Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-12 / 15. szám
Szatmár 1911. április 12. HETI SZEMLE 3 Slazinger-feJe üaquettek ! “* *• SWT Teljes teimis felszerelés ! Utazási különlegességek, Rohl-platten kofferek, kassetták, berendezett nesserek, úti kosarak phleédek, kocsitakarók, kerti garnitúrák, bútorok, függő ágyak, hinták. Tavaszi gyermekjátékok 38 Húsvéti locsoló illatszerek. — Női kézitáska, teveszőr schálok, ernyő és keztyü ujdnoságok Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Télefon-sz. 296. érzés. A katb. tanügynek és a tanítóságnak lelkes barátja és Maecenása; volt. írodalmilag is működött, a „Magyar Államot“ gyakran felkereste alapos czikkeivel. Csomaközön 1874 óta működött, és ott virágzó hitéletet teremtett. Csak most számoltunk be a ple bániáján tartott népmissió áldásos eredményéről, is. Életrajzi adatait az alábbiakban közöljük. Született 1842 február 5 én Nagykárolyban. Pappá szentelték 1865 febr. 14-én. Segédlelkész volt Szatmáron, Máramarosszi- geten, 1866-ban hittanár a máramarosszigeti gimnáziumban. 1872-ben képezdei tanár Szatmáron. 1874 ben helyettes, — 1875-ben plébános Csomaközön, 1886-ban helyettes, 1895-ben valóságos esperes a nagykárolyi kerületben. Mint ilyet érdemei elismeréséül 1901-ben tb. kanonokká nevezték ki. Temetése az esperesi kerület papságának részvétele és egész községének megille- tődött könnyei közt április 11-én, kedden ment végbe. Haláláról az esperesi kerület a következő gyászjelentést adta ki: A nagykárolyi róm. katb. esperesi kerület lelkészkedő papsága mély fájdalommal, de Istennek szent akaratán megnyugodva jelenti, hogy szeretett'kartársa nagyságos és főtiszt. Kosztra Ignácz tb. kanonok, kér. esperes, csomaközi plébános, példás életének 70 ik, lelkészkedésének 47. évében, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele mellett f. hó 10-én éjfél után fél 1 órakor, rövid szenvedés után meghalt. Temetése f. hó 11-én délután fél 4 órakor lesz. Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 11-én reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Csomaköz, 1911. április hó 10-én. Requiescat in sancta pace ! kapja Verlaine. Összevesznek és. a Neckar partján este az öles Rimbaud leüti társát, a kit ájultan fekve hagy ott. Az eszméletre hozott Verlaine most visszatér Párisba és teljesen az irodalomnak adja át magát, de közben még egyszer megismerkedik a börtön levegőjével, mivel öreg édes anyjára ittas állapotban kést emel, minek következménye, hogy egy hónapra megint elveszti szabadságát. További élete Párisban játszódik le és két szenvedélyének élve, tengeti le életét. Az asszonyok és ital uralkodnak mindinkább fásuló lelkén ; mert mint Írja: ő minden asz- szonyt szépnek talált s valószínűleg minden italt jónak is. Művei kelendők, a kiadók sokat fizetnek értök. Telik asszonyra és italra egyaránt, de ez az életmód, a tulságba vitt szerelem és alkohol lassan-lassan aláássák szervezetét, tönkreteszik agyát és idő előtt kioltják életét s egy ifjú barátnője karjai között kileheli lelkét 52 éves korában. * Fogékony lélek volt s igy lelke minden szellemi érintésre — mint a hegedű húrjai, ha megpengetjük, -- más és más hangot adott, de sohasem disszonánsát. Lehettek e hangok a szivében működő érzéki szerelemnek megnyilatkozásai, de ezeket mindig szépen és költőileg fejezte ki. Már föntebb említettük, hogy Baudelaire költészete volt reá a legnagyobb hatással és ennek a nagy poétának révén ismerkedett N emzetköziség. Budapest, 1911. április 10. (N. E. dr.) Ha valaki eddigi fejtegetéseimet figyelemmel kisérte és elolvasta azokat a beszédeket, amelyek a titkos egyesületekről a parlamentben tartattak, akkor a parlamenti küzdelemben nem talált oly érvet, a melyet lapunk hasábjain már előzőleg nem olvasott volna. Ez a parlamenti harcz egyrészt igazolta eddigi működésem helyességét, másrészt arra ösztönöz, hogy a felvilágositó munkát tovább folytassam és a jövő küzdelmeinek irányát már most megmutassam és főleg oly kérdésekről szóljak, a melyek eddig nyilvánosan nem tárgyaltattak. A magyarországi szabadkőművességet csak úgy lehet tökéletesen megérteni, ha tovább haladunk azokon a faji tulajdonságokon, amelyek abba az idők folyamán bevitettek. Ezek közé a tulajdonságok közé tartozik a nemzetköziség. A magyarországi szabadkőművesség történetében ebből a szempontból a lecsuszamlások három korszakát különböztetjük meg. Az első stádium az abszolutizmus korszaka. Abban az időben a szabadkőművesség Magyar- országon életszükséglet volt. Gondolatait senki szabadon nem közölhette a kötél és ón sanc- tiója nélkül. Kufstein csak enyhe sanctióképen jöhetett szóba. A páholyokba menekültek tehát annak az időnek nagy férfiai, mint: Széchenyi István gróf, Deák Ferencz, Eötvös József báró, Andrássy Gyula gróf, stb. Ennek a szabadkőművességnek tiszteletreméltó képviselője volt Szatmáron Kovács Leó. Midőn a magyarországi nemzetközi fajzsidó szabadkőművesség hazafiság tekintetében támadásnak van kitéve, mindig az abszolutizmus idejéből vett példákra hivatkozik. így tett Popini Albert kilépett piarista tanár is, a nyíregyházai „Szabolcs“-páholy főmestere, amidőn 1909-ben Nyíregyházán a szabadkőművesek támadásnak voltak kitéve. A nagy hazafiak példájára hivatkozva mondta, hogy miképen vádolhatok a szameg a szintén alkoholista amerikai angolnak Edgar Allan Poe-nak költészetével. A fran- czia irodalomban Poe-t a francziákkal Bau: délaire ismertette meg, aki lefordította költeményeit. Rokon gondolkozásu elme volt mind a három s mindazonáltal poézisökben a rokon vonások mellett nagy ellentétek is találhatók. Egymásra való hatásuk genezise : Poe hatással volt Baudelaire-re és Verlaine-re hatással volt mindakettő, de ez a nagy befolyása Poe-nak nem volt kerékkötője a két franczia szellem geniejének. Egyéniségét mindakettő megtudta őrizni s önálló megérzéssel művelték a költészetet. Poe, ki a XIX. századi miszticzizmusz igazi megteremtője, a legraffináltabb és czél- tudatosabb irók közé tartozik. Egy-egy refrénül alkalmazott szóhoz elébb nagy lendülettel megkomponálja a költemény alapeszméjét, majd kidolgozását és nagy nyelvbeli készültséggel az angol nyelv óriási szókincséből kiválogatja a legösszecsengőbbeket s csak ezután fog a költemény megírásához. Versein misztikus homályosság vonul végig és költeményeiben az elveszett leány fölött keseregve, vízióit mondja el, melyek mind, de mind korán elhalt szerelmesével foglalkoznak. Ez Poenak misticismusa, ez a tárgykör adja meg költeményeinek (Lee Annácska, Holló, Eulália, Ulalume, stb.) sötét alaptónusát s ez a bus halálontuli szerelem az, ami aztán sötét fonalként egész poézisén végig vonul. badkőmüvesek hazafiatlansággal, mikor a testvéri lánczba ilyen szemek is bekapcsoltattak. Azok a nagy hazafiak azonban nem üzleti érdekből mentek a kőmüvességbe, nem azért látogatták a páholymunkákat, hogy anyagi érdekeiket előmozdítsák, .hanem abban az időben kellett oly helyről gondoskodni, ahol a nemzet sorsának nagy kérdésében önzetlenül és minden tartózkodás nélkül kimondják, a mi tiszta szivükön feküdt és világos agyukkal megmutassák azt a helyes utat, amelyen a nemzetet vezetni kell. Kossuth Lajos a testvéri lánczba északamerikai útjában vétetett fel. Hazafiság tekintetében az abszolutizmus ideje a magyarországi szabadkőművesség fénykora. A csuszamlások első stádiuma az abszolutizmus idejét követőleg 1885 ig, a mai szimbolikus nagypáholy megalakulásáig terjed. Ebben az időben még a nagy hazafiak egy része és azok hatása alatt felnőtt uj generáczió életben volt és nem engedte a nemzetközi elemek érvényesülését vagy amennyiben azok érvényesültek, csakis olyképen érvényesülhettek, hogy az az érvényesülés a hazafias iránynyal mindenben összhangban álljon. A lecsuszamlás második stádiuma 1885-től a régi liberálizmus bukáság, 1900-ig tartott. — Erre az időre esik a páholyokban a nemzetközi elemek térfoglalása. A lecsuszamlások harmadik stádiuma az 1900. évtől napjainkig tart. Hogy miképen gondolkozik például ma a hazáról a radikálisan progresszív szabadkőművesség, annak bizonyságául idézem egyik sajtóorgánumuknak bírálatát, amelyet hazánk legnagyobb jogászának, Zsögöd Benőnek a Magyar Jogászegyletben Werbőczy- ről tartott emlékbeszédére irt. „A haza — Írja — trikolorba takart rög. A nemzeti géniusz pedig ugyanaz a géniusz, a ki a villogó gatyát, a zsinóros dolmányt, zsinó- ros nadrágot, a paprikás szalonnát, a régi huszárok tarsolyát, a nemes vármegyét, a múzeumokba került derest és a többi magyar spe- czialitást megteremtő. Ezért olyan kacskaringós Ezzel szemben Baudelaire misticismusa és pessimismusa egészen más jellegű, sokszor durvább, de talán igazabb. 0 is szereti nagyon a sötét hátterű képeket és a tulrea- lisztikus hasonlatokat. Ezt a modorát híven illusztrálja leghirhedtebb poémája „A Dög“, melyben az ut szélén rothadó dög látása a legbizarrabb gondolatokat ébreszti föl lelkében és kedveséhez fordul e szavakkal: te is ily dög leszel, de én akkor is szeretni és imádni foglak, ha a pondrók csókolgatják majd rothadó ajkadat. A síron túli örök szerelemnek ha nem is a legideálisabb, de leg- igazabb himnuszát itt irta meg, ebben a versében Baudelaire, amely győzedelmeskedik az enyészeten és föloszláson is. A szerelmet tárgyaló költeményeiben A Döghöz hasonló reális színezést nem találjuk meg másutt, de a felfogása azért mindig megmarad elég bizarr- nak. Péláául „A Macskák“ czimü versében a macska csillogó szemében szerelmese tüzes pillantásait, forró nézésű szempárját látja kivillogni maga felé, és az állat sima szőrét, hogy a csalódás annál tökéletesebb legyen, illatszerekkel keni be, mert igy jobban emlékezteti a szeretett nőnek bársonysima, puha és bó- ditó testére. Az érzékiség és czinizmus szintén sajátos tulajdonságai közé tartozik Baudelaire poezisének és ezt átvette tőle sok poémájában Verlaine is. Ez a két költő volt, ki maradandó befolyást gyakorolt Verlaine-re. A ködbe vesző Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benko Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve. u
