Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-02 / 31. szám

XX. évfolyam.

Szatmár, 1911. augusztus 2

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

31. szám.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egy évre — 6 K — f. j Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ j Egyes szára ára 10 fillér.

Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár.

A szatmári közkórház.

A szatmári közkórházról Írni, és a régi megszokott módon Írni ma már az újságírónak nem lehet ambicziója. Mert e tekintetben nem kell közvéleményt teremteni, az már teljesen kialakult, sőt mi is a közvélemény hatása alatt állunk. Legfeljebb uj mederbe kellene lerelni.

Nap-nap mellett felhangzik a panasz, naponkint újabb és újabb oldalról sürgetnek minket, hogy a közkórházban mindig érezhetőbb, szégyenletes és botrányos, ázsiai állapotok ellen felemeljük tiltakozó szavunkat, és követeljük, hogy többé ne hitegessenek, ne áltassanak minket, mint már esztendők óta teszik, hanem végre valahára építsék fel az uj kórházat.

Személyes térre lépni hozzánk méltatlan eljárás lenne. Ez azonban nem gátol minket abban, hogy szigorú és igazságos kritika keretében ne foglalkozzunk a kórházi állapotokkal, és ne vizsgáljuk, hogy a kórházépítés halogatása miatt nem terheli-e vétkes mulasztás a városi magisztrátust és képviselőtestületet? Es nem akadályoz abban sem, hogy indítványozzuk, hogy a város ügyeinek vezetését csak olyan

Felelős szerkesztő :

VARJAS ENDRE.

Laptulajdonos

A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR.

férfiak kezébe tegyük le — legyenek azok a maiak, vagy újak — akik az építést föltétlenül megvalósítják.

* *

*

Az idegennek csak pirulva merjük megmutatni a kórházi épületet. Egy régi, sötét, rozoga, szűk épület, alig egy méter széles folyosókkal, alacsóny, rozzant ablakokkal, fából készült alkalmatlan lépcsőkkel, valóságos tűzfészek, melyből vész esetén talán egy embert sem lehelne élve megmenteni.

Egy 37.000 lakossal biró, fejlődő városnak legalább tízszer ilyen nagy kórházi épületre lenne szüksége.

Mindössze félszáz ember számára épült, és csak nagy nehezen tudnak benne mégis százat elhelyezni, de ugj anannyit kénytelenek elutasítani.

A férfi osztályban G-6 ágy van és -3:2 beteg. Egy-egy ágyon párosával fekiisznek. A betegek egyrésze a földön fekszik szalmazsákon, másrésze nem is szalmazsákon, hanem szalmán.

A női osztály terme nagyon kicsiny. Itt tiz ágy van és tizenhét beteg.

A tisztaságot és rendet emberfeletti munkával sem lehet úgy fenntartani, mint kellene.

Intelligens betegek számára külön szoba nincs. Négy öt ilyen szoba kellene.

A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Páxniány-sa jtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona*---------------- Nyilttér sora 40 fillér. ---------------A Inj» niéjtrjelcuik minden szerdán.

A műtő oly kicsiny, hogy az ember el sem tudja képzelni, hogy operáczióknál hogy férnek el ott az orvosok, az asszisztáló nővérek, az ápolók és a betegek.

A kápolna, melyben a betegek szenvedéseikben vigasztalást és megnyugvást kereshetnének, oly szűk, hogy a nővéreket is alig tudja befogadni.

A bejáratnál levő kis szoba egyben gondnoki iroda, orvosszoba és betegfelvevő.

A konyha helyiségéről nem is akarunk szólni, oly botrányos és tarthatatlan e tekintetben az állapot,

Méltányoljuk azt az emberfeletti munkát, azt a hősi önfeláldozást, azt a valóságos martiromságot, melyet az ott, ilyen helyen működő irgalmas nővérek kiállanak a betegek ápolásában, ellátásában, élelmezésében és tisztántartásában, a rend és tisztaság fentartásában. A nővérek lakása is szűk és kényelmetlen. — Mig a kórházi főorvos méltán fenyegetőzik azzal, hogy a helyzet nem javul, kénytelen lesz a kórházat otthagyni : addig ők, a szerény, alázatos és áldozatos, hallgatag, önfeláldozó nők panaszszó és zúgolódás nélkül teljesitik nehéz munkájukat nem földi jutalom reményében, hanem egy magasabb czél érdekében. Nem szólnak ők a kórházi állapotokról, és bizonyára sérti szerénységüket ez a dicséret is, melynek megjelenéséről sejtelmük sem volt. De-meg- kellett ezt már egyszer mondani. Hiszen a humanizmus, az emberszeretet, a kultúra és

TÁRCZA

Szliácsi levél.

(Útleírás.)

Szliács, 1911. juh 19.

(N. E. dr.) Petőfi szerint az Alföld nyitott könyv, melyből olvasni lehet.

Ma már, a gyors, express vonatok és repülőgépek korában a Felföld sem nevezhető bezárt könyvnek, mert a vasúti sínek minden völgybe benyúlnak, sőt Losoncitól Ruttkáig 12 hosszabbnál-hosszabb alaguton magas hegyeket tör át. A hegyoldalon pedig úgy kanyarog, mint az Alföldön a Tisza.

A Felvidék könyvének egyes lapjait az elválasztó hegységek, a bekötött könyv egyes kötési fonalait a völgyekben sebesen rohanó folyó és patakok képezik.

A Vág, Garam és Ipoly völgyei mellett emelkedő hegységek a természettől párhuzamosan egymás mellé helyezett, félig kinyitott könyviapok, melyek a természeti szépségek írásjegyeivel vannak teleirva és amelyekben a központozást a csodás hatású, teimészetes gyógyforrások alkotják.

Idei szünnapjaimat a Felvidék egyik ilyen kies pontján Szliács füidön töltöm.

Szliács fürdő közvetlenül Zólyom mellett a Garam völgyéből kiemelkedő domb oldalán fekszik.

Természetes vasas, szénsavas és meleg gyógyvize a szenvedők ezreit vonzza. Hozzá- tehetem, hogy csakis ez vonza.

A türdő szűkölködik minden olyan berendezésben, ,amit a mai kor emberei megkövetelnek. Ódon bútorokkal, padlóval berendezett szobái gyertyafény mellett külvárosi házak odúinak benyomását keltik. Napjainkban a parkett, villany, vízvezeték még a kisebb városok vezetőségét is állandóan foglalkoztatja, nagyobb fürdőhely pedig ezek nélkül alig állhat fenn.

A fürdő igazgatózág a fürdővendégekkel nem törődik. A fürdő vendégek teljesen magukra hagyottan töltik napjaikat és ha valakinek már hazulról nincsenek ismerősei, itt az unalommal küzdhet. Más fürdőhelyen a fürdőigazgatóság tudja, hogy a fürdővendégek közül kik valók egy társaságba és azokat a fürdővendégeket egymásnak bemutatja, az igazgatóság velük foglalkozik és igyekszik a fürdőzési időt kellemessé is tenni, Szliácson mindez hiányzik. A vezetés hiánya minden téren mutatkozik.

A fürdőnek van ugyan könyvtára, de minden műhöz csak négy korona óvadékon keresztül lehet jutni. Utóvégre ez sem volna sok, ha érdemes munkákat találnánk, de a könyvtár oly piszkoskötésii, avult regényekből áll, amelynek bármely kötete antiqua- riusnál 20 fillérért tulajdonjogilag -megszerezhető.

Gyógyteremben másutt olvashatók az összes hazai, nevezetesebb külföldi képes újságok és a fővárosi nagyobb napilapok. Szliács fürdőn a gyógyteremben a kávéházbói kiselejtezett régi képes lapokon és rosszul hangolt zongorán kívül egyéb nem található.

Mindezekhez járul a vendéglői árak túlzott magassága és mindennemű ételobjektum mikroszkopikus kicsinysége.

A szliácsi primitiv kiállítású szobák árai: „hatóságilag“ túlzott mérvben vannak megállapítva. A szoba napi árak 3—10 K között változnak ugyan, ami nem volna sok, de ez csak alapár, mert valóságos szövetkezeti alapon ruha, czipőtakaritásórt, levegő- szivásért és egyéb lehető és lehetetlen czi- mekért a fürdővendégek vagyopilag • valósággal kiszivattyuztatnak úgy, hogy Szliács a legdrágább magyarországi fürdők közé teljes joggal sorolható.

Mindezek ellenében még csak annyit sem tesz az igazgatóság, hogy a környék térképét megszerezné és azt hozzáférhető helyen kifüggesztené. Ezt még a legkezdetlegesebb fürdőn is megtaláljuk, de Szliács- fürdön hiába keressük, jóllehet a vidék a tanulságos kirándulások bőségét nyújtja.

A szomszédban van Zólyom Nagy Lajos korabeli híres várával, mely ma a kir. já-