság kezébe van letéve a nemzet jövője. Ezért támadnak most oly vehemendziá- val a kultuszminiszternek, a ki nem hajlandó eltűrni a radikálisok tüntető felvonulását és zajos ellentállását. Jól teszi. Igaz, hogy az 1848. évi XVIII. törvény- czikk azt mondja, hogy a gondolatait sajtó utján mindenki szabadon köszölheti és szabadon terjesztheti. De ez csak nem jogosíthat fel senkit arra, hogy — tegyük fel — gyújtogatásra, emberölésre, csalásra, hamis játékra, esküszegésre buzdítson valakit. Aki ilyet hirdetne, megkapná a selyemzsinórt. Mert Yázsonyi bizonyára selyemzsinórt szán a miniszternek. Mit szóljunk arról, a ki az emberiséggel egykorú alapokat támadja, melyeket immáron sok ezer év viharja rengetett, de soha sem tudott felforditani. Váljon kisebb e annak a vétke, a ki a valláserkölcsi alap ellen támad, a kereszt kidobását követeli az iskolából, a hittanoktatás eltörlését kívánja, és a tanítóképzés államosítását sürgeti? Az ilyen ne legyen tanító. Valami zuglap szerkesztőségébe beállhat. Mi igenis helyeseljük a miniszter eljárását, erős bajnoki készségét és ideális felfogását. Mi helyeseljük a miniszter eljárását, a kik hiszünk a termószetfölötti rendben : mi katholikusok, protestánsok, zsidók és bármily felekezetű pozitivek. Mi sokan, milliók számával dicsekvők és számarányainkban folytonosan emelkedők. Mi, akik mondhatjuk magunkról, hogy mi, mert nagyon so kan vagyunk. És még többen leszünk, ha szervezkedünk, és erősek leszünk, ha összetartunk. Az ő szellemük bevallottan hit és erkölcsellenes, kereszténytelen, felekezetien, nem úgy értve, hogy a vallás magánügy, hanem úgy, hogy a vallás fölösleges, káros és eltörlendő. A tüzveszedelmek megelőzése. Az ország minden vidékén jóformán naponkint fordulnak elő óriási tűzvészek. Ha elolvassuk ezekről a híreket, csaknem mindegyik azzal végződik, hogy oltásról, mentésről szó sem lehetett, a falu népe fejvesztetten, tehetetlenül állott a veszedelemmel szemben, mert nem volt elég viz, nem volt begyakorolt tűzoltóság, rosszak voltak a tűzi fecskendők. Az önkéntes tüzoltóteslületek szervezése nem vezetett kellő eredményre, mert nem volt bennük fegyelem. A segítség az volna, hogy alkalmas módon képezzük ki a falu népét a tűzoltásban. Nem küldhetünk fel ugyan mindenkit a tanfolyamra, ezt az agyonnyomorgatott községek úgy sem bírnák, hanem az elemi iskolákba a mostani katonásdi helyett be kell vezetni a tűzoltás elemi szabályainak oktatását. A tanító vigye el a gyermeket a községi tűzoltó szertárakhoz, magyarázza meg nekik azt, hogy milyen a szerkezete, milyen a kezelési módja a tűzoltó fecskendőknek. Meg kell vizsgálni, hogy hetartják-e azon szabályrendeletet, hogy a háztulajdonosok készenlétben tartsanak udvaraikon köny- nyen hozzáférhető helyen egy nagyobbfajta hordó, vagy kád vizet, létrát és horgot. A járási főszolgabirák szigorúan tartassák be a szabályrendeleteket és ne sajnáljanak néhány korona péazbüntetést kiszabni azokra, a kik nem tesznek annak eleget. olvasásnak még a tenyérből való olvasás, de ezt nem tudja mindenki. A szemekből azonban mindenki tud olvasni, bár ezt az iskolában nem tanítják. A nyelvtan arra való, hogy a gyerekek, különösen a leányok, jól tudjanak nyelvelni. Meg arra is való, hogy a gyerekek, különösen a fiuk, feltudják nyalni nyelvükkel a tinta- cseppet az irkáról. A nyelvtan-tanulás roppant fejleszti a gyermek nyelvét. A szorgalmas tanulónak nyelve napról napra fejlődik. Hogy a nyelvnek ezt a növekedését mások is lássák, a jó és illedelmes gyermek, ha másokkal találkozik, kiszokta nyújtani a nyelvét. A nyelv a nyálán kok főfegyvere és mert úgyszólván az egész nemzet nyalánk, hát az egész nemzetnek szüksége van a nyelvtantanulásra. Ezért mondta egy hires nyelvész, hogy: „nyelvében él a nemzet.“ A számtant is tanítják az iskolában, még pedig azért, hogy megtudjuk mindig, hányat ütött az óra. A számtan különben számokból áll, amelyeket a táblára krétával Írnak. Itt jegyzem meg, hogy a korcsmárosok krétája duplán fog, mert sok ember van, aki négyig sem tud számolni. A természetrajzból tanulja az ember ismerni az ásvány-, a növény-, és az állatvilágot. Az ásványvilág leggyakoribb kincse a gyémánt, mely ott ragyog minden leány szemében. Legritkább a karikagyűrű, mely ritka leány ujján ragyog. Azokat az ásványokat, amelyeket meglehet inni: ásványvizeknek nevezzük. Ilyenek a polenai, bikszádi, igmándi és szódavíz. A növényvilághoz a növények tartoznak. Ezek többfélék. Van borvirág, mákvirág és akasztófavirág Továbbá az ákácfavirág, mely- lyel tele van a város és amely a nótában kétszer nyitik. A növényvilágba tartozik még a hulló falevél, a szomorú fűz hervadt lombja, a családfa, a zöld, a kökény és a száraz ág, amelyen a bus gerlice turbékol. Az állatvilág legritkább alakja a fehér holló, leggyakoribb a felszarvazott férj, mely mindenütt található. Közönségesek a falusi libák, amelyek ha egysorban a tarlóra mennek, pont százon vannak. Macska többféle van. Házi macska, vadmacska, kékmacska és a vasmacska. Ez utóbbi a kutakban él. A macska roppant ravasz állat, és egy a hibája. Ha tudniillik a toronyból ledobják, mindig talpra esik. És ebben hasonlít némelyik emberhez. Kutyából legtöbb a tarka kutya, a fakutya, amely mmdig vigyorog és a sánta kutya, amelyet hamar utói lehet érni, és ebben hasonlít a hazug emberhez. Ha a kutyát Sajónak hívják, akkor nagyon mélyen aluszik. A kútyák nagyságra nézve különbözők. Van kis kutya, nagy kutya, de egyik sem ugat hiába. Újabban a kutyák után adót is szednek, pedig tudhatná az elöljáróság, hogy kutyából sohse lesz szalonna. A z emberek legnagyobb jóltevője a kakas. A kakas ugyanis kukorékolni is szokott és ezzel minden reggel felkelti a napot. A vereskakast vízzel locsolják, ha pedig a kakas pléhből van és forog, akkor szél kakasnak hívják és a templomok tornyán tartózkodik. A kakasok néha össze is szoktak verekedni, ez a kakasviadal. De a viadalnak az a vége, hogy minden kakas ur a maga szemétdombján. A legjámborabb állat a szamár. Vannak négylábú és kétlábú szamarak. A négylábú szamarat időjósnak is használják a kalen- dáriumcsinálók, a kétlábú szamarak pedig a szamárlétrán szoktak felfelé haladni. A ló annyiban hasznos állat, mert belőle készül a virstli. Ha a ló fiatal akkor csikónak hívják, ha pedig megvénül, akkor vagy megvakul vagy megsántul, de mindenesetre fiákeres ló lesz belőle. Minden lónak van egy szekere, amelyet húz és egy kocsisa, aki hajtja, bár jó lónak nem kell ostor. Az iskolában tanítják a vegytant is. Ez különösen azoknak roppant fontos, akik korcsmárosok és vendéglősök lesznek. Tudvalevő ugyanis, hogy a korcsmárosok pincéiben a legjobb borok vegyi utón jönnek létre. A vegytannak fontos szerepe van a kereskedelemben is. Tudnia kell ugyanis egy jó kereskedőnek, hogy mennyi gipsz kell a lisztbe, hogy meglegyen a kellő súlya, menynyi liszt a cukorporba, hogy ne legyen nagyon édes és mennyi téglapor a paprikába, hogy ne legyen olyan nagyon csipős. Ezzel be is mutattam azokat a főbb tantárgyakat, amelyeket az iskolában szoktak tanitani. Van még mindezeken kívül egy iskola, a tánciskola. A tánciskolában szerzett tudományukat majd legyenek szívesek önök bemutatni mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, ha a cigány ráhúzza a ropogós csárdást. llávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék ezégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve.
