Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-12 / 15. szám
4 a magyar jogrendszer, mint a magyar nadrágon a zsinórozás, melyet leírni nem, hanem csak a mutató ujjunkkal való rajzolás mellett lefütyülni lehet. Jaj be furcsa védangyala a magyar nemzetnek ez a sokat imádott nemzeti géniusz. Alig hisszük, hogy nehány állami fizetést huzó egyetemi tanáron kívül valaki rajongjon érte széles e hazában.“ A „visszaeső világnézetet“ képviselő rétegekkel szemben ez az a progresszív radikális irány, amely a nemzetközi hazátlanságnak nyil- tan kifejezést ad és a hazafiságot az egyetemi tanárnál is csak azért tételezi fel, mert az a tanár állami fizetést húz. Ennek a progresszív radikális iránynak a szószólója Vázsonyi Vilmos, a Demokrata páholynak reaktivált tagja is, aki Kinizsiben nem nemzeti hőst lát, hanem csak egyszerű molnárlegényt, aki igen erős volt. Ha valaki az ilyen beszédből ma már nem érezné ki a nemzetközi lehelletet, vegye le a könyves polczáról Kölcsey Ferencz munkáinak 10 kötetét. Nézze meg az ötödik kötet közepét és olvassa: „Szeresd a hazát! A hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedelmeinek, de sok kívántatik, amig annak tiszta birtokába juthatunk. Minden erény önáldozattal jár. Feláldozásával pillanatnyi kényelmünknek, megtagadásával önhasznunknak s nem ritkán hajlandóságunk vagy gyülölségünk elnémitásával. — Azonban minden áldozat kicsiny azokhoz képest, amiket a hazának kívánni joga van. Mindent, amit élted fogyta alatt arczod izzadásában gyüjtöttél: mindent, amit lángoió szeretettel fűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, házad népét és saját életedet naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned. Mert tudd meg, e szóban : haza foglaltatik az emberszeretet és óhajtás tárgyainak egész összesége. A haza mindnyájunknak, az egész nemzetnek mindene. Még is kevesen vannak, kik e gondolatot felfogván, sajátokká tehetnék! A haza a legszentebb egybefoglalt emberek társasága. Kinek szivében a haza nem él, az számüzöttnek tekintheti magát mindenhol s lelkében üresség van, amit semmi tárgy, semmi érzet be nem tölt.“ Állítsuk szembe Kölcsey Ferencz felfogását a mai radikálisan progresszív szabadkömüalakok, a homályos háttér, ez elsősorban Poe hatása, ettől, vette át ezt költészetében Baudelaire is. Ám Verlaine ennek átvételében nem vált szolgai utánzóvá, hanem önállóan saját egyéniségéhez viszonyítva alakítja ki poézisét. Az ő egyénisége a lírai, ezek a hangulatok uralkodnak rajta s ez által lesz költészete is valódi lírai, hangulatos költészetté. Álmodozva halad keresztül az életen, és az alkohol, majd a bünbánat-szőtte álomképek alkotják költeményeinek annyira ellentétes tárgyait. A lírai hangulatok hatását mutatják azok a versei is, amelyeknek csak a zeneiség, a szavak csengése képezik tulajdonképeni tárgyát. S egy-egy ilyen költeményével nem akar mást elérni, mint csak a léleknek egy pillanatnyi megrezdülésót papírra vetni. Ez az oka azután annak, hogy költeményei homályosakká válnak olykor, mert csak a zenei hatásra, a szavak összecsengésére helyezte a fősulyt. Azonban ily versei is híven tükröz- tetik vissza lelki világát, mert magunk is hányszor vagyunk úgy, hogy érezzük lelkűnknek valamelyes vágyakozását, de a positiv kívánságtól még távol vagyunk és nem tudjuk megalkotni világos képét lelkünk nyugtalanságának. A léleknek ilyetén való megnyilvánulásaiban volt nagy Verlaine: a tisztán nem érzett csak sejtett vágyaknak volt a költője és mesteri kifejezője. A lehelletfinom- ságu alakok, melyek a művészileg vert hab,.HETI SZEMLE“ vesek gondolkozásával és akkor az utóbbi irány nemzetközisége előttünk kétségtelenné lesz. Kölcsey munkája oly fenséges, magasztos és lélekemelő, mint a templomi orgonaszó. Szivünket hétköznapiság köréből felemeli, mig a radikálisan progresszív és nemzetközi irány híveinek felfogása zsibvásári zsivaj benyomását kelti. De ha meg ezzel sem győztem volna meg olvasóimat arról, hogy mily gyenge lábon áll a mai radikálisan progressiv nemzetközi szabadkőművességnél a hazafiság kérdése, vegye fontolóra, amit most mondandók. Ebben az évben a magyarországi szabadkőművesek körében felmerült a nemzetiségi páholyok eszméje. Jászi Oszkár és társai a testvéri lánczot ily irányban mindenképen tovább akarták fűzni és ebbe a nemzetiségi páholyokat óhajtották volna bekapcsolni. A „Nemzeti“ páholy Nagy Dezső dr. ügyvéd, főmester kezdeményezésére erélyes hangú köriratot intézett az összes páholyokhoz és ez a körirat a vidéken élénk visszhangra talált. Nem gondolom azonban, hogy a budapesti radikális elemet ez a körirat, vagy az arra beérkezett páholyhatározatok tartották volna vissza a nemzetiségi páholyok alakításától. Óh nem ! A Nagypáholyt felviiágo- sitották arról, hogy a nemzetiségek Magyarországon erősen antiszemiták és ha a testvéri lánczot nemzetiségi páholyokkal hosszabbítják, akkor az antiszemitizmusnak kaput nyitnak, mely irány a páholyokban amúgy is terjed. Ez hatott. És most a nemzetközien radikális progressiv szabadkőművesek verik a mellüket, hogy mily hazafiak akkor, a mikor a nemzetiségi páholyok alakítását lefújták. Ha valaki még mindig nem látná tisztán, hogy a radikális progressiv szabadkőművességbe mennyire egyedül és kizárólag csakis a zsidó elem vitte bele a nemzetköziséget, annak még egy példával szolgálok. 1910. szeptember 9—11. napjain Brüsz- szelben nemzetközi szabadkőműves kongressust tartottak. Magyarországból ezen a kongressuson Gelléri Mór, Hevesi József, Elischer Gyula vettek részt. Erre a kongresszusra a világ összes szabályos szabadkőmőves páholyokat meghívták, de csak a román szabadkőműves páholyok képviseltették magukat. Az angolszász és germán könnyű brüsszeli csipkére emlékeztetnek, mindig elsőrangú alkotásai maradnak a fran- czia lírai költészetnek. S ez a fődolog. A költő élete, cselekedetei elmúlnak akár jók, akár rosszak voltak azok, de poémái Verlainenek még sokáig meg fogják tartani üdeségüket és még hosszú ideig kincsei maradnak az emberiségnek. Maga Verlaine is érezte gyarló emberi voltát és egyik költeményében, Hauser Gáspár nótájában saját magát énekli meg : Korán, későn találtam jönni hát? És e világon itt mit van keresnem ? Ti emberek, nagy bánat nyomja lelkem : Szegény Gáspárért mondjatok imát! (Fordította: György Oszkár.) Hallgassuk meg tehát mi is, amint a költő akarja. Ne tekintsük az embert, mert hiszen mindnyájunknak vannak fogyatkozásai, hanem inkább imádkozzunk érte, ez a kívánsága. S mondhatnánk-e szebb imát érte, mintha lelkének szép virágait, költeményeit olvassuk és ezáltal is megőrizzük szivünkben egy szerencsétlen sorsit, de zseniális poétának emlékét. Dr. Barna János. szabadkőműves páholyok tüntetőleg távol maradtak és a nemzetközi fajzsidó szabadkőművesekkel magukat nem azonosítottak. A kongresszus tárgysorozatában szerepelt a nemzetközi szabadkőmüvesiroda pártolása, a lelkiismereti szabadság kérdése, a világbéke szervezetek létesítése. Ezek a tárgyak azonban teljesen háttérbe szorultak azon fájdalmas, melancholikus érzés mellett, amely a testvéri kebleket azon csalódás folytán érte, hogy az amerikaiak, angolok, németek a kongresszuson nem vettek részt. Boulet, franczia nagymester határozott szakadást ajánlott. Arra a meggyőződésre jutottak, hogy világot összefogó láncz mind inkább inkább az utópiák és álmok világába tartozik, mert erre a munkára csak a román páholyok kaphatók, melyek a neuchateli nemzetközi szabadkőműves irodát is fenntartják. Nem elégítette ki a jelenlevőket a munka anyaga sem. A román szabadkümüvesek szerették volna a területi fenhatóság (Sprengelrecht) kérdését tárgyalni, de ezt levették a napirendről. A területi fennhatóság kérdése rendkívül fontos és ezzel évekkel ezelőtt magam is foglalkoztam, a midőn egyesek a magyarországi symbolikus Nagy páholy megkerülésével óhajtottak volna páholyt alakítani. Már akkor kifejezést adtam annak a véleményemnek, hogy a páholyok nemzetközi helyzete és a Nagypáholyok mai jogállása mellett ez a terv keresztülvihetetlen. Szombathelyen megalakult ugyan „Horváth Boldizsár az igazságos“ páholy a Nagypáholy megkerülésével, de ezt a páholyt a magyarországi symbolikus Nagypáholy szabályos páholynak nem ismeri el, mert ennek a szombathelyi páholynak alkotmányában benne van, hogy abba zsidót nem vesznek fel és ez a tény a mai Nagypáholynál impedimentum publicae honestatis-képen tesz számot. A román szabadkőművesség idei kongresz- szusát Rómában fogja tartani. • Ezekből megállapítható, hogy az angolszász és germán szabadkőművesség, amely a hazafiságot is szabadkőmüvesi hivatásnak ismeri, a nemzetközi formákat, a nemzetközi kongresszusokat, nemzetközi szabadkőműves irodákat nem pártolja. A nemzetközi kongresszusokat, nemzetközi irodákat, csak a román szabadkőművesség pártolja, mint amelyben a nemzetközi elemek túlsúlyban vannak. A nemzetközi szövetség kérdésével Magyarországon a Hűvös József főmestersége alatt működő „Pátria“ szabadkőmüvespáhoiy foglalkozik s Hevesi József, mint a „Pátria“ páholy titkára épen azért ment Brüsszelbe, mert ott a nemzetközi viszonylatokat tanulmányozta és tapasztalatairól hivatalosan is heszámolt. A brüsszeli kongresszusról megemlítem még azt is, hogy az a Ferrer emlékének is volt szentelve. A brüsszeli városház téren, ahol Egmont és Horn grófokat, a németalföldi szabadsághősöket kivégezték, e hősök nevét emléktábla örökiti meg. Ebbe az emléktáblába a szabadkőművesek most bevésették Ferrer nevét is. Olyan ez épen, mintha Andrássy Gyula gróf lovas szobra mellé oda állítanák Gelléri Mór vagy Messinger Simon lovas szobrát. Sőt a különbség még ennél is nagyobb, mert Ferrer bűnös forradalmár is volt. Mindenesetre mutatja, hogy a szabadkőművesek milyen módon tudják még méltatlan bűnös testvéreik emlékét is magas polczra emelni. Valóban nem csoda, hogy ha az élők között valakit méltatlanul magas polczra emelkedni látunk, mindjárt a szabadkő-' müvességre gondolunk. Ábrándozó az, aki azt hiszi, hogy a magyarországi nemzetközi fajszabadkőmüvességbe beiépve, ott a nemzetközi elemet sajátos magyar gondolkozásra és törekvésre megnyerheti. Próbálta ezt már nem kisebb ember, mint Wekerle _______________Szatmár, 1911. április 12. Pá rtoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR A. lcgkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Első Magyar Andesit Sirlőgyárában SZINERYABALJM csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÖÍ-DZlEt! Szatülár, Attila-U. 4.
