Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-02 / 31. szám
Szatmár 1911. augusztus 2 HETI SZEMLE“ 3 io I! engedmény!! Hasznos meglepetés! io !! engedmény!! A nagyon előre haladt idény következtében, mindennemű nyári czikkeimet ÍO százalék engedménnyel árusítom. Különösen: fürdő és flotti áruk, szalma és nemezkalapok, turista és jT>,. ' li/iij /// T^p/íl? Q Telefon tennis ingek, sport övék, mellények, nyakkendők még nagyválasztékban ' f t f v9 _296— ha zár vagyonrablása a magyar történelem szellemétől, a magyar nép leikétől, hol van II. József és Mária Therézia liberalizmusától, akik az eltöriMt szerzetesrendek vagyonából a katholikus vallás és tanulmányi alapot létesítették, akik tehát azt a vagyont nem vonták el egészen eredeti czéljától és rendeltetésétől ? Mig Balthazár lelkében egyszerűn a Dózsa, a Hóra és Kloska gyűlölete ég. Különben nem hisszük, hogy felelősségteljes állásában eddig ragadtassa magát, talán csak nem tudta magát kivonni eddigi áldatlan szerepéből. Neki is tudnia kell, hogy ez a rablás a nemzet kárára lenne, és az elkobzott vagyon idegen kezekre jutna. A börze megreformálása. Eddig csak a konzervatív és agrárius körök követelték a börze megreformálását, ma már a merkantilisták is kezdik hangoztatni ennek szükségességét. Megtörtént az a hallatlan eset, hogy egyik vidéki városban maguk a bankok megvonták a hitelt azoktól a czégektől, akik tőzsdejátékot folytatnak. Még négy évvel ezelőtt megbuktatták Polónyit, amiért a börzéhez hozzá akart nyúlni, ma már a kormány szócsövei is reformot kérnek, jó, hogy a kormány legalább most mea culpát mond és vezekelni akar a múlt bűneiért, jó bogy végre belátják, hogy ha el lehetett törölni Bécsben, Berlinben a fedezetien határidőüzletet, akkor nálunk is meg lehet tenni. Jó, hogy nálunk is belátják, hogy nekünk is a kulturállamok sorába kell lépnünk, ahol mindennemű szédelgésnek, szipolyozásnak végét kell vetni, családoknak és társadalmi osztályoknak züllését, romlását és pusztulását meg kell akadályozni. De ebbe is úgy kell belekényszeríteni a magyar kormányt. És még nagy kérdés, hogy lesz-e ereje és bátorsága ezt a reformot megcsinálni. Mi a magunk részéről eddig is mindig azok táborában voltunk, akik hevesen döngették a börze kapuit, ezentúl is szívesen támogatunk minden, a magyar hírhedtté vált börze megreformálására irányuló mozgalmat. A katholikus Egyház butit. Ez a megállapitás tudvalevőleg a Garbai—Somogyi Bokányi-féle cégé. Az állítás „igazságának“ illusztrálására leközöljük azon egyetemek jegyzékét, amelyeket a római pápák alapítottak. Itáliában: Róma, Perugia, Piza, Fló- rencz, Pavia, Ferarra; Francziaországban : Montpellier, Toulouse, Avignon, Gabors, Grenoble, Perpignan; Spanyolországban és Portugáliában: Valladolid, Lissabon, Coimbra; Ausz tria-Magyarországban : Prága, Krakó, Becs, Pécs. Németországban: Egyetem Ki alapította? Mikor ? 1. Heidelberg VI. Orbán pápa 1386-ben 2. Köln VI. Orbán „ 1388-ban 3. Erfurt VI. Orbán „ 1389-ben 4. Lipcse V. Sándor „ 1409 „ 5. Rostock V. Márton 1419 „ 6. Trier V. Miklós „ 1450 „ 7. Freiburg III. Kallixtus „ 1455 „ 8. Greifswald 111. Kallixtus „ 1456-ban 9. Bázel II. Fiús „ 1459-ben 10. Ingolstadt II. Fiús „ 1459 „ 11. Maint IV. Szixtus ., 1476-ban 12. Tübinga IV. Szixtus „ 1476 „ i 13. Wittemberg VI. Sándor „ 1502 ben 14. Frankfurt II. Gyula 1506-ban Erre az egész európai műveltséget átfogó működésre azt mondják Garbai—Somogyi—Bokányiék, hogy butítás : a protestáns történetiró Gregorovius pedig azt mondja, hogy „a nemzetek nevelésének minden intézménye Rómából kerül ki; Rómából indult ki az irodalom, a számtudomány, a nyelv- tudomány, a festészet és építészet. — Hanem azért a katholikus egyház butit ? Ugy-e ? A zsidóság történetéről. Irta: Id. EGAN LAJOS. V. Uj erkölcsnevelést szeretnének kierőszakolni a modern iskola erkölcs kerülői. Leszögezzük itt, őrületük utolsó nyil- vánulását, midőn azt óhajtják, hogy a vallás-' tanítást le kell korlátozni a népiskolára. „A középiskolában pedig külön tanszéket kellene állítani a vallásismeretek részére. Ez a tanszék felölelné az összes kulturvallásokat tartalmi és kritikai ismertetésben.“ Ennek a tanszéknek akkor lenne sok figyelmes látogatója, ha a Talmudot, a zsidóvallás alapját képező tankönyvet ismertetnék. Ez kétszeresen érdekes volna és pedig azért, mert abban a huszadik század embere, pira- midális furcsaságokat találna, melyeket a más vallásokat kritizáló zsidók, mint az ő titkukat véka alatt rejtegették. Előkerült hát véletlenül az egyenlő mérték kívánsága, melyet mi szívesen elfogadunk. Kritizáljuk hát nyíltan, ők elkezdették a keresztény bölcselet és erény Ítélkezését. A mi dolgunk sokkal könnyebb lesz ? Mi nem fogunk kritizálni, csak leközlünk szemelvényeket a Tál muciból, vagy ha némelyeknek jobban esik a Szulchar Aruchból. A kritikát a szives olvasóra bizzuk. Erre az érdekes és mulatságos dologra majd rátérünk a történelmi kivonatok közlése után, melylye! még szükséges lesz tovább is foglalkozni, hogy lássa szinről-szinre az a lecsufolt történelmi osztály az ő kritikusának is történelmi múltját. Ezen ismeretek után lehet majd az ő irigységből származó fecsegésüket értékelni. Ha történelmet Írunk, vagy történelmileg hires emberek fölegyzett Írásait vagy szavait hozzuk olvasóink emlékezetébe, jól jegyezzék meg ádáz fegyverekkel küzdő kritikusaink, hogy nem mi beszélünk, hanem azok. Egy raivelt népnek nemcsak joga, hanem úgyszólván kötelessége is a történelmet és az elismert nagy emberek véleményét ismerni, hogy a közérdekűvé vált zsidó kérdést is kellően méltányolhassa. Csudálatos az, hogy a tudás minden irányban milyen magasra emelkedett, a világosság fényes sugara a magaslaton oly átlátszóvá tette emberi tudásunkat, csak egy dolog sülyedt bele a sötétségbe, ez a zsidókérdés, a melynek leplezése, lefátyolozása, szándékos, alattomos, drága munka volt. Ki gondolna ma arra, hogy Ciceró, Tacitus, Seneca, Rutilius, Diodorius, Marcialis, régi Arabs és Perzsa költők, Mabumed, Luther, Dr. Eck János Luther ellenese, II. György Hesseni gróf, I. Frigyes Vilmos, Nagy Frigyes, Mária Theresia, II. József császár, Voltaire, Kant, Herder, Krigge, Göthe, I. Napoleon, Fichte, Arndt, Pestalozzi, Weber, Feuerbach, Rottek, Hebbel, Thide, Moltke, Bismarck, Szécsényi István, Carlyle és sok-sok más értékes, nevezetes férfiak, sokirányú elitélő kijelentése, a zsidóság terhelt erkölcséről, olyan tömeget tesz, melyet egy hirlap keretébe beleszoritani lehetetlenség, de a modernség követői úgyis lemosolyogják a régi emberek tudását, erkölcsi véleményét, azért csak megneveztünk néhányat, hogy megmutassuk azt. hogy Cicerótól Széchényi Istvánig, sok antiszemita volt már. Helylyel-közzel kifelejtik a professiós hamisítók azokat az elítélő nyilatkozatokat, melyek zsidóéknak kellemetlenek. De ez a strucpolitika nem basznál, mert az ő viselkedésükkel kihívják az embereket a kutatásra, ma már a Trója, Babilon,'Ninive föld alá sülyesztett történelmi bizonyítékok is napfényre kerültek. Csak az általános erkölcsi javulás, a szerény jóságos viselet, az erkölcsi magaslatra való fölemelkedés felejtetné el a múltat és tenné azt értéktelenné. Ha találkozott is imitt-amott egy tekintélyes Virhos, vagy Momsen, kiknek dicséretével parádéztak zsidóók, kisült, hogy azok polgári jólétüket féltették és a zsidósajtó dicséretét vadászva manapság gyakran látható érdekhajbászatot követtek. Ma már csak az meri ebben a kérdésben az igazságot kimondani, a ki le tucl mondani sok mindenről, mint a zsidó Marx Károly, a ki azt mondta: „Ne keressük a zsidóság titkát az ő vallásában, hanem vallásának titkát az igazi eredeti formájában megmaradt zsidóban. Azt mondja továbbá: „A zsidóságnak vezető világalapja az önérdek, kultusszá a cserebere, Istene a pénz!“ Vagy nem érdekes-e a zsidó Lassallénak a nagy munkás apostolnak az a hires nyilatkozata: „A munkásmozgalom ne kövesse a tőkének és a zsidónak vezetését, mert az mindenben önérdekét hajhássza.“ A zsidó Alberti Conrad 1889-ben azt Írja, hogy „a zsidóság különleges tulajdonsága a legbrutáli- sabb türelmetlenség és mint ellenfél a szo- cziális és szellemi kérdésekben előszeretettel basznál oly alacsony eszközöket, melyet keresztény ellenfele használni nem szokott és nem akar, inkább feladja az utálatossá vált küzdelmet.“ De szerintünk az is föltehető, hogy a szaporán következő támadások, fölébresztik a krisztusi szeretetben nevelkedett jámbor kereszténységet, melyet ha a sértett önérzete harcziassá változtatja és ez a barcz mély sebeket ejt a kihívón, azt magának tulajdonítsa. Akkor már késő lesz a rendesen bekövetkezhető áj-váj kiabálás. 1891-ben a londoni „Times“ párisi tudósitója, a zsidó vallásu Cobu-Oppert azt irjaf: „A nantesi parancs, sok ezer franczia protestánst külföldre kergetett, de azok magukkal vitték művészetüket, finom Ízlésüket és pénzüket. Ok uj hazájuk fejlődésének nagy szolgálatot tettek. Az Oroszországból kiűzött zsidók nem nyújthatnak a vendégjogot gyakorló népnek semmi ellenszolgálatot. Ézek csak fogyasztanak, de nem alkotnak, nem termelnek és ha ezt teszik, ez a vendéglátó terhére történik.“ Azt a véleményét nyilvánítja tehát: „hogya törvényhozás gondoskodjon arról, hogy az országba csak olyan zsidók bocsáttassanak be, akiknek módjukban van tudásuk és vagyonuk segítségével magukat fenntartani, minden országnak védekezni kell az olyan zsidó bevándorlás ellen, mely azt mint egy pusztító sáskasereg ellepi!“ előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perezben fris^ pörkölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- hatnak mindazon vevők, kik pör- i költ kávét vesznek mert annyi bepörkölődik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. * 16
