Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-10 / 19. szám

Szatmár 1911. máj ns 10. „HETI SZEMLE“ 3 Utazási különlegességek bőröndök casettákból. Halászati czikkek : valódi angol horgok és selyem spárgák. Teljes tennis felszerelés. Rakettek, azok javítása és teljes hurozása, labdák, pré­sek, szél és középhálók. Tavaszi gyermekjátékok, kerti bútor, hinták, függő ágyak. Vivő felszerelések, stb. stb. Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon-sz. 296. kell tennie az utat a határszéltől Budapestig, a pájeszt angolosra nyirott, bajuszszal, á kaf­tánt szmokinggal, a mellény alól lecsüngő madzagokat aranylánczczal kell felcserélnie, sip helyett tollal, rongy helyett párisi külön­legességekkel kell kereskednie, s már többé nem pálinkával, telekkönyv-müveletekkel, jó­száguzsorával a rutént, hanem tőzsdével, szo- cziológiával, szoczializmussal boldogítania a magyart. És még pökhendibbnek kell lennie és 50 év alatt Rapaport Gedajlóból akár Vá- zsonyi Vilmos is lehet. Mondom, ezt a véle­ményét Rlés Samunak teljesen osztjuk. Még csak azt szeretnők, ha t. Samu barátunk kö­vetkező röpiratában azt a kérdést tisztázná, hogy vájjon nemzeti és társadalmi szempont­ból a határszéli kazár veszedelmesebb-e (ő szerinte „áldásosabb“) vagy a már fővárosi? A szabadkőművesség alapjellemvonásai, i. Budapest, 1911 május 8. (N. E. dr.) Eddig már láttunk olyan jellemvonásokat, amelyeket a román szabad­kőművesség az idők folyamán vett fel. Most azt akarom bemutatni, hogy milyen volt a szabadkőművesség eredetileg és hogyan, hova fejlődött az idők folyamán. A szabadkőművesség keletkezésére nézve öt féle hagyomány is áll fenn. Az első hagyomány szerint a szabad­kőművesség eredete a chaldaeusok, aegyp- tomiak, babilóniaiak, assyrok, perzsák ko­rába nyúlik vissza. Ezeknek a keleti népek­nek kétféle titkuk volt. Az egyik vallási, a másik tudományos titok. A vallásos titkokat a mágusok őrizték, akik a néptől elkülönítve erdőben, hegyek között vagy a föld alatt éltek, úgy, mint a keltáknál a druidák, az indusoknál és aethiópiaiaknál a brahminok. A vallásos titkok a kereszténység ter­jedésével elvesztették jelentőségűket. Nem igy a tudományos titkok. Ezek időről-időre változtak ugyan, de az a szövetség, amely a tudományos titkok birtokában volt és van, mai napig is fennáll. Abban a kezdetleges korban a tudomá­nyos titkok is a mágusok kezében voltak. Ezért bízták rájuk az uralkodók nevelését is és innen eredne a szabadkőművesség elne­vezése is: „királyi művészet“. Ezeknek a mágusoknak oly jó hírne­vük volt, hogy a legnagyobb hősök, bölcsé­szek és előkelő idegenek hozzájuk jöttek, hogy magukat ezeknek titkaiba beavassák. Állítólag Lykurgus, Solon, Thales, Pythago­ras, Demokritos, Mózes stb. ezeknél tanultak. E szerint a szabadkőművesség a mágu­soktól eredne, akik a királyi művészet mai híveinek elődei volnának. E szerint az idő­számítás szerint a szabadkőművesek ma 5645 esztendőt Írnak. A szabadkőművesek maguk sem hiszik, hogy eredetük ily messze volna visszave­zethető. A másik hagyomány a szabadkőmű­vesség eredetét a Salamon templomának építése koráig vezeti vissza és az időt Adon- hirám meggydkolásától számítja. E szerint az időszámítás szerint a szabadkőművesek most 2663. esztendőt Írnak. Adonhiramot már tüzetesen ismer­tettem. E szerint a hagyomány szerint a meg­gyilkolt nagymester Adonhiram volna. Ezzel a hagyománynyal a szabadkőművesek sym- bolumaiban lépten nyomon találkozunk, sőt a román szabadkőművesség symbolikája me­rőben ezen a hagyományon épül fel. Az angolszász és germán szabadkőmű­vesség szerint a meggyilkolt nagymester maga a Krisztus volna. Ezekben a páholyok­ban a tanonczot felvétele előtt János apos­tol evangéliumának első részével, a tökéletes nagymestert pedig János apostol jelenések­ről írott könyvének 21. és 22. részével is­mertetik meg. Ez volna a szabadkőmüvesi tudomány kezdete és vége. A negyedik hagyomány a szabadkő­művesség eredetét a keresztes hadjáratok korára, a NIL századba teszi. Ekkor kelet­kezett 1118-ban a fehér köpenyű, vörös ke­resztes templomos rend, melyet V. Kelemen pápa 1312-ben törölt el. Állítólag ezek a templáriusok a mágusok titkaiba jutottak és igyekeztek a mágusok tanait a keresztény tanokkal összhangba hozni. E szerint a hagyomány szerint a meg­ölt nagymester Jakab Bernhard Molay temp- lárius volna, akit Szép Fulöp franczia király 1313-ban elevenen égettetett el. Azok, akik a templáriusoktól származ­tatják a szabadkőművességet, felfogásukat azzal támogatják, hogy a tanonezfok szent­szavának kezdőbetűje: „J“ nem „Jakint“, hanem „Jakabot“, a legényfoké: „B“ nem „Boast“, hanem „Bernhardot“ és a mester foké „M“ nem „Macbenac“-ot, hanem „Mo- layt“ jelenti. Támogatja felfogásukat a skót rítus, mely szerint a neophitákat ma is úgy veszik fel, mint a templáriusokat, nyakuk­ban kötéllel. A templárius rendet St. Omár Gott­fried a Salamon temploma mellett alapította 7 társával együtt és innen terjedt el nyu­gatra. A tanonczokat is keletről nyugatra utaztatják bekötött szemmel, mielőtt felven­nék. A királyi művészet elnevezés pedig onnan ered, hogy II. Balduin jeruzsálemi király a templáriusokat védelmébe vette, ne­kik palotájában szállást adott és őket segí­tette. A testvér szó is a templáriusoktól ered. Ez a felfogás azokat a bakugrásokat is a templáriusokról származtatja, amelyeket a tanonczok, legények és mesterek felvéte­lük, illetve béremelésük előtt tesznek. Va­lóban szép látvány lehet, midőn például N mérnök (tanoncz) hármat ugrik, Y ügyvéd (legény) hetet, Z miniszteteri tanácsos (mes­ter) 27-et ugrik. Komoly emberek hogyan változtathatják magukat bakkecskékké ! Könnyelmű városi gazdálkodás. 70.000 korona kidobott pénz. Szatmár városa óriási, milliós befekteté­sek előtt áll, a milyenek a csatornázás és a vízvezeték, felsőbb kereskedelmi és ’polgári fiúiskola, és ami mindennél égetőbb és elo- dázhatlanabb szükség, uj városi közkórház építése, mert a mostani nyomorúságos tűz­veszélyes zugkórház valóságos szégyene és bűne a városnak. Mégis vannak, akik — nem tudni mi­lyen okokból, köz- vagy magánérdekből-e, — pártolják a Rákóczi-utezai Litteczky-féle te­leknek a Pannónia udvarán át gyalogjáróval való összekötését a piaczczal. Az egyik terv az lenne, hogy a Litteczky háza mellett az udvaron át vezetne a gyalog­út. A tulajdonos emeletre építené a házát, az utczarendezés czimén házából levágandó cse­kély kis részért 12.000 korona kárpótlást kérne. Nem is említjük, hogy a telek meny­nyit nyerne értékben a tervezett átvágás által. A másik terv szerint a város megvenné a telket és a házat, úgy amint van, 70.000 koronáért. Erre talán már készen is van a megegyezés. Ezzel szemben Fógel Károly sokkal olcsóbb és előnyösebb ajánlatot tett a város­nak, midőn azt kérte, hogy az ő Deák-téri házát, a régi Halmi-házat használják fel ilyen gyalogjáró készítésére. Az ő házának kapu­bejárója a tűzoltók laktanyájának a törvény­szék felé eső kapujával épen szembe esik. Fógel ajánlatáért semmit sem kér, csak annyit, hogy a tűzoltók engedjék meg az átjárást. Ezáltal a Deák-térről a postához meglenne,a legrö­videbb és legkönnyebb közlekedés. Őmaga a telkét beépítené boltokkal, miáltal az egész bazár-formát kapna. A Litteczky-féle ajánlatnak hátránya az is, hogy a gyalogjáró a Pannónia istálló és szemétdombja mellett vezetne el. A Pannó­nia szállodának szüksége van az udvarra, a hol egyes napokon tizével-húszával állanak a szekerek. A vidéki közönségtől nem szabad el­venni ezt az alkalmas szállóhelyet. Most, a midőn milliós befektetések előtt állunk, ne dobjanak ki 70,000 koronát hiába­való semmiségre. Városi közgyűlés. A hétfői városi közgyűlésen elnöklő Csaba Adorján főispán elsősorban megemlé­kezett Hieronymi Károly kereskedelmi mi­niszter elhalálozásáról. 16 évig volt városunk díszpolgára, 2 cykluson képviselője, két vasút, a vasúti internátus, a faipari szakiskola lé­tesítője. Ravatalára a város koszorút helye­zett, emlékét jegyzőkönyvileg megörökítették és részvétiratot intéztek a kormányhoz és a családhoz. A polgármester havi jelentésének két legérdekesebb pontja volt a vízvezeték és a zárdakert átvágásának kérdése, mely utóbbira a megegyezés 60—70.000 K áldozattal való­színűleg létrejön és legközelebb a közgyűlés elé kerül. A vízvezetéki kutak elhelyezésére a Kossuth-kert nem alkalmas, hanem a Sza­mos jobb partján, az államvasuti hídtól föl­felé, egymástól 80—100 méter távolságban fognak próbakutakat fúrni. A terv fel van terjesztve jóváhagyás végett. Az elhunyt Uray Géza helyére közig, bizottsági tagnak Jeney Györgyöt választot­ták meg. Dr. Lengyel Márton és Uray Géza vi- rilisek helyére Klein Vilmos és Freund Ezé- kiel póttagok hivattak be. Dr. Liikő Béla közkórházi rendelő-or­vosnak hat havi szabadságot adtak. A rendőri büntető bíróság előtt a köz­vád képviseletének ellátásával dr. Ambrózy József, dr. Biró Elemér és dr. Veréczy Ernő tb. ügyészeket bízták meg. Á napidijas Írnokok drágasági pótlék iránti kérelmét elutasították, hanem felhívták a városi tanácsot, hogy végleges fizetésren­dezésük iránt legközelebb tegyen javaslatot. Kimondotta a közgyűlés a Kisfaludy- utczának a Kossuth-kert háta mögött levő utczával való összekötését, és az ezen utcza- nyitáshoz szükséges terület rendezését. Scherling Antalnak a Pannoniaház ud­varán fényképészeti műterem czéljára szol­gáló egyemeletes lakóház építését megengedte. Ä négy nyilvános illemhely építésére s üzembentartására vonatkozó szerződést jóvá­hagyta. A közgyűlésnek sötét árnypontja volt a befejezése, mert a mindennél égetőbb szük­séget, az uj városi közkórház építését ismét elhalasztották, ki tudja meddig. Nagy nyug­talanság volt észlelhető a teremben, mikor meg csak biztatást sem kapott a közgyűlés, amelynek pedig már annyiszor Ígérgették az építést. ingatlantakar venni, vagy eladni, jelzálog-kölcsönt keres, mielőtt bármiféle gazdasági czikket be­szerezne, vagy a gazdasági élet bármely ágába vágó szükséglete van, — forduljon bizalommal Poszvék Nándor gazd. szak­irodájához Szatmár, Kazinczy-u. 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents