Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-23 / 8. szám

XIX. évfolyam Szatmáp, 1910. február 23. 8. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI AKAR iigy évre — 6 K — f. Negyedévre — ! K öl f. Félévre — 8 „ — „ j Ei/yes szám ára 2U fillér ­'initóknak és kézniűiparosoanak -trv evre N k ion» Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő MIU KY UND lí K. \ lap kiadója A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány najtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. „PÁZMÁNY SAJTÓ' A. lap megjelenik iniudeu szerdán. A szegedi botrány. Arczulütése az igazságszolgálta­tásnak az a verdikt, melyet a sze­gedi esküdt bíróság mondott ki a Haverda-pörben. Fellázad minden jobb érzés az emberben, midőn látja, hogy a gyilkos, aki maga bevallotta, hogy bűnös, tisztára mosva fut az igazságszolgáltatás keze elől. Tehát a gyilkosság szabadalmazva van. Kétségtelen dolog, hogy ezt a hitet fogja ébreszteni a szegedi ítélet a társadalom egyes zugaiban, ahol kevésbbé számolnak a lelkiismeret­tel, még kevésbbé az isteni törvé­nyekkel, csak a büntetés szigorától való félelem tarija őket vissza, hogy embertársaik vérébe ne mártsák gyilkos fegyverüket. Félő, hogy az ilyen és eliez hasonló Ítéleteknek igen komoly Következményei lesz­nek a társadalomnak különben is elfajult némely rétegeiben. Kérdezzük, van-e létjogosultsága olyan intézménynek a jiulikaturában, mely eltévesztve hivatásának ren­deltetéséi, mely abban áll, hogy az elkövetett bűnt megfelelő megtorlás­ban részesítse, Ítélkezésével meg vérszemet ad a perverz alakoknak, hogy csak rajta, gázoljatok nyugod­tan embertársaitok vérében és va­gyonában, majd itt vagyunk mi es­küdtek a hátatok illegett, s még a hajatok szála sem fog meggörbülni. Furcsa felfogás és furcsa kimé­rése az igazságnak, midőn azt lát­juk, hogy egy éhenkórászt, akinek már napok óta nincs betevő falatja, s elemei egy darab kenyeret vagy egy féloldal szalonnát,! hónapokig tartó rabsággal sújtanak, a gyilkos pedig felmentve tettének következményei alól, az örömrivalgó nép óvácziói közt lép ki börtönéből, paroláznak vele, mint becsületes emberrel, úgy fogadják, mint valami nemzeti hőst, banketteznek, dárjdóznak örömére. Mert mi történt Szegeden? . . . Az esküdtszék felmentette Jánossy Aladárt, aki beismerte, hogy gyil­kolt, meggyilkolt egy öreg dúsgaz­dag asszonyt, szeretőjének édesany­ját, hogy hozzájuthassanak ennek vagyonához. Meggyilkolta orvul, jói hozzákészülve a tett végrehaj­tásához. A legnemtelenebb szándék vezette tehát, mely a rablógyilkos­ság minden ismertetőjelét magán viseli. Es felmentette Jánossy sze­retőjét, Haverja Mariskát, kit azzal vádolt az ügyész, hogy ő főzte ki a gyilkosság tervét, ő biztatta fel Jánossyt anyja meggyilkolására. Felmentette Vojtha Antalt, ki a bi­zonyítékok súlya alatt, mint bűnré­szes és a tett elkövetésének előké­szítője állott vád alatt. És mi történt még Szegeden ?... A felmentő ítélet kihirdetése után ezrekre menő közönség tolongott az utczákon, el >kelő urak és úrnők, a társadalom minden rétege, falrengető éljenzéssel fogadják a börtöneikből kilépőket, virágokkal halmozzák el, bankettet rendeznek tiszteletére, a ho valósággal ünnepük őket. Es a rendezésben kik járnak elől?... Magok a védőügyvédek, dicsőségére az ügyvédi tekintélynek. Daczára a felmentő ítéletnek, daczára a szegedi óvácziónak, a jobb érzésű ember nem tud megnyugodni, mert a per anyaga bőséges bizonyí­tékot szolgáltatott mind a három vádlott biinös volta mellett. Nem tud megnyugodni, sőt ön kénytelenül az a tudat érlelődik meg lelkében, hogy Széljegyzetek Gárdonyi Gézáról. Gárdonyi és a palócz tanító. Tudva van, hogy Gárdonyi fiatalkorában vagy négy évig tanitóskodott Somogybán, havi nyolez forint fizetés mellett. Jó szivére vall, hogy a tarátokkal, főleg pedig azokkal, kik az egri képzőben iskolatársai voltak, máig is fentartja a barátságot. így történt, hogy midőn pár évvel ez­előtt az egykori iskolatársak — fogadásaik­hoz híven, — negyedszázados találkozót akar­tak tartani, a szélrózsa minden irányába meg­hívót küldöttek szót. Természetesen régi jó czimborájuk, Gárdonyi sem maradhatott ki, habár ő régen lemondott a magasztosnak hir detett, de annál silányabb jövedelmű, való­jában tövises tanítói pályáról, hogy tollal ke­resse meg kenyerét s irói babérjait. Az előkészítő-bizottság egyik tagja fogta magát és szép csendesen — a zsebrevágott meghívóval — felballagott a vár mögötti sánezba, ahol Gárdonyi csendes, magányos otthona húzódik meg szerényen, a szegény emberek házai során. Emberünk előtt csak­hamar megnyíltak a zárva tartott kapuk s a ház őre, a lompos czerberus viesorgatta fo­gait a jövevényre. Gárdonyi mélyen el volt merülve az Íróasztala előtt az Írásba. Való- sziuü, hogy valamelyik szép elbeszélésén gon­dolkodva rótta egymás alá a sorokat, mikor régi iskolatársa benyitott hozzá. Gárdonyi az ő fanyar mosolyával tekint a belépőre s kérdi: — Ugyan mi jó szél hozott errefelé, édes barátom ? A vendég elmondotta jövetelének czél- ját, de nem igen merte hinni, hogy a reme- teéietet élő Írónál meghallgattatásra találjon. — Ott leszek, — vágott szavába Gár­donyi a beszélőnek, sőt kezet is adott nagyobb nyomatékéül szavának. Ott is volt. Hanem mikor a diszgyülés után a várvavárt ebéd következett, Gárdonyi húzódozni kezdett, hogy hiszen Ő szívesen maradna, dehát igy, dehát úgy, ő gyomor­bajos ember, akinek diétát kell tartani evés­ben, ivásban. Egyszóval nem sok hasznát fogják venni, ha marad. Meghallja ezt egy közelben álló iskolatárs I. Tóni is, aki vala­hol egy Isten hátamögötti szegény palócz fa­luban hinti nebulói között a tudomány mag- vát, de aki maga sohase hallott Gárdonyi irói dicsőségéről, azt gondolván, hogy Gár­donyi állás és igy kereset nélkül lézeng a világban, szeretettel lép melléje és erősen igyekszik rábírni a maradásra. Végül odasugja a fülébe: — Ne busulj Géza, ma az én vendégem leszel. Gárdonyi szelíd tekintetet vet a pocza- kos kis palóczra, a ki nagy kérdőjelt vél látni abban a méla tekintetben és nagy hirtelen feltalálja magát: * MÜBÜTOR-ASZTALOS ^ZATHAlt, Mátyás kiráiy-u. 18. sz. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki- vitelb en. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.

Next

/
Thumbnails
Contents