Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-02 / 31. szám
o HETI SZEMLE Szatmár, 1911. augusztus 2. Világ újdonság! = Golyós czél-fegyver 200 lépésre biztos lövés, puskapor nélkül, tehát zajtalan. Egyszeri töltés 500 lövésre, kitűnő madár és patkány fegyver. Darabja 100 golyóval 12 korona. Mindenféle sport,- vadászati czikkek. Vivő felszerelések. Thonet kerti és szobabútorok, kerti hinták, függő ágyak, gyermekszékek és kocsik minden kivitelben. Tennis- rakettek, labdák, prések, ütők javítása. Úti bőröndök, kosarak, berendezett nes- sesserek, lóhálók, szabályozható szék és nyugágyak 15 koronájával. Divat különlegességek. = Férfi divatozik kékkői naponként érkeznek újdonságok. Tollkönnyü kalapok, nyakkendő, harisnya, keztyü, selyem-és czérna zsebkendők. Könnyű len- és czérna turista ingek, mellények, övék, angol és franczia W illatszer különlegességek Telefon szám 296. RAGÁLYI KÁLMÁNNÁL (Deák-tér 9.) | Telefon szám 296. haladás korában élünk, és mégsem gondolnak arra a nehéz, és méltatlan sorsra, mely e gyönge nőknek osztályrésze. Ha emberi módon gondolkoznának ők is, és magaszto- sabb szempontok nem vezérelnék őket és elöljáróikat, bizonyára régen ott hagyták volna már a kórházat. * * * Kérdés, terheli-e könnyelmű és vétkes mulasztás a városi magisztrátust és képviselőtestületet a kór- liázépités halogatása miatt? E kérdésre ki-ki temperamentuma szerint felelhet. Mi a port eldönteni ma még nem tudjuk és nem is akarjuk. Annyi tény, hogy a polgár- mester a városi közgyűlésnek nem tett határozott Ígéretet a kórházépítésre, és hogy ezt a közgyűlés szó nélkül vette tudomásul, máskor sem sürgetik soha. Mondják, hogy az építés tervei már öt év óla a minisztériumban hevernek, ahonnan nem lehet őket kivárni. De ez nem lehet legyőzhetetlen akadály, csak erős sürgetésre van szükség. A kórházépítésre szükséges pénzt is régen előteremthette volna a város. Ez az építkezés bele kerülne egy. vagy mondjuk két millió koronába. Ezzel szemben a Fehérház építése, mely közel egy millió koronába fog kerülni, még tiz évig is halasztható lett volna. A Verbőczy-utcza rendezése és a zárdákért átvágása, mely szintén 300.000 koronába fog kerülni, egyáltalában nem volt szükséges, de ha mindenáron óhajtották, még évekig maradhatott volna. A Liíteczky féle ház és átjárós telek megvétele — 60.000 korona — szintén évekig maradhatott volna. A Kisfaludy- utcza meghosszabbítása is bele fog kerülni 200.000 koronába. Ezek együtvóve oly összegek, melyek egy uj, modern kórház felépítésére bőségesen elegendők lettek volna. — Itt időrendi kérdésről van szó. Az említett kérdések még évekig is halasztást szenvedtek volna, a kórházépítés azonban egy perczig sem. Ne felejtsük el azt sem, hogy az építkezésre szükséges kölcsönösszeg törlesztését az ápolási dijak felemelésével is lehet eszközölni, hogy szerte az országban a kórházi ápoltak 80—90 százalékának ápolási dijait a belügyi tárcza fedezi, azoknál a betegeknél, a kik szegénységi hizonyitványt kapnak. — Voít olyan törvényhatósági kórház, amelynek két milliós építési költségéből maga a törvényhatóság egy fillért sem fedezett, egy másik esetben 700.000 korona költségből 55.000 et, egy harmadikban 640.000 koronából csak 47.000-et viselt. Miért ne remélhetne Szatmár is támogatást az államtól ? Ha pedig ezt nem remélhetné, ha egyben is másban is megváltozott a helyzet, miért ne építhetné fel azt maga az állam és miért ne lehetne állami kórház? Hogy kit terhel a halogatásért a felelősség? —Ez a kérdés tovább is, mint Damokles kardja lebeg a hatóság feje fölött. Ha sem ragályos betegség, sem tűzvész nem fog kitörni, nem fogják őket vádolni, de ha ez a végzetes szerencsétlenség valamikor bekövetkeznék, senki sem fogja őket felmenteni e rettenetes vád súlyos következményei alól. Szuperintendens, aki szekurálizál. Két évvel ezelőtt az erdélyi püspök a választási harcz tetőpontján körlevelet adott ki, melyben papjait és híveit óvatosságra, mérsékletre és a szélsőségektől és túlzásoktól való óvakodásra intette. Erről az okos, tárgyilagos és hazafias intelemről egyik fővárosi bulevárd lap úgy emlékezett meg, hogy „püspök a hordón.“ Ilyen címmel emlékezhetnénk meg mi is Balthazár ur okvetetlenkedéséről, ha ez hozzánk, mint komoly és tárgyilagos laphoz méltó lenne. Balthazár nyiltan a destruktiv, szociá- lista és szabadkőműves irányzatok szövetségébe és szolgálatába állott, melyekről ma már az egész közvélemény tudja, hogy nemcsak Isten és vallás, hanem haza és nemzetellenesek is. Ellenkezésbe jön Balthazár saját vallásfelekezetével is, melynek vesztére tör, mert vagyonát szintén elrabolnák. Ellenkezésbe jut saját felekezetónek vezető férfiaival, Tiszával, Darányival, Gyurátzzal stb., a kik csak az 1848 iki NX. t. czikk végrehajtását, egyházuk fokozottabb segítését, de nem a szekulárizácziót óhajtják. De hol van Baltrásbiróság, kir. adóhivatal és dohányraktár helyiségéül szolgál. Azok a képek, amelyeket e várnak Mátyás király adományozott, most a járásbirósági irattár menye- zetét diszitik. Még a várkápolna sincs meg eredeti alakjában. Ezt Mária Terézia idejében a vár akkori tulajdonosai, az Eszterházyak épitettékfujra. Ebből az időből valók a misemondó ruhák és a kottajegygyel ellátott misés könyvek. A misemondó ruhák még ma is teljes épségükben vannak. Ma a zsidó gyárakból zsidó közvetítés mellett kikerült selyem nem igen fog másfél száz évet ily állapotban megérni. Szliácstól északra oly távolságra, mint Szatmáriéi a szatmári hegy Beszterczebánya rendezett tanácsú sz. kir. város fekszik. Figyelemre méltó régisége a vártemplom, melynek két oldalkápolnája még az eredeti gót stílusban gyönyörködteti a szemlélőt, ősrégi oltáraival és keresztelő meden- czéjével. Menyezet freskója világhirő műremek. Kitűnő konyha még ma is a „Rák“ szálló vendéglője, mely magyarország nagyjait sokszor látta vendégeiül, közöttük Bethlen Gábort 1619-ben, amikor Beszterczebányán huzamosabb ideig időzött. Itt tárgyalt az 1620. évi magyar országgyűlés, amelyen Bethlen Gábor Magyarország királyává választatott. A város ősrégi. II. Géza király idejében alapították az idetelepitett szászok. A város kiváltságlevele IV. Béla királytól származik s főtere ennek emlékéül TV. Béla király tere nevet viseli. Amikor a szatmári piaczot uj névvel látták el, bizonyára sokkal helyesebb lett volna ebből a gondolatból kiindulni. Szliácstól 74 kilométer távolságra Rullka felé fekszik Stnbnya-fürdö, amely óriási fenyves parkjáról, bámulotos olcsóságáról és páratlan hatású gyógyforrásairól nevezetes. Különösen reumatikus bántalmak ellen használják. Ez a fürdő Körmöczbánya tulajdonát képezi. Körmöczbánya Szliács-fiirdő és Stubnya- fürdő között fekszik és megtekintésre szintén érdemes. A pénzverdében én, aki a wieni (heumarkti) pénzverőt és az ott folyó munkát már láttam, semmi újat nem vettem észre, de aki még pénzverdét nem látott, annak azért is érdemes magát erre a kirándulásra rászánni. Hogyan nyerik á tiszta aranyat, ezüstöt és azoknak melléktermékét a gáli- czot. Miképen állítják elő az arany, ezüst és nikkellapokat. Mily módon és minő gépekkel készítik a forgalomban levő, ismeretes arany, ezüst, nikkel és rézpénzeket. Körmöczbánya szintén szász telepitvény az Árpád házbeli királyok idejéből. A régiség ott van mindenütt, amerre csak tekintetünk esik. Megtekintésre érdemes a mai gyógyszertár Mária, Nagy Lajos leánya korabeli famenyezete és e szomszédos háznak a. zólyomi vár termeire emlékeztető boltive, az ősrégi városkapuk, a germán stilusu házerkélyek és az ősrégi várostemplom. Körmöczbányán a modern kor fejlődése is meglátszik ugyan, de ez már mind az államhatalom müve. Közintézményei kivétel nélkül államiak, amely jelenséget valóban könnyű megfejteni, ha tudjuk, hogy Körmöczbánya a mindenkori kormány állandó leltári kerülete. Körmöczbányáról gyakori és jó közlekedés mellett juthatunk Szliácsra vissza. Szliácsi-fiirdő Lenoir György és Kon- rád kasseli alapítványának tulajdona. A fürdő jövedelmét árva gyermekek nevelésére fordítják. Szliács-fiirdő eredetileg Beszterczebánya város tulajdonát képezte. Beszterczebánya Schwartz nevű hivatalnokát bízta meg a fürdő kezelésével, kinek kezelése alatt a fürdő nem jövedelmezett, sőt a városnak iá kellett fizetni. A városi tanács erre a fürdő eladását határozta el. A fürdőt Schwartz vette meg 120.000 forintért azzal az ötven holdas gyönyörű parkkal együtt, mely a fürdő körül ma is elterül. Schwartz vevő nevét „Leuoir“ra változtatta meg, ami francziául feketét jelent. Miután Lenoirnak nem volt gyermeke, vagyonát szülővárosára, Ivasselre hagyta azzal a rendeltetéssel, hogy az alapítvány jövedelméből árva gyermekek neveltessenek. Ma a fürdő egy milliót forintokban is megér. Nincs reklámja, nincs gondozása, vezetése, teljesen elhanyagolt fürdő, még sincs férőhely az érkező vendégek számára, amely körülmény csakis a fürdő természeti szépségének és tüneményes gyógyító hatásának tulajdonítható. Itt értem meg annak a mondásnak igazságát, melylyel Rousseau: „Emil“-je kezdődik : „Touts est bien sortant aux maines de T Auteur des choses; touts degenere entre les maines de V hőmmé“, ami azt jelenti, hogy minden jó, ami a Teremtő kezéből kikerül, mig az emberek kezei között minden elfajúl.
