Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-26 / 43. szám
Szatmár, 1910. október 26. „HETI SZEMLE“ különálló, zárkörü keretben tartandó első országos kongregácziói nagygyűlésén minél nagyobb számban megjelenni, illetve minél több tagú küldöttséggel magukat képviseltetni szíveskedjenek. Zártkörű összejövetelről lóvén szó, csakis olyanok jelenhetnek meg', akik ténylges kongregácziói tagok vagy jelöltek s személyre szóló meghívót mutatnak fel. Meghivót csak az kap, aki igazolja, hogy tényleges kong- reganista, tehát hölgyek, ^ Mária-lá- nyok, középiskolai tanulók, iparosok, tanonczok, stb. is, — szóval nemcsak az úri vagy férfikongre- gácziók tagjai. Hogy a hölgyek számára ne tartsunk-e külön gyűlést a jelentkezők száma szerint fogjuk eldönteni. Az igazolás legczólsze- riibben az által történik, hogy az egyes kongregácziók a megjelenni szándékozók tagjainak névsorát a prézes és prefektus aláírásával az előkészítő bizottságnak beküldik, (Budapest, Vili., Mária-utcza 25.), honnan haladéktalanul megküldjük viszont a kitöltött meghívókat. Hogy azonban a rendezőség néhány fontos ügyben czélszerübben járhasson el s az előkészületben kellemetlen fennakadás ne történjék, sürgetően kérjük az összes kongregácziók vezetőit — a főtiszt, préze- s«'két s a magisztrátust — hogy a várható megjelenők számát legalább hozzávetőleg mielőbb megállapítani s a fenti czimre lehetőleg még november 5-ike előtt beküldeni szíveskedjék. A meghívók elintézése aztán azonnal el fog intéztetni. Minthogy a kongregácziói nagygyűlést a katholikus nagygyűléssel egyidejűleg tartjuk, — természetesen oly időben, midőn a nagygyűlés mint ilyen nem tart semmiféle általános érdekű értekezletet — a kongregácziói nagygyűlés résztvevői egyúttal a nagygyűlésnek is résztvevői lehetnek s ezért a nagy gyűlési jeg3T előmutatása mellett ked- vezményesáronutazhatnak s igénybe vehetik a nagygyűlés egyéb kedvezményeit (lakásközvetités stb.). Akiknek esetleg hétfőn (14-én) reggel okvetlenül ismét otthon kellene lenniök (tanulók, tanárok stb.) természetesen még vasárnap éjjel hazautazhatnak. A nagygyűlés előreláthatólag vasárnap este 6—8-ig fog tartani, nem számítva az ekkor meginduló kedélyes társas estét. Itt még csak azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy mindjárt ez az első országos kongregácziói nagygyűlés legyen az, aminek lennie kell: a bátrak és hívek, a meg nem alkuvók, az előre-hátra nem pislo- gatók, az elveiket következetesen megvalló katholikusok és Mária- tisztelők testvéries, egyetértő összejövetele, melyen megbeszéljük az Istenanya szeplőtlen lobogója alatt keresztény hitünk alapján megindult társadalmi reformunkáink részletes program inját. Fel tehát, kongreganisták ! Férfiak és nők, ifjak és felnőttek egyaránt ! Fontos dologról van szó. Ha tudtok lelkesülni az édes Nagyasz- szony zászlajáért, ha részt akartok venni hazánk s népünk megmentésében egy hitetlen és erkölcstelen felforgató szövetség véres karmai közül, ha méltók akartok lenni a Ez a Lujza kisasszony nekem régi (ismerősöm volt. A középiskoláimat egy felvidéki városban végeztem. Keserves helyzetem volt, mert nem lelhetett sehol jó kosztot kapni. Egy alkalommal megösmerkedtem a korzón Lujza kisasszonnyal, ki már akkor volt huszonöt éves. Elpanaszkodtam neki siralmas állapomat. Ő megsajnált s pártfogása alá vett azaz kosztot adott a mamája. Nagyon jól tápláltak, csakhogy ennek fejében meg kellett Ígérnem, hogy elveszem a kisasszonyt, ha az iskolámat elvégzem. Ezt meg is tettem. A vizsgák után pedig úgy eltűntem arról a tájról, hogy senki sem tudott rólam. Sohasem kerestem fel Lujza kisasszonyt. És ime most ő keresett fel engem. Hiába sorsát senki sem kerülheti el. Eljött számon kérni Ígéretemet. Tehát együtt laktunk ismét. Csak egy fal választott el bennünket. Mint ilyen közeli szomszédok, hamar megbarátkoztak feleségemmel. Nappal ugyan kevés idő jutott a társalgásra, mert Lujza kisasszony el volt foglalva. Gépirónő volt egy kisebb hivatalban. Csak estenként jöttek össze. A sors éppen úgy hozta, hogy irodánk egy utczában volt. Ő mindég elkísért engem hivatalom kapujáig. Neki egy pár házzal tovább kellett menni. Reszkettem, a mikor velem jött. Félve vártam a kitörő szemrehányásokat. Ámde csalódtam. Lujza kisasszony soha sem hozta fel a régi viszonyt. Sőt nagyon kedves volt. Mindig a feleségemet dicsérte. Nem fogyott ki a jelzőkből. — Milyen aranyos, milyen végheteíle^ nül kedves asszonyka. Oly ártatlan, oly varázsló a tekintete. Mily büszke és délczeg a tartása s mégis olyan nyájas és bölcs a beszéde. Valóban jól választott maga, — mondá sokszor Lujza kisasszony, Én már meguntam e beszédet s más tárgyat kezdtünk. De bő beszédű szomszédnőm újra ott kezdé, ahol elhagyta. Történt azonban, hogy a két nő valamin összeveszett. Harag fejlődött ki köztük. névre, melyet mint Mária gyermekei viseltek, az éremre, melyet melletekre tűztök s a zászlóra, mely alatt a Szeplőtelennek hűséget esküdtetek: ne zárkózzatok el a szervezkedés nagyfontosságu munkálatai elől: jöjjetek számosán az első országos kongregácziói nagygyűlésre 1910. november 13 án. Ismerjük meg már egymást; lássuk, hányán is vagyunk; lelkesedjünk egymás lelkesedésén! A Nagyasszony vár — habfehér lobogója oly biztatóan, oly bá- toritón lobog, int feléd, várja a bátrak és hívek, egyre szaporodó daliás csapatait, várja a Te közreműködésedet is! Nézd, aki e zászlót követi, az örökké győz, azt az Isten Anyjának keze vezeti diadalról- diadalra ... S te mégis késnél? Mária hi — jöjj ! Budapest, 1910 október 14-én. A budapesti urak kongregáczi- ója, mint előkészítő bizottság nevében : Gróf Zichy Nándor s. k., v. b. t. t., arahygy. vitéz, kir. tárnokmester, tiszt, prefektus. Gróf Csáky E. Károly s. k., v. b. t. t., váczi püspök, a budapesti urak kongregá- cziójának tagja. Báró Barkóczy Sándor dr. s. k., cs és kir. kamarás prefektus. Bus Jakab S. J. s. k. rendtartomány főprézes. Dr. Szinyei Merse József s. k., kir. közig, ité- lőbiró. Saly Dezső s. k., kir. Ítélőtáblái biró. Dr. Bonta Károly s. k., ügyvéd. így a szomszédnő nem jött többé hozzánk. A kisérés azért nem maradt el, hanem a beszélgetés tárgya alaposan megváltozott. Most sem bolygatta az elmúlt időket, hanem minden szavával fejlesztő bennem nőm iránt a ridegséget és féltékenységet. — Hajh, hajh. így van az! Mondá egyszer Lujza kisasszony. — Mindég nagy bizalommal voltam iránta. Titkai nálam el voltak temetve. Nem kürtöltem ki az ő figyelmetlenségeit ön iránt senkinek. Milyen figyelmetlenségek? Semmik ! Semmik? Én nem mondok semmit. Én titoktartó vagyok. Én csak egy jó nevelésű nőnek kötelességeit tudom. Egy nő legyen örökké és mindenben figyelmes férje iránt. Még egy semminek látszó koczkaczukrot se tagadjon meg tőle. A jó nő férjét cselédje előtt emelje nagyra. Ne beszéljen róla tiszteletlenül. Közöljön mindent vele. A bevásárolt holmikat ne rejtse el attól, ki arra a pénzt adta. Ha pedig . . . Hogy ne pletykáljak igazságtalan dolgokat ? Hát kiről beszélek én ? Én csak a nők kötelességeiből idézek. Várja a nő örömmel haza férjét nehéz Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyramisokat, Obeliszekct, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket. mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. EIsí Magyar Anteil Sirtögyárában SZINÉRVÁRALJÁN M0DIM BER™™“ a csiszolás részére. ^ lír" m Itt —tt «tt m JL *pm . tttttttttt I— _ X I___________r ■ Íj 1 n 17 n ni fii 1 CS n m ««a «« ttLtt J&. XÁm■ 1 tttt csakis hazai termékeket dolgoznak fel. Szatmár, Attila-u. 4.
