Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-15 / 11. szám
Szatmár, 1911. márczius 15. ..HETI SZEMLE“ erkölcsi kihágást követ el, ha egyháza politikai ellenfeleinek szolgálatába áll, vagy küzdő hitsorsosai ellen fordul, szóval Írásban, vagy tettel, akkor válik kedvenczévé és protegáltjává a liberális sajtónak. A szatmári egyházmegyének is akadt egy ilyen papja dr. Csókás Vidor személyében. Szó sincs róla, hogy Rudnay vagy Richterhez viszonyítva jelentéktelen alak és talán nem is kellene vele foglalkozni, de mivel egyházmegyénk papja, szereplése közvetlenebbül érint bennünket. A „Heti Szemle“ a felekezeti elfogultságtól menten közölt dr. Nagy Elek protestáns budapesti ügyvédtől egy czikket a szabadkőművesek ellen. Ezen akadt fel a tisztelt egyházi férfi és a „Szamosában nyilatkozott pá- pábbul a pápánál. A „Heti Szemle“ Varjas Endre tollából egy tárczában maró guny- nyal tárgyalta le Csókás urat, kinek fájó sebeire Rósenfeld Zsigmond kent liberális gyógyirt a „Nagykároly“ hasábjain. Legyen oly büszke Csókás ur liberális barátaira, mint a mily kevéssé vagyunk mi büszkék ő reá.“ Városi közgyűlés. Hétfőn délután Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendes, ezt megelezőleg rendkívüli városi közgyűlés volt. A rendkívüli közgyűlésen a Halmi Já- nos-féle Arpád-utczai ház megvételéhez hoz- járultak. Jóváhagyták a Koós Gábor és nejétől a lőtér kiszélesítéséhez vásárolt ingatlan megvétele tárgyában kötött szerződést, és a néhai Hermán István örököseitől vásárolt ingatlanok megvétele tárgyában kötött szerződést, elfogadták a fertőtlenítő telep czéljaira Klein Vilmostól megvásárolt föld szerződését. A rendes közgyűlésen a polgármester havi jelentésének tudomásulvétele után, a melyben főkép a népszámlálás eredményével és a városi tisztviselők fizetésrendezésével foglalkozott, dr. Kelemen Samu indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy felír a kereskedelmi miniszterhez, az iránt, hogy városunkban az éjjeli táviró- és telefonszolgálat behozassák. Mivel a belügyminiszter a városi tisztviselők fizetésrendezésével éppen a kis emberek fizetésemelésére vonatkozó javaslatot nem hagyta jóvá, a közgyűlés másodszor js kérelmezni fogja ezeknek fizetésjavitását. Megválasztották a II. oszt. irnoki állásra Kovács Gusztávot ps az igy megüresedett II. oszt. végrehajtói állásra Majáik Árpádot. Helyeslőleg tudomásul vették az István- téren öt egymásmelletti telek megvételét 150,000 korona vételárban. Itt fogják elhelyezni a polgári fiú- és a kereskedelmi iskolát. A jelenlegi kereskedelmi iskola helyén, a Halmi-házban pedig iparos-tanoncziskola lesz, mely külön iskolának felállítását szükségessé teszi azon körülmény, hogy az iskolának ez évben már 1016 tanulója van. Több kisebb tárgy elintézése után, a milyenek a Nyil-utcza meghosszabbítása, a Reiter Mór és Tóth Jánossal a téglaszini földekre (az építendő közkórház helye) kötött szerződés jóváhagyása, — elutasították a szatmárhegyi gör. kath. és ref. lelkészeknek személyes pótlékuk felemelése iránti kérelmüket. Elhatározták négy nyilvános illemhely felállítását. A Deák-téren, a Szamos-hidnál, az Arpád-utczán és az István-téren. Dr. Ke- resztszeghy Lajos kifogást tesz az ellen, hogy a Deák-téri illemhely éppen a régi postaépület előtt helyeztessék el, mivel itt van a szatmári közönség déli sétahelye és a templomból jövő és menő közönség is erre jár. Mivel azonban a vállalkozó czég e helyhez ragaszkodik, a közgyűlés azt elfogadja, a polgármester azonban fel fogja hívni _a vállalkozót más terv bemutatására. Az iparos-tanoncziskolánál egyAij rajz- tanitói és egy uj közismereti tanítói állás rendszeresítését határozták el. Rendészeti szakbizottsági előterjesztések, hatósági átiratok és magánkérelmek elintézése után a közgyűlés véget ért. H = NAPI TÉMÁK, = ÖRÖK PROBLÉMÁK írja: HARSÁNYI KÁLMÁN. KEGYELET. — Minden hagyomány szent ? A múlthoz való ragaszkodás mindenkor nemes dolog? — Ejh, kötelességünk, hogy a csonkig égett fáklyát eldobjuk és rátiporjunk! De becsüljük meg örökkön égő fáklyáinkat! SIR, TETEM NÉLKÜL. — Sokszor álmodoztam már egy nagy halottunk emlékjeléről a Kerepesi-temető valamelyik fő-fő keresztútján. Egy nagy halottéról, a kinek csontjait sem osztráktól, sem orosztól nem kérhetjük többé számon, de a kinek mégis csak tartoznánk azzal a kegyeletes emlékkel, nagy halottainknak ama faragott emlékjeles, mauzoleumos múzeumában. Miért maradjon el a nagy halottak múzeumából egyedül ő, a legnagyobb? Pusztán azért, mert egyetlen szilánkot sem juttathatnánk tetemeiből a néki szentelt hantok alá? A „temető“ szóhoz betűszerint való ragaszkodásunk gátlana meg a segesvári kifürkészhetetlen csontok kegyeletes megjelelölésében ? — Ne véssük a kőre, hogy „itt nyugszik“ ; vagy véssük rá, de értsük alatta, hogy itt, igen, itt, ebben a földben, ennek a hazának a földjében, de nem tudjuk merre, hol. És mivel nem tudjuk megjelölni azt a talpalatnyi földet, a hol az ő valóságos csontjai porlanak, megjelöltük itt, az ország szivében, nagy halottaink gyűjtő múzeumában, a mi szerény, szomorú,' keresztutas Pantheonunkban. Dante hamvai sincsenek Firenzében, nem is voltak soha, — és fölségesen szép márvány emlékmű hirdeti mégis a Santa Croce gyönyörű templomában, hogy a Ravennában porló csontokat Firenzében is lehet dicsőíteni, s a nagy olasznak Itália bármely városa állíthat síremléket a legszebb temetkező helyén. A magyar kegyelet azt mondja, hogy csak Ravenna tartozott volna vele, mert hiszen ott nyugszik valóságosan. És Petőfinek is csak a segesvári csatatér kórói tartoznak vele, vagy senki, ha még ők sem tudják, hová lettek, merre vetődtek azok a dicső tetemek. MAGYAR REPUBLIKÁNUSOK. — A republikánus szellem még forradalmi időkben sem tudott magának utat törni a magyar elmékben. A „Köztársasági Lapok“-bó! tizenkettő, a „Futárából egy, a „Respublicá“-ból tizenhét szám jelenhetett meg mindössze negyvenkilencben, a forradalom tetőpontján. A dolog velejére nézve mindegy, hogy a republikánus lapok e kudarcában a közönséget, vagy a szerkesztőket okolják-e a történetírók. AZ ELGÖRBÜLT KERESZT. - Serdülő korában minden nép babonás tisztelettel néz a koronára. Érett észszel már csak a zománcos- drágaköves ötvösmunkát, a nemzeti kincset, vagy a történelmi ereklyét látja benne. A mi szent koronánk jóval túlélte nemzetünk serdülő korát, s bár része van ebben hajdani fényének és följegyzett viszontagságainak is, nem azok döntötték el a sorsát, hanem a keresztje. Az a sokatmondó sejtelmességgel elgörbült kereszt, mely annyiunk szemében minden más koronánál kü- lömbbé, mindenek fölött pedig szimbolikusabbá teszi. A csillogó sisak díszt jelent csupán. A behorpadt sisak: elszenvedett csapásokat. Európa 5 koronái megannyi holt ötvösmű, a miénk ellenben személy és eleven. Eleven, mert szenvedések olvashatók le róla. Személy, mert nem az anyagát, nem a formáit, nem is az alkotóját, ajándékozóját, vagy viselőjét hirdeti az ábrázata, hanem a maga küzdelmeit. Megsebezték és gló- riás arcot öltött, de senki sem tudja, mikor. És egyéni múltjának, személyes küzdelmeinek ez a kifürkészhetetlen pontja, meg a misztikus homály, párosulva azzal a sokatmondó sejtelmességgel, hogy a hit és az istenség büszkén viselt jelvénye valamikor vértánui megadással meghajolt, vagy baljóslatúan oldalt billent rajta: — beláthatatlan időkig biztosítani fogja számára azt a babonás tiszteletet, a melyben korona többé már egyebütt talán nem is részesülhet. Szent mindenek szemében, mert glóriát visel. Elgörbült keresztje a glóriája. És a királyság eszméjének többet használt már és többet is fog még használni nálunk ez az elgörbült kereszt, mint a törvénykönyvek egész áradata és legnagyobb királyaink emléke. Az aranybulla királyfenyegető pontjával is nem egyszer birkózott már meg ez a görbe kereszt. Századokig viaskodott vele, de legyűrte. Az éles pallossá fent harmincegyedik pont sohasem mert ahhoz a krisztusi alázatossággal meghajolt eleven kereszthez sújtani. * Hogyan sejthette volna az a bőrkötényes kis ötvöslegény, a kire a csavarok megerősítését bízták, hogy az ő hanyagsága és egy köny- nyebben vásó csavar korai meglazulása egy egész nemzet szivébe kiirthatatlanul fogja bele- edzeni a királyság eszméjéhez való ragaszkodást! A LEGSZŰKEBB SZAVÚ KRÓNIKÁK. — Van-e olyan szűkszavú krónika, mely tömörebben tudná kifejezni az országos elszegényedést, mint néhány magyar város negyvenkilencben kiadott egykrajcáros papírpénzeinek szövege ? METAMORPHOSIS. — Nem valószínű, de nem is elképzelhetetlen, hogy kellő vándor- úttal királyi palást a papírmalomba kerüljön, s ívekké alakulva: forradalmi kátévá legyen valamikor. De sokkal könnyebben elképzelhető és valószínűbb is, hogy a papírmalomba tömérdek kolduscondra kerül, s ívekké alakulva rendjel- és méltóság-osztogató kiváltságlevelekké lesz. A CSŐCSELÉK. — A csőcseléknek nincs miből okulnia, mert nem tudja mit tett, vagy mit tettek vele a múltban. HÓHÉR-HUMOR. — A hóhérnak is szabad humorizálnia, de csak olyankor érdemes, mikor nagy embert fojt meg. FEJEDELMI CSÖRGŐSIPKÁK. — A nagy gaztettek fejedelmi elkövetőinek fején nem igen látták meg az emberek a csörgősipkát. Mert a korona éppen úgy elföldte a piros bojtokat, mint a hogy a jajkiáltások is magukba fojtották a bojtok végén megcserdülő apró rézgömbök szavát. A fejedelmi csörgősipkák ilyetén megcser- dülése nagyon veszedelmes zeneszó volt mindenkor. Veszedelmesebb a szirénák énekénél. A mindennél fontosabb azonban természetesen az volt, hogy a koronás főre nézve ne lett légyen veszedelmes. Ezért gondoskodni kellett jóeleve olyan esetekre is, a mikor ezeket a halk csörrenéseket nem fojtja magába semmiféle halálordítás. A ravasz Odysseusok ilyenkor sietve kö- töztették le fejedelmi kegyekkel a lelkiismeretüket, nehogy megfeledkezve zsebükről és gomblyukaikról : a kardjuk, a törvénykönyv, vagy éppen bilincs meg kényszerzubbony után kapjanak. És az ő bölcs tanácsaikra nagy kelete volt ilyenkor a füleket betömő viasznak, mely esetről esetre a legkülönfélébb módon változtatta megnyilatkozási formáit. Volt cirkuszi jáAki ig azán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, 9 az forduljon bizalommal YujaJánosüü Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipő-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült ezipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű ezipők és csizmák is készülnek.
