Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-17 / 20. szám

.HETI SZEMLE“ Szatmár, 1911. május 17. Valódi amerikai panama kalapok! Női kézitáska, gallér és keztyii újdonságok! A legújabb divatos forma : Panama, fiórentin és manilla zsirardi olasz kalapok, azok javítása és tisztítása. Újdonságok divatmellé­nyek” színes ingek, sport övék, sótabot, keztyii, nyakkendő, selyemzsebkendő, harisnya és más férfidivat különlegességekből Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-liáz). Telefon 296. sz. A vezető elem a középiskolákból és az egyetemekről kerül ki. — Nézzük meg, ho­gyan állunk az iskolában ! Az adatok 190t>- ről valók. Középiskolai tanuló volt összesen 67.699. Ebből: Róm. katholikus '29.483 = 43% Református 9.674 = 14 „ Luthránus 6 231 = 9 „ Zsidó 16.051 = 22. „ A zsidóság hazánk lakossá­gának 5°/o-át teszi, mig a középis­kola tanulóinak 22°/c-át szolgáltatja. Még rosszabbul állunk az egyetemeken. a) Jogi karon : Róm. katholikus 2 553 = 41°/o Református 999 = 16 „ Luthránus 460 = 9 „ Zsidó 1.546 = 25.6 „ b) bölcsészeti karon : Róm. katholikus 740 = 48% Református 299 = 19 „ Luthránus 182 = 12 „ Zsidó 709 = 46 „ e) az orvosi karon : Róm. katholikus 550 = 28% Református 179 = 9 ,, Luthránus 167 = 8 „ Zsidó 909 = 46 „ A felső tanintézetekben (ide- véve a theológiai főiskolákat is) a hallgatók száma összesen : 11.275 Ebből r. kath. 4.530 = 41 „ „ zsidó 3.277 = 30 „ Mig tehát a katholikusok messze elma­radnak az őket megillető százaléktól, a zsi­dók hatszor annyian vannak a főiskolákon, mint a mennyi megfelelne az ittlakó zsidók számarányának. — Legrosszabbul állunk az orvosok dolgában. Maholnap fehér holló lesz egy keresztény orvos. Az egyetemek elzsidósodá'sából ■—ugye — meg lehet érteni, hogy a Galilei-kör, ma­gyarul : Galicziai-kör, tiltakozott, a miért a műegyetem zászlaján Szűz Mária képe van, s a miért egy püspök áldotta meg. — Meg­érjük, hogy nem sokára a koronán levő ke­reszt ellen sőt az ellen is tiltakozni fognak, hogy zsidón kívül más ember, pl. keresztény is mer járni ezen a magyar és keresztény vérrel áztatott földön. A szabadkőművesség alapjellemvonásai. ip Budapest, 1911 május 8. A szabadkőműves történészek nagy­része és pedig a legtekintélyesebb része a szabadkőművességet Cromwell Olivértől szár­maztatja. Ki volt Cromwell ? 1590-ben Hutingdonban polgári szülők­től született. Szellemi tulajdonsága oly ki­váló volt, hogy Lord Protektorrá emelke­dett és 1658-ban úgy is halt meg. I. Károly király idejében Angliában dúló belső zavarokat felhasználta, csapatot szervezett, I. Károly király elfogatta, vád alá helyeztette és kivégeztette. Cromwell a szerepeket jól kiosztotta. Mikor a király el volt fogva, akkor a vádirat már készen volt. Védekezés nem volt megengedve és a vér­törvényszék a királyt, mint zsarnokot, áru­lót és gyilkost, mint a nemzet és tisztessé­ges emberek ellenségét fejvesztésre Ítélte és rajta az Ítéletet végre is hajtatta. Cromwell a királyságot eltöröltette és kimondotta, hogy a parlament fog uralkodni 41 tagú államtanácsesal, melynek feje Crom­well volt. Ennek az államtanácsnak tagja volt Milton, a nagy költő is. Az államtanács ezime: „Az angol szabadság védője.“ Cromwell mindenkit meggyilkoltatott, aki csak Angliában a királyság visszaállítá­sára törekedett. A halált csak az kerülte ki, akinek elegendő vagyona volt és volt szive attól a forradalmi bírák javára megválni. Cromwell jelleméhez tartozik még az is, hogy mikor Írországban Droghedát ostro­molta, az ostromlottak a szabad elvonulás ígérete mellett kapituláltak, miután Cromwell győzelemhez szokott serege háromszori ost­rom után sem tudott rajtuk győzelmet aratni. Midőn a felkelők fegyvereiket kiszolgáltatták, Cromwell valamennyit megölette. Erről a mészárlásól Cromwell az angol parlamentnek ezt jelentette: „Istennek ál­dása támogassa vállalatunkat. Droghedán, melyet rohammal vettünk be; az ellenség mintegy 3000 főből állhatott és azt hiszem, hogy ezeket mind kardunk élére vettük. Szi­vemből óhajtom, hogy minden tiszteletre méltó angol szivében Istent diesőitse, mert ezért a győzelemért egyedül őt illeti a dicséret.“ Cromwell a forradalommal oly nagyra nőtt, hogy nem tűrt maga mellett semmiféle hatalmat, még a parlamentet sem. Egyik­nek vagy másiknak bukni kellett. Cromwell győzött és az úgynevezett hosszú parlamen­tet feloszlatta. Cromwell megmaradt kislelkü ember­nek, mint Lord Protektor is. Véres áldoza­tokban mutatta erejét. Oknélküli vérpad és hivatalvesztés voltak azok az eszközök, me­lyek által hatalmát erősíteni és megörökít­hetni gondolta. Cromwell alatt a pártérdek, önzés és kapzsiság döntött a közügyekben. Az általánossá vált erkölcstelenség megmé­telyezte a társadalmat, a polgári kötelesség­érzet helyébe lépett a közönyösség és meg­vesztegethetőség. Fényűzés és elpuhulás követte az ősök polgári erényét, amellett nőttön-nőtt a proletárok száma, kik a nyo­morba jutott, erkölcsös és romlatlan embe­rek és szorgalmas, jó munkásokból kerültek ki. A választásoknál pedig Cromwellnek gondja volt rá, hogy hatalma megtartása kedvéért a felséges nép is lekenyereztessék. Cromwell a mai szabadkőművesség megteremtője a legnagyobb képmutató és zsarnok volt. Cromwell rásütötte a szabad­kőművességre a maga bélyegét. Cromwell mielőtt a parlamentet feloszlatta volna, a parlamentben egyszerű kopott viseletben, fe­kete köntösben, szürke, gyapjú harisnyában, kopott kalappal jelent meg. Kalapját kezé­ben mély alázattal forgatta. Eleinte nagy nyugalommal beszélve, el halmozta a parla­mentet dicsérettel, majd szenvedélyes han­gon keményen megtámadva, válogatlan ki­fejezésekkel illette, mig végre kalapját fel­téve, egyet toppantva, azt mondá: „Az üres fecsegéseknek végére járok! Nem vagytok többé parlament! „A parlament tagjait leg- rutabb sértésekkel illetve, katonáit a parla­mentbe hozatta és a parlament kiürítését megparancsolta. (L. Id. Egán Lajos: „Írország“ czimü történelmi müvét, Budapesten, 1905.) E szerint az eredet szerint a meggyil­kolt nagymester I. Stuart Károly volt. Crom- wellt maguk a szabadkőművesek csalónak, az általános béke felforgatójának nevezik, de azért büszkék rá, mert megalapította a szabadkőművességet és abba, mindjárt Crom­well alatt számosán léptek be, némelyek azért, hogy Cromwellnek hízelegjenek, má­sok kíváncsiságból és némelyek hiúságból. A belépés indokai ma is: hizelgés, hiúság, kíváncsiság. Cromwell alapította az első nagy pá­holyt heted magával és négy titkárral. A világot négy provincziára osztotta fel. Sokan azt hiszik, hogy Cromwell a protestáns vallást akarta terjeszteni. Ez nem igaz, mert Cromvell előtt a morál és vallás csak gúny tárgya volt és mindenféle vallás iránt közönyös volt. A Salamon templomára vonatkozó sym- bolumokat is Cromwell vette be a szabad­kőművességbe. Cromwell magát tekintette annak a fejedelemnek, akire a Salamon templomának, előbbi pompájába való vissza­állításának feladata hárult. Cromwell jelleméből mindenki megítél­heti, vájjon a szabadkőművesség törekvését és alapjelleravonását mi képezi. Minden egyes törekvés kimutatása, min­den egyes jellemvonás elemzése nagyon messze vezetne. Ezúttal csak az úgynevezett második intenczióra való támadásra hivatkozom. Aki a szabadkőműves irodalmat figyelemmel ki­séri, láthatja, hogy a szabadkőművesek igen sokat foglalkoznak Buddhával. Kiválogatják Buddha tanaiból azokat, amelyek a szabad­kőművességnek kedvezők és dicsőítik Budd­hát, mint a legnagyobb morálistát. Aki a második intencziós gondolkodást ismeri, mind­járt belátja, hogy itt a szabadkőművesek nem Buddhát dicsőítik, hanem Krisztust igyekeznek kisebbíteni. A fellépésük is a cromwelliánizmus hü másolata. Előbb egy­szerűen, levett kalappal állítanak be. Azután mind vakmerőbbek lesznek, mig végre a hatalmat maguknak kaparitják meg és a nem szabadkőműves becsületes elemet üldö­zik, tönkre tenni törekszenek, Cromwell maga magát jelöltette Lord Protektorrá, mégis mi­kor a méltóság részére fjlajánltatott, megle­petést színlelt és olyan kijelentést tett, mintha ezt a méltóságot nem keresné, de minthogy a jelölés körül nagy szeretet és tisztelet nyilvánult meg, melyet anélkül, hogy a kényelemszeretet vádja érhetné, nem utasíthat el, pedig ennek még a látszatát is el akarja kerülni, hajlandó elfogadni. Lord Protektorrá választva a legnagyobb pusztí­tást vitte véghez. A szabadkőművesség az idők folyamán eltért a Cromwell által kijelölt útról. Ez az eltérés nem a jellemben, hanem a felfogás különbözőségében rejlik. Cromwellt nemzeti érzéssel nem vádol­hatja senki. Vallásossággal sem. Mégis az angolszász és germán szabadkőművesség ke­resztény alapra és hazafias szellemre tért át. Mig ellenben a román szabadkőművesség megmarad a vallástalan, hazafiatlan alapon és azonfelül a Talmudon kifejlődött szokáso­kat vette fel. A szabadkőművességnek ily bifurkáczi- ója könnyen érthető, ha meggondoljuk, hogy a szabadkőművességnek voltaképen sem tar­talma, sem értelme nincs, hanem az az idők folyamán oly tartalommal és értelemmel töl­tetik meg, mint azok, akik abban a vezető szerepet magukhoz ragadják. Ezért hason­lítják a szabadkőművesek maguk a szabad­kőművességet egy bizonyos edényhez, amely az idő és körülmények szerint mindig más és más tartalommal telik meg. • r előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé Hort nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pör­Mindamellett 25%-ot megtakarít­hatnak mindazon vevők, kik pör­költ kávét vesznek mert annyi bepörkölödik a házi pörkölésnél. 1 16

Next

/
Thumbnails
Contents