Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-11 / 2. szám

8 „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1911. január 11. Mily öröm és lelkesedés szállná meg lelkemet, ha a „Heti Szemle“ és a kath. ta­nítóság" közt nagyobb szeretettel és bensőbb érdeklődéssel testvéri viszony fejlődnék ki, ami záloga volna annak, hogy munkánkat siker fogja követni. Adja a jó Isten, hogy igy legyen ! Merker Márton dr. kir. kath. főgimu. tanár. A IV. egyetemes kath. tanítói gyű­lés. A magyarországi kath. tanítók f. évben kongresszusra gyűlnek össze. A vezetőség kéri a kath. egyesületek és körök intézősé- geit, hogy a kongresszus tárgyalásaira szán­dékuknak megfelelő tételeket és azok elő­adóit lehetően minél előbb, de legkésőbb f. évi április hó végéig bejelenteni szívesked­jenek. A kongresszust képviseleti alapon tart­ják, ezért a kath. tanítói egyesületek és körök képviselőiket legkésőbb f. évi május hó vé­géig megválasztani, esetleg kijelölni és a kép­viselők neveit és lakásait az „Országos Kath. Tanügyi Tanács elnökségével“ (Budapest, VIII., Szentkirályi-uteza 28. sz.) tudatni szívesked­jenek. A kongresszus ez alkalommal össze­állítja a hazai kath. tanitó-egyesületek és körök törzskönyvét. Ezért kéri az intézőség az érdekelt egyesületeket, hogy a megkül­dendő nyomtatvány kérdéseire adott választ f. évi február hó végéig küldjék be. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Nagy Lajos beregszászi állami elemi iskolai igazgató-tanítónak és Lipcsey Ilona ugyancsak beregszászi állami elemi iskolai tanítónőnek 2—2 havi szabadságot engedé­lyezett. A tanítók összetartása. Beregtnegyé- ben deczember 22-én voltak a megyebizott­sági tagválasztások. A beregkövesdi választó- kerületben a kerület derék tanítói egyet­értő tevékenységének köszönhető, hogy óriási többséggel Petreczky Jenő kir. segédtanfelügye­lőt választották meg megyebizottsági taggá. Egyhuzamban való tanítás. A szé­kelyudvarhelyi állami elemi iskolában novem­ber hó elsejétől kezdve egyhuzamban folyik a tanítás. A tanitótestületnek ezideig szerzett tapasztalata az, hogy ez az újítás úgy paeda- gogiai, mint didaktikai és hygieniai szem­pontokból sokkal előnyösebb, mint a meg­osztott — délelőtti és délutáni — tanitás. Áthelyezés, kinevezés. A vallás és közokt. ti. miniszter Péter Margit Ida csab- rendeki állami elemi iskolai tanítónőt hasonló minőségben áthelyeezte a Szatmár külterü­leti szamosdobi ut menti uj állami el. iskolá­hoz, Schvanner Anna oki. tanítónőt pedig a szinérváraljai áll. el. iskolához. Makóczy Géza papi í|abólsári Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. TOLLHEGYGYEL. Antiszemiták Szatmáron. Egy szenzácziós titoknak jöttünk nyo­mára, amely kipattanva nemcsak, hogy Witt- maim képviselő istentelen és felfoghatatlanul vakmerő cselekedetével vetekedik, (oh, mit nem kell megérni!) de egyenesen alkalmas arra, hogy a művelt Nyugat előtt a „kultur- bestia“ nevet szerezze meg számunkra. Szerkesztőségünkbe a napokban egy alaktalan tömeg zuhogott be. Valósággal zu­hogott, mert csak úgy ömlött a tömegről ut- czáink dísze, az előkelő megjelenésű sár. Mi­kor az alaktalanság már némi formákat kez­dett magára ölteni, szerkesztőségünk padlója pedig az utezák díszébe öltözött, kezdtük ész­revenni, hogy az alaktalan tömeg nem sár­lavina, hanem egy szerencsétlen embertár­sunk, aki zihál, tüszköl, krákog, hadonász, levegő után kapkod, szóval törekszik közér­zését rendbehozni. Segíteni nem segíthettünk rajta, mert egy tenger választotta el tőlünk, a sár, amelynek közepéből szigetként emel­kedett ki. Végre a sziget emberi hanghoz ju­tott. A szánalmasan sáros és ezért érthetet­len hangokra mi zuhogtunk rá kérdéseink zuhatagával: — Oh teremtés koronája, talán valami pocsolya-gajzir lakója? Avagy, oh dísze az emberi nemnek, az újra föléledt ecsedi láp zizegő nádasaiból látogat el hozzánk ? Szól­jon, oh ékessége a mindenségnek, talán a Fertő misztikus posványa az ön bűvös hazája ? — Nem, — szólalt meg nyöszörögve, siránkozó hangon. — Itt lakom Szatmáron, Kárász Péter a tisztességes nevem és mindig kifizettem az adómat. — Talán a gonosz dsinek csúfolták meg, tiszteletreméltó Kárász ur ? A sártömegből emberré alakult, tisztelt polgártárs végre kinyögte, hogy nem tett mást, mint az utcza egyik feléről átment a másik oldalra. Az elszántan vakmerő férfiúra hódolattal tekintettünk. És most jön a titok. „ Külön Sherlock Holmesiink pattantotta ki. O viseli érte a felelősséget is. Tehát: a sötét reakczió fekete alakjai itt is dolgoznak már Szatmáron, sőt helyet foglalnak a rendőrség vezetőségében is, vad ellenségei az egyedül üdvözítő merkantiliz­musnak, nevök a minden megvetésreméltó agrárius név. Ezeknek még az utcza sara sem piszkos eszköz. Ezt akarják kijátszani a helyi merkantilizmus ellen. Hogy nagy lökést ad­janak az agráriusoknak, hogy a hova-tovább használhatatlan lovak fölvegyék a versenyt az automobillal sőt, hogy egyedül a ló legyen a közlekedési eszköz — ezért takarittatlan az sár nemes városunk utczáin. Kényszerítik ezzel az Istentől ideteremtett élőlényeket, hogy lovat tartsanak. Mert mihamar csak lóháton lehet közlekedni Szatmáron. A félén- kebb természetűek falábakon járhatnak. — Ilyen sáros eszközökkel dolgoznak az agrá­riusok. meghívást kapott Berlinbe és hogy Páris neki ajánlotta fel a Comédie Fran§ais-t? Ez a He- v s egy fenomén, egy csillag, egy üstökös. Maga a nap a kultúra egén. A közönséges magyar: Én csak azt mon- _ dóm, hogy egy orfeumot szívesebben látnék a színházban, mint Hevest. A „fájmagyar“ (komplikácziókat lát, vadul dühös szóáradatba kezd, már egész tócsa van körü- lötie a sziporkákból, mire a közönséges magyar úgy tesz, mint a vizözönt megért emberek, menekül. A tócsa nS. A fajmagyar végre kifogy a sziporkákból és a Sport-egylet csónakán tovább evez a kultúra vizeire.) Belső munkatársak: KERTÉSZ PÁL, MERKER MÁRTON dr. és SÜDY TIBOR dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Joó Sándor erőre berendezett mű-ruhafestö-, vegyészeti tiszti ló-intézete Szatmár, Várdomb-utcza 16-ik szám. Fiók-üzlet: Szatmár, Attila-utcza I, 9 ______Q Üzletágak : §g§______ff Min tafestészet csipke, selyem, rubadisz- és végárukra. Ruha-festés. Vegyi tisztitás. Gallér és fehérnemű gőzmosás és fény­vasalás. Plissee- és gouvrir-vasalda. Himzőelőnyomda. GYULANTIN GYŐZÖTT k SELYP! PORTLAND, ^ KEVERT, VUrä-ROÄZEMENT. FO-EURUSIfO ittmi; PIAC2 UTCZA 77. hcÉeüESRECZEN. TEL£FiK:¥i5sz. A színház. (Személyek; egy ázsiai magyar, aki a maga együgyüségében azt hiszi, hogy minden igazság egy­szerű, és egy nyugati „fajmagyar“ de genere Khóby, aki fölényes egyszerűséggel lenéz mindent, ami egy­szerű és raffinált komplikácziót lát ott is, ahol a leg- vakitóbb „plein air“ ragyog.) A „fajmagyar“ (aki, ha nem is dühös, akkor is sziporkázik, nem ugyan szellemmel, de a beszédé­hez szükséges nyállal; ha pedig dühös, három lépés is kevés távolság. Most dühös): Nagykároly egy kul- turátlan város, hordák laknak ott. No,ilyen is csak Ázsiában történhetik. Az egy Ázsia, az egy Afrika. (Ha tudná a többi világrészt, azt is elősorolná.) A közönséges magyar: Az igaz, hogy útban van már Ázsia felé. Szaporodik ott is a „gens sancta.“ A „fajmagyar“ (nem tudván, mi az a „gens sancta“, azt hiszi egy malomban őrölnek; még jobban sziporkázik): Ott nem is tudják, mi a kultúra! (Nagyon szereti ezt a szót). Szatmárra szégyen, hogy ezzel az, elmaradt fészekkel van egy színtársulata. És milyen ! Tudja, hogy Heves fopenlő essenia, fogvédő- és fogáplíszer. Megóvja a fogak romlását, por­tását és lazulását. Meggátolja a fogkő - lerakódást; a fogfájást egy perez alatt megszünteti. Naponta százakra menő utánrendelés és kő szönőiramk érkeznek a feltalálóhoz. — Akik már e szert használták, ne mulasszák el az utánrendelést, mert a czél csak igy érhető el. ^ Magyarországon több mint egy millió ^ ™ úri család nagy sikerrel használja. ^ Ára üvegenként I K 50 f-töl 3 K-ig. Kapható a feltalálónál SZÁRAZ GYULA kozmetikai szerek specziál készítőjénél Szatmár, Bercsényi-utcza 67.

Next

/
Thumbnails
Contents