Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-02 / 8. szám (9. szám)

\ XIX. évfolyam. Szatmáp, 1910. márczius 2. szám. POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 2U fillér, ranitóknak és kézrnűiparosoknak egv évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. B A A Felelős szerkesztő T H O K Y END ti A lap kiadója: „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány KL i sajtó“ ozimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.i Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. j A lup megjelenik initiden szerdán. A szatmári csődület. Hogy a Haverda-per milyen ér­zelmeket váltott ki a nép azon réte­géből, melyről közös néven „csirke­fogó“ titulussal szoktak beszélni, mulatja a szatmári esküdtszék leg­újabb működése. Ezek a rétegek, miután újságot aligha olvasnak, úgy fülhegygyel hallhatták, hogy most már víg napok járnak az éjjeli lá­togatók teje fölött, mert az esküdtek még a gyilkosoknak is laufpasst kötnek a talpára, eljöttek tehát, hogy ne csak úgy hallomásból, hanem közvetlen tapasztalataik utján győ­ződjenek meg a beütött eldorádó valódisága felől. Valóságos csődület állott a tör­vényszéki palota előtt a nép söpre­dékéből, hasonló alakok töltötték meg a tárgyalási termét is. Ez az első eset. ilyen firmákat eddig ott nem lehetett látni. Szivszorongva lesték, vaj jón hogy menekülnek el v­és üzlettársaik, hogy aztán a jól sikerült verdikt után ők is bízvást hozzáláthassanak a betörések, ulczai- támadások jövedelmező forrásához helylyel-közzel nem riadva vissza egy kis embervér szagtól sem. Dicséretükre legyen mondva a szatmári esküdteknek, nem hozták meg nekik ezt az örömet, nem voltak hajlandók megismételni szegedi kol­legáikat, sőt igen kemény verdik­tekkel sóztak oda, ugv hogy midőn hallotta az elnöklő biró szájából a felmentést szomjazó tömeg a 3, 5., 7., 8 évi fegyházakat, zúgva, mo­rogva adott indignácziójának kife­jezést, de természetesen el is ment a kedve azoktól a vérmes spekulá- czióktól, melyek kergették a vért ereiben az esetleges felmentések nyo­mán. íme ilyen a példa hatása. Mert ha a szatmári esküdtszék utána csi­nálja a szegedi botrányt, ma már talán tele volna a város kifosztott pol­gárok kai, üresen bámulnának a feltört iizletekaz éjszakábajhevért koponyák áldanák jó szivét az esküdt uraknak, meg azt a bölcseséget, amely ezt az intézményt kitalálta népszerűsítésére a lincselés, betöréses lopás és hasonló sum más eljárások művészetének. Így azonban pszt! . . Talán nem is igaz, amit beszélnek, talán nem is mentették fe1 Szegeden a gyilko­sokat, csak valamelyik hieskásabb kollegánk találta ki közöttünk, hogy ugrasson bennünket és majd ő vegye ki a leghusásabh részt ami ökleink közreműködésével összehozott szer­zeményből, holott ő nem is műkö­dik, csak háttérben lappang s a mi bőrünket akarja odadobni, hogy azok a haragos urak jól kiporolják. Merthát azok a jó fiuk nem is öltek, mindössze a pénztárczát, még az órát emelték ki egy éjjel kódorgó ember zsebé­ből, mindössze egy kis vizitet csi­náltak Terebesen éjszaka egy özvegy asszonynál, de nem is bántották, még csak az ujjokat sem tették reá, mégis 3., 5., 8 évi fegyház. Ez nem komédia!.. Nem ülünk fel, nem csinálunk neked rebachot, próbáld magad, ha kedved van hozzá. Itt egy kis kitérést, illetve be­törést teszek, mert a legkülsőbb ré­tegektől, a csirkefogóktól jövök a műveltebb közönséghez. Legalább azt gondolom, hogy aki újságba ir, annak a műveltebb régiókhoz kell tartoznia. Megbotránkoztam, midőn egyik helyi lapban olvasom, hogy Jánossy tényleg nem bűnös. Mert a Mater Dolorosa.*) (A fájdalmas anya.) Irta; Bodnár Gáspár. Menjünk ma ismét a szent keresztfához, Krisztus Urunknak haldokló ágyát vegyük körül. És mint egy nagy családnak tagjai hallgassuk, lessük a bucsuzónak utolsó sza­vait. A mesternek, az atyának végrendelke­zését. Csudás, nagy isteni lélek ! Még most sem törődik saját fájdalmával. Nem eseng enyhü­lésért. Pedig rettenetesek az ő kinjai! De só­haj sem kél ajkán. Lelkében szerető, szelid *) Mutató a szerzőnek a tanítóképzőbe!) szent János templomban mondott, illetőleg mondandó nagy- böjti beszédsorozatából, mely esetleg külön kiadásban is meg fog jelenni. Irodalom: Pázmány Péter sz. be­szédei. Bougaud: A fájdalomról. Mindszenti beszéd­sorozata, Szabó Imre prédikácziői, A „kereszténység és korunk . Chateaubriand. Tóth Mike : Mária-kert. Stb­gondolat. Szivében gyöngéd érzelem hulláma dagad. De halljátok csak: a jó fiú szólal meg! A jó fiú, aki gondoskodni akar szerető anyjáról. És vigasztalja kedves tanítványát. Azt a hü tanítványt, aki elkisérte az ő bánatos anyját a kereszt alá. Ott látjuk tehát az anyát is a kereszt tövében. Hegyes tőrökkel szivében. Mérhetet­len fájdalommal lelkében. Ott áll szent fiának haldokló ágyánál. Oh nem! Ha még ott állhatna! Otthon, a csendes tűzhelyen. A közvetlen bucsuzás eny­hüléseivel. Anyai ölelései és csókjai közt. Verejtékeinek gyöngéd letörlésével. De a kereszt alatt kell állania. Csak a fájdalom tiizében égő szemeit emelheti szent fiára, szent fiának vértől ázott nemes homlo­kára Sebektől borított, most már szaggatott testére. * * * Nincs mélységesebb szeretet a világon, mint a szülőknek, különösen az anyának „egyetlenegy“ gyermeke iránt való szeretete. És mert tudva van, hogy a szeretet mértéke mérője egyszersmind a fájdalomnak, a bánat­nak is, elmondhatjuk, hogy nincs mélysége­sebb bánata a léleknek, mint a gyermek szen­vedésén, elvesztésén aggódó, busongó fájda­lomé. Még igaz, meghitt barátainkkal is együtt szoktunk bánkódni, szomorkodni. Érezzük fájó sóhajtásaikat. A lelkűket megrázó szenvedé­sek a mi lelkünket is megrázzák. A legférfiasabb, az élet viharaitól edzett apa, akinek szemében talán sohasem látják, hogy könny csillogna: szerető fiának, élete, küzdelmei folytatójának halálát hallván, szi- vettépő zokogásban tör ki. Jób minden csapást, a esapások egész zuhatagját elviseli. Könny se szökik szemeibe, MŰBUTOR- ASZTALOS SZATNAK, Mátyás kiráíy-u. 18. sz. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki­vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.

Next

/
Thumbnails
Contents