Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-10 / 19. szám
A f .HETI SZEMLE1' Szatmár, 1911. május 10. Valódi amerikai panama kalapok! Női kézitáska, gallér és keztyü újdonságok! A legújabb divatos forma : Panama, flórentin és manilla zsirardi olasz kalapok, azok javítása és tisztítása. Újdonságok divatmellények, színes ingek, sport övék, sótabot, keztyü, nyakkendő, selyemzsebkendő, harisnya és más férfidivat különlegességekből Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon 296. sz. — A különböző felekezeteket viszályban kell tartani. — A nemzetiségeket meg kell nyerni a harczra ; az uralkodó házat is meg kell hódítani azzal : el kell hitetni Bécscsel, hogy ők hívei az összmonarchiának és ellenségei Magyarország önállóságának. — A nemzeti eszmét el kell tiporni, ezért jelszó az általános választói jog. „A magyarországi szabadkőművesség czégére alatt történt meg e szervezkeeés egy idegen faj: a zsidóság uralma alá vonására“ * Viharzó indulat csap föl bennünk, vérünk hullámokat ver, kezünk ökölbe szorul ez elvetemedett gyalázatosság kifőzői és végrehajtói ellen. Romlottság, őrült gazság, hazaárulás van e tervezetben. És hogy ez az évtizedek óta folyó aknamunka nem lázálmok káprázata, a jelen állapotok ziillött- ségén kívül egy protestáns volt országgyűlési képviselő: Kovács Ernő dr. „Szabadkőműves emlékeim“ ez. röpirata mondja el. Ra van könyv, a mit minden keresztény magyar embernek el kell olvasnia, ez a füzet az. Nyitott szemmel kell látnunk : kik ellenségeink, hol van a romlás forrása, Azután pedig tennünk kell. Ily vakmerő gonoszsággal szemben nincs helye semmi kíméletnek. A kik harezot üzentek a magyarság ellen, azokkal szembe kell szál- lanunk. Kegyetlen irtó háborúra kelnünk. A jelszó legyen ebben .a küzdelemben a keresztény politikai párt egyik vezérférfiának elve: — A támadással szemben legjobb védelem — a támadás! Pusztul a kazár! — Megbolondult az ur? — kiáltják egyszerre mind a hányán vannak, józanok és keresztények — Talán a rutén paraszt, a magyar paraszt, a magyar hazaszeretet, és nemzeti jelleg pusztul a kazárok tatárjárása nyomán, de nem a kazárok pusztulnak? Hogy lehet ilyet állítani! — Mono, hiszen nem mi mondjuk ezt, hanem egy vérbeli Samu, dr. Illés Samu, tehát nem kell mindjárt elhinni. Az történt ugyanis, hogy az ökörmezői járás zsidai megbízták a fent- nevezett Samut, hogy «védje meg“ őket. És a derék hitsorsos egy „Kazár védelem“ ez. röpiratban meg is védte őket. Mindenesetre eredeti és jellemző az a mód, ahogy Illés Samu a feladatát megoldotta Nem követte az egyoldalú és irányzatos védőknek azt a jól ismert taktikáját, hogy ami kevés jó van a védenezükben, azt élénk színezéssel feltűnővé teszik az olvasó előtt, bűneit pedig, mintha nem léteznének, elhallgatják. O nem igy cselekedett, hanefn' megtette röpiratában a a népnyuzással és a nép demoralizálásával, hazafiatlansággal, és kulturiszonynyal vádolt hitsorsosait magyar őslakóknak, a kultúra fáklyahordozóinak, az „állami és vallási törvények, a nemzeti és társadalmi hagyományok rendíthetetlen oszlopainak“, akik nem a dolog könnyebb végét, a meggazdagodásnak törvénybe ütköző módjait keresik, hanem „a polgári munka minden neméből kiveszik a maguk becsületes részét“. S mindezeknek tetejébe a kazárság nyomorog, szegényedik és Amerikába vándorol és —ámulj világ! — „rutén ínség és zsidó ínség között a különbség csupán annyi, hogy a rutént még segíti itt-ott a hegyvidéki kirendeltség, mig a kazárért nem jajdul fel senki.“ Mindez igy gyönyörűen hangzik, csak az a baj, hogy széles Magyarországon nem talál Illés Samu egyetlen józaneszü embert, aki ezt neki el- higyje. Főleg miután „tárgyilagos“ fejtegetéseit ilyen bizalmatgerjesztő következetességekkel támogatja. Szerinte pl. az utolsó 10 év alatt mindössze 6 darab kazár vándorolt be az ökörmezői járásba, de mind a hatot kiutasították. Amerikába vándorolt 100 kazár család, tehát az ökörmezői összzsidóság 11 százaléka. És mégis, mikor a kazárok kultura- szoinját kell bizonyítani, Samu ur leírja, hogy a népiskolai tanulók 80 százaléka zsidó. — Kedves Illés ur, ha az ön szatócs és „italmérő“ hitsorsosai is ilyen kettős kulcs alapján számolnak a ruténnal a vásárláskor és a fizetésnél, akkor nincs mit csodálkozni az országos felháborodáson. Egy dologban azonban teljesen igazat adunk dr. Illés Samunak. Abban, amit röp- iratának elején mond, hogy t. i. a „kazár igenis = zsidó, faja szerint, vallása szerint. Es csak a politikai hipokrizis különbözteti szét a kazárt az ország egyéb zsidóságától.“ Mi is ezt valljuk : a frissen (illatosán) közénk telepedett kazár s a lipöt- s terézvárosi nagyságok között nem lényegbevágó, hanem csak fokozati különbség van. Mindössze — egy nehány közbeeső stáczión megállapodva, — meg virág, nincs szivárvány, nincs zöld mező, nincs lépes méz, nincs kék mennybolt! ... Az pedig, a megtagadott ég sátorja, nem hull a fejükre. Ott mosolyog fölöttük szelíden tovább is. Örökké. Örökre. Lehet-e rá fölnézve, tagadni az örökkévalóságot? A divatos magyar iró azt állitja: lehet. S ez a rejtett zátony, amelyen minden erőlködésük megtörik. Miért hogy a mi törtetőink soha de soha utói nem érik azokat, a kiket mesterükül választottak ? A mi ugynevezelt naturalistáink munkáikból kizárnak minden vallásos elemet. Leírják, részletezik, analizálják az ember testi és lelki (de inkább testi!) életműködésének legapróbb nyilvánulását, s mellőzik a legnagyobbat, a legáltalánosabbat: a vallásos érzést. Mintha az ember legbensőbb lényével egybeforrt érzés nem is volna a világon, úgy agyonhallgatják. Le akarják Írni hőseik és hősnőik lelkivilágát s meglátni se akarják azok lelki világát. Ezt a hibát más irodalmak ismert nevei el nem követik. Majd mindjárt meglássuk, miért nem. Csak előbb gondoljunk végig a tétel igazságán, Páristól Moszkváig. A fran- czia hitetlenség vitába száll az Egyház minden tantételével, szenvedélyesen támadja minden parancsát, kétségbevonja minden igazát, de — beszél róla. Behatóan és komolyan foglalkozik vele, mint a legszilárdabb társadalmi intézménynyel. Az áhitatos moszkovita„nem igen bolygatja az Egyház szervezetét. Önála inkább magában hordja minden lélek a hit épületét.Az elbeszélések minden alakja úgy.él s cselekszik, mint az élő tömeg, amely ott mozog körülötte. Mindenik hisz, imádkozik, bőj- töl. És a mi fő: bünbánatot tart. Yezeklést, bánatot, töredelmet érez, mutat és tanúsít mind, aki vétkezett. Ezt a belső élete1, a belső megigazu- lásnak ezt a megrázó lelki folyamatját sikkasztják el a hireskedő magyar irók. Megtagadják alakjaiktól, ami önmagukban is hiányzik : a keresztény érzületet, a katholikus áhítatot. Mert ők maguk nem keresztények. Már pedig: Ki miben vétkezik, abban bűnhődik. Hiába szaporodnak egyre-másra a magyar Raszkolnikovok, egy sem ér fel a fejével a szegény, nyomorult szibériai fegyencz- nek a Iába nyomáig, hiába tobzódnak könyvekben és színpadokon az utcza lányai. Im- hol ezek bársonyba öltöznek, prémekbe burkolóznak, pezsgőben dúskálnak, parfümben fii rödnek és éppen azért, éppen azért, festett ajkukra venni sem méltók nevét a boldogtalan Szonjának, aki ott megy fakó kendőjében, dideregve, irtózva, imáját rebegve, megy — oh szörnyű nyomor végtelen mélysége! — kenyérért a félőrült mostoha, a kis testvérek részére. Ez a milieu. A valódi. De ha kihagyjátok, kifeleditek (szándékosan), elnyomjátok irástokban ezt a veleszületett, belenevelt, együttólő nagy emberi érzést, akkor hiába pengetitek milieu-elmélete- tek lankadt húrjait. Hiányos, hamis hang- zűrzavar kél csak abból s a legapróbb vonások halmazából is csak kuszáit torzkép leszen. Igazat kell Írni, mondjátok. De hogy az igazságot Írhassátok, előbb magatoknak kell igaznak lennetek. Igazuljatok meg! Addig, mig a társadalom a kereszt védelme alatt áll, mig az emberek templomba járnak, mig az ünnepeket Tedeum köszönti, a temetést requiem kiséri, mig az egyház keresztel és esket, — addig nincsen igazi milieurajz oltárok és harangok nélkül. A ki hitélet és vallásos cselekvény nélkül való milieut keres, az ne akarjon emberi társaséletet rajzolni. Az ám menjen a baromfiudvarra és dúskáljon a gyöngytyuk és a házikutya psychologiájában. Chantecler vele és „tollas“ társai! Dixi. Miért «S? lei i nem füstöli lakását; Mindamellett 25%-ot megtakarít- w • X ______________» ., . ... , _ hatnak mindazon vevők, kik pörne m vesződik a pörköléssel; költ kávét vesznek mert annyi 1. minden perezben friss pör- bepörköiödik a házi pörkölésnél. köiést vehet. w Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 Kávét B 1 v A f 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. fill ICO Nannor »M0KKA keverék ezégem különlegessége. i klgr. 4'40 korona. Villany erővel pörkölve.
