Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-16 / 33. szám

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egy évre — 6 K f. Negyedévre — 1 K 50 f.

Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 10 fillér.

Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár.

Felelős szerkesztő :

VARJAS ENDE E.

Laptulajdoi'os

A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYE I IRODALMI KÖR.

A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Fázmány-sajtó cziméro (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona'---------------- Nyilttér sora 40 fillér. ---------------A l

s»i> megjelenik minden szerdán.

Az általános választói jog és a keresztény politika.

Magyarország politikai közvéleményét ina az általános választói jog kérdése tartja lekötve. A válság ugyan a katonai kérdések körül tört ki, de egy sajátságos fordulattal — immár nem először — az általános választói jog problémájánál végződik.

Hat évvel ezelőtt az imparla- mentáris kormány belügyminisztere a válság megoldási módozatául kizárólag az általános választói jog behozatalát jelölte meg. A bécsi politika kapva kapott ezen megoldási módozaton, mert etlől a nemzeti küzdelem letörését és örök időkre való elodázását reméllette.

Nem csekély volt csodálkozásunk, midőn a korona a ko.alicziót bizta meg a kormányalakítással, és a kormánypolitika legfontosabb prog- rammpontjává az általános választói jog megalkotását tette. Ettől a nemzet ellenségei saját diadalukat remélték. Azonban csalódtak számításukban.

Addig, — a pariainentáris kormány kinevezéséig, az általános választói joggal való izgatás egyet jelentett az állami önállóság, a nemzeti vívmányok elleni küzdelemmel, úgy hogy az általános választói jog lobogóját nemcsak nemzetközi vörösnek, hanem feketesárgának is láthattuk: inig most az által, hogy a nemzeti kormány felvette programmjába. elvesztette robbantó és nemzetbomlasztó erejét Többé nem catilináris, felforgató elemek, utczai szájhősök, hanem nemzetük sorsát szivükön viselő hazafiak, komoly férfiak foglalkoztak a kérdés megoldásával. Nyugodt volt arról a nemzet, hogy a kormány a rosszat jóra fogja fordítani és úgy fogja megalkotni az általános választói jogról szóló törvényt, hogy abban a nemzet újabb bástyát találjon. Ugyanez a törekvés vezérli a mai parlamentet is, hogy ha már kell, úgy alkossák meg ezen törvényt, hogy az a nemzet erősbbödésére és a nemzeti állam kiépítésére és íöntartására vezessen.

Amint a nemzet ellenségei csalódnak azon reményükben, hogy az általános választói jog révén fekete-sárga politikát fognak csinálhatni, éppen úgy csalódik a radikális, felforgató, destruktiv irányzat is azon várakozásában, hogy az általános választói jog révén a keresztény világnézetet kiölheti az emberek leikéből, és a keresztény politikát megdöntheti.

Sőt az általános választói jog behozatalától — hogy helyesen-e nem helyesen, azt most nem kutatom — sokan a keresztény politikusok közül is a keresztény politika megerősödését remélik, és ez okból is kívánják az általános választói jog behozatalát községenként való szavazással. Ausztriában, Belgiumban általános választói jog mellett hatalmas keresztény pártok vannak. Uralkodó pártok. — Igaz, hogy Francziaországban ez a jog a radikálizmus, és a legvadabb egyházüldözés diadalát eredményezte, de ott a talaj a keresztény politika számára teljesen készületlen volt. Nekünk azonban van katholikus népszövetségünk, melynek kebelében eszméinket a ma

Tanügyi felolvasás.

Irta és SIMON ANTAL tanítói jubileuma alkalmából Tiszaujlakon rendezett hangversenyen felolvasta : MOLNÁR KÁROLY.

Úgy illik, hogy mai felolvasásom tárgyát a tanügy keretéből vegyem, mivel ma még a nap is a tanügy tiszteletére kel fel. Ma a tanügy egy munkásának életéért imádkoztunk a templomban, a tanügy egészségére ebédeltünk (igaz, hogy jó borsos áron. De az is igaz, hogy jó ebéd volt), a cigányok is a tanügy tiszteletére muzsikáltak. Kérem azokat a fiatal lányokat is, akiknek talpa alatt ég már a föld, hogy ha majd mindjárt táncolni kezdenek, hát táncközben — ha lehet — a tanügyre gondoljanak. És még arra kérem őket, hogy ha majd reggel felé innen hazamennek, hát — ha lehet -— a tanügyről álmodjanak szépeket.

Csodálatos dolog, hogy ma egész nap mindenki a tanító dicséretével volt eltelve, az iskoláról pedig senki még csak emlitést se tett. Pedig a tanító csak huszonöt esztendeje tanit, az iskola pedig már áll száz esztendeje ebben a városban (hogy sokat ne mondjak). Illik tehát, hogy az iskoláról is

mondjunk valamit, ahol a tanitó tartózkodni és néha tanítani szokott.

Többféle iskola van.

Ha földszintes az épület és udvarán egy dúsan termő körtefa áll, akkor katholikus i kólának hivják ; ha pedig emeletes az iskola és zsidógyerekek is járnak beléje, akkor állami az iskola. Mint városunkban látható.

Mindkét iskolát kőből,, és téglából, de rendesen nagy áldozatok árán építik. Ha pedig az iskola fából épül, akkor faiskola a neve. Van még ezeken az iskolákon kívül: zongora iskola, hegedű iskola és élet-iskola. Az életiskolában más kárán tanul az okos. '

Az iskola több teremből áll, melynek mindegyikében más-más tanitó- vagy tanítónő huzgálja a gyermekek füleit.

Minden iskolában van néhány ahlak, amelyeken keresztül a növendékek lélekzeaek, az utcára néznek és világosságot kapnak. Ez utóbbi dolog a gyermekek felvilágosítása. Az ablakok még arra is valók, hogy azok tábláit a gyerekek néha beverjék, amire nagy szükségük lesz majd a nagyvárosi szociálista-tün- tetések alkalmával.

Az iskolában különféle taneszközök találhatók. Ilyen a földgömb, mely rendesen gömbölyű és a szekrény tetején áll. A mappák a szakadásokkal, a tanitó, a pipaszár, a nyirfa és lénia, a mivel a kormosokét szokták kiosztani. Ezt nevezzük tanügyi nyelven: osztályozásnak. Figyelmes kutató találhat még ezeken a taneszközökön kívül az iskolában egyéb taneszközöket is. Például: gumipuskát a kártékony madarak irtására, lopott

bicskát a padok faragására, gyufát és olykor „cigarettát“, mely a gyomorbajos gyermekeknek tesz kitűnő szolgálatot.

Az iskolában a következő tantárgyakat tanítják. Első a vallástan. Ezt azért tanítják, hogy az embernek nagy korában legyen mit elfelejtenie.

A második főtantárgy az iskolában az irás és olvasás.

Imi az iskolások papiroson és nem szívesen szoktak. Az Íráshoz tollat használnak. A falra ceruzával és vörös krétával szoktunk Írni. Amit pedig nem akarunk elfelejteni, azt fekete krétával Írjuk fel a kéménybe. Az Írásra mindenkinek nagy szüksége van, különösen amióta divatba jött a képes levelezőlap és a váltó. Akik a modern berendezésű iskolában sem tanulnak meg Írni hat év alatt, azokat elszokták tenni ir-magnak. Az egész világon csak egyetlen ország van, ahol mindenki tud Írni. Ezt az országot úgy hivják, hogy Írország. Itt ugyanis a gyermek mihelyt megszüleiik, már ir.

Az olvasás szintén egyik főkövetelmény az intelligens embernél.

Régebben még sillabizálva és bottal tanultunk olvasni: újabban azonban, mióta a fonográfot ismerjük, az olvasást fonomimikával és ülve tanitjuk. Á regényeken és apróhirdetéseken kivid szoktak az emberek olvasni levelet, pénzt és árverési hirdetményt. Van egy fajtája az olvasásnak : a rá-olvasás: De ezt csak a hatvan éven felüli öreg asszonyok tudják. Van még kártyából való olvasás. Ezt pedig a cigányasszonyok értik. Egy faja az

Lapunk mai száma 10 oldal.