Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-02 / 8. szám (9. szám)

2 HETI SZEMLE Szatmár, 1910. márczius 2. szerelem őrülje!.. És valami olyas­félét motyog', hogy ennek megérté­séhez csak igen kevesen tudnak fel­emelkedni, az „átlag“ alól marad azon a színvonalon. Megengedem. De azok a kevesek meg a morális felfogás színvonalát vagy megsem közelítették valaha, vagy ha igen, lepotiyantak oda, ahol a sivár lélek minden bűnnek szabadalmat ad. Ad nótám: szerelem őrültje, aki egy pár téli kabátot kiemel a vendéglő­ből, lehet a téli kabátok őrültje an­nál inkább, mert párjával viszi. Az a legény, aki eliramodott az Ujfa- lussy Dezső pakktáskájával a peron­ról, akkor bizonyosan a jól megpa­kolt táska őrültje. Notabene épen a napokban vitték el véletlenül a vo­naton egy kereskedőnek pár száz­ezer koronáját, no már ez a firma okvetlen a tele bugyelláris őrültje. A szatmári bíróság által most hallatlan módon 8 évi fegyházra Ítélt Kinczler és társai meg kétség­kívül az utczakövező órájának és aranygyűrűjének az őrültjei. Napnál világosabb! . . . Hiszen sok más hely­ről is összegyűjtöttek már egész halmaz ékszert. Tehát őrültek, őrült módon szeretik az ékszereket. Fel kellett volna őket menteni. Mond­hatom, szánalmas színvonal, ahova ezek a kevesek fel tudnak emel­kedni. Csak az az egy vigasztal, hogy a szerkesztőség mégis jónak látta megcsillagozni a magas szín­vonalra szökeílett czikket és kije­lentette, hogy nem ért vele egyet, csak mint „érdekes“ elmefuttatást közli. Hát érdekesnek elég érdekes. de amikor fia meghal, amikor fiától kell bú­csúznia, jajong és földre esik. Oh a természet, a vérkötelókek szálait elszakítani rettenetes még gondolatban is. A fiuk szeretete pedig az ember természetében nagyon mély gyökeret ver. A szeretetnek e szálait még a halál is remegve szakítja szét. A férfiú lelkében is. Hát még a gyönge női kebelben, az édes anyának, minden anyának szerető lelkében. Ha tehát a mi édes anyánk fájdalma is úgyszólván legyőzhetetlen, vigasztalhatatlan, nagy és mélységes, tiszteletreméltó, amivel még az idő sem bir: milyen leheteit a fájdal­mas anyáé. Minden anyák reményével, fáj­dalmával és kétségbeesésével. A mi édes anyánk szereti fiát, mert Is­tentől megszentelt, tiszta szerelmének gyü­mölcse. Szereti, mert méhében hordozta, mert fájdalmak közt adott neki életet. Szereti, mert saját emlőjének tejével öntestét és lelkét adta neki. Mert nagy áldozatokkal, virrasztásokkal, önfeláldozással őrködött bölesején. Sírásán és mosolygásán. Mert napról-napra ő szövi fia jövőjének himes reményeit. És e remények beteljesíiléseig ezer aggodalom, félelem és köny közt kiséri gyermekét. A szatmári esküdtek teljesítették kötelességüket. Ki tudja, talán ma már ő közülök is bekötött koponyá­val dicsérhetné egyik-másik a fel­kelő napot, ha amúgy szegedi módra görbén szavalnak. De igy van ez jól és csakis ezen a módon. A bűnös vegye el a megérdemelt büntetést, mert kü­lönben a feje tetejére fordul a tár­sadalom. Aliquis. Esküdti intézmény ellen, Konrád László érmihályfalvai kiváló ügy­véd, a Haverda ügyben hozott eskiidszéki íté­letből kifolyólag az alábbi beadványt intézte a nagyváradi ügyvédi kamarához: Indítvány a nagyváradi ügyvédi-kamara közgyűléséhez, az esküdtszéki intézmény eltörlésére vonatkozólag. Mondja ki a kamarai közgyűlés, hogy az eddigi tapasztalat azt igazolja, miszerint az esküdtszéki intézmény az igazságszolgáltatást bizonytalanná, ingadozóvá, véletlen esélyektől függővé teszi, az igazságszolgáltatásba vetett hitet és bizalmat megrendíti, a közerkölcsiségre káros hatást gyakorol, s az önbíráskodást na­gyon előmozdítja. Ennélfogva felterjesztést intéz évi jelen­tésében az igazságügyminiszterhez az iránt, hogy terjeszszen be törvényjavaslatot a Ház­hoz, az esküdtszéki intézmény eltörlése végett, s ezen határozatához leendő hozzájárulás és hasonló felterjesztéstétele végett az összes ügy­védi kamarákat megkeresi. Indokok: Az ország 2-ik - városának Szegednek esküdtszéke Haverda Máriát, Vojtha Antalt, Bizony, ha aztán ilyen szentélybe mar­kol a halál, ha ilyen reményeknek kell ösz- szedülniök, ki csodálkozik az anya mérhetet­len fájdalmán'? De csak egy szentély borul gyászba. Csak egy tűzhely boldogsága dől össze. Csak egy anyának szivébe szántott sebeket, gyógyit­hatlan sebeket az elválás rideg valósága. * * * Ám a fájdalmas anya helyzete még sú­lyosabb, még szomorúbb. Isten őt nemcsak szent fia anyjául választá, de az emberiség minden fia, minden tanítvány anyjává. Őneki tehát minden anya érzése és szenvedése osz­tályrészül esik. Ő tudja, kit szült és miért kellett szülnie. Tisztában van azzal, hogy egyetlen fiát elveszíti, mert úgy szereti Isten a bűnösöket, hogy szent fiát kell áldozatul hoznia. És igy sokszorosan át kell élnie mindazon szenvedéseket, miket a Meg­váltó az egész emberiségért elszenved. Azért igazán elmondhatjuk, elsírhatjuk Jeremiással : — Oh fájdalmas Anya! Nagy, mint a tenger, a te szomorúságod ! Annyival nagyobb másokénál a te kínod, mennyivel nagyobb a tenger a többi vizeknél. Szélességének vége sőt a haszonlesésből előre megfontolt szán­dékkal gyilkoló, beösmerésben lévő s magát bűnösnek valló Jánosi Aladárt is nem bűnös­nek nyilvánította. Ösmeretes mindnyájunk előtt ezen aljas bűntény s annak gyalázatos részletei s azt hiszem, nincs köztünk senki, a ki különösen Jánosi Aladárnak fölmentését indokoltnak s az esküdtszék eljárását csak menthetőnek is tartaná. Ami pedig az ítélet kihirdetése után a fölmentettek, a szegedi közönség egyrésze, sőt állítólag a védő ügyvédek részéről is történt, nemcsak kritikán alul áll, de föltétlenül iga­zolja, hogy az esküdtszékek számtalan hasonló Ítéletei nemcsak az igazságszolgáltatás iránti tiszteletet, az az iránti bizalmat semmisiti meg, de a közerkölcsiségre is rendkívüli romboló hatást gyakorol. Ezen most említett megdöbbentő s az igazságszolgáltatás szégyenfoltját képező sze­gedi esküdtszéki Ítélet s a múlt évi ügyvédi kamarai közgyűlésen tárgyalt hasonló indít­ványom indokai — melyeket felolvastatni kérek — kellőleg igazolják indítványom jogo­sultságát. Érmihályfalva, 1910. február hó 20. Konrád László ügyvéd Az indítvány értesülésünk szerint a ka­mara tagjai körében lelkes viszhangra talált s azt egyhangúlag el fogják fogadni s a többi kamarákat hasonló tartalmú felirat intézése iránt meg fogják keresni. Színház. Szerdán, febr. 23-án és csütörtökön, febr. 24-én az idei színházi szezon legvonzóbb kasz- szadarabját, „Luxemburg grófját“ játszották, mind a két estén telt ház előtt. nincsen. Mélységének nincs feneke. Sokasá­gának száma nincsen. Ha a tenger vizében egy csepp sincsen, amely sós ne volna, semmi sincs a te lelkedben keserűség nélkül. Ha egyik hab a másikat éri a tengerekben, a te bánatod is egymást érik. ... Ily mélységes fájdalom közt áll a szűz Anya, haldokolva búcsúzó fiának ke­resztje alatt. Áll, hangsúlyozzák az evangé­listák. És nem Írják, hogy mérhetetlen fáj­dalmában földre veti magát. Hogy a ruháját szaggatja meg az öntestén. Hogy kezeit tör­deli. Hogy jajgatással tölti be a Golgotha he­gyét. Még nem is sir. Az ő fájdalmán nem segíthet a könny. De ott áll a keresztfa tövében. És nem törődik azzal, ahogyan más anyák szoktak tenni, mikor gyermeküket a gyalázat fáján végzik ki . . . A szerencsétlen elitéltnek iszo­nyú sorsától messze távoznak, mert nem akarják a maguk és rettentő halálra Ítélt gyer­mekük kínjait látni {és a haláltól való verej- tékes remegését, félelmét öregbiteni. Ő ott áll, igen, a kereszt tövében. Szent Fia is azt akarja, hogy szerető édes anyja és kedves tanítványai jelen legyenek. Egészen közel álljanak, a keresztfa tövében maradja­Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása. r Első Magyar Anősslt Mipráőai SZINÉRTÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. \ legkifogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú Pyramiso- kat, Obeliszkekel, kereszteket, emléktáb­lákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, ká­polnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fitt-Üzlet: Szatmár, Attila - u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents