Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-26 / 4. szám
XIX. évfolyam. Szatmár, 1910. január 26 4. szám ELŐFIZETÉSI ARAK : * Egy évre — ti K — f. Negyedévre — I K 50 f. Félévre — ö „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő H A T H O R Y ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető ö % küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmá najtó" ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A. lap megjelenik minden szerdán. Ä jövő zenéje, a jelen átka. Hosszas vajúdás után tehát van kormányunk. Hónapokon keresztül várta az ország népe a válság végét. Szinte belefáradt, jobban mondva megunta a bizonytalanságot. A politikusok meglepetésre készültek. A sejtelem jó volt. A halotiámasztás megkezdődött. A regeneráló korszak nyomában a múltnak bűnös uralma jelentkezik, az az uralom, melytől pár éve undorral fordult el a nemzet. Lukács és Khuen feltűnése nem sok jóval biztathalja a keresztény politika embereit. Oszabadelvü jelmezben a szabadkőművesek. Nincs mit csodálkozni, ba lelkűnkben borongás sejtelemmel tekintünk a jövő elé. A keresztényellenes irány örömmámora bennünket nem biztathat. A jövő zenéje cseng az óliberális s malterkanalas odúkból. A szocziál- demokraták beálltak csatlósnak. Az „Egyenlőség“ czimü zsidó lap azt irta: „Lukácsék úgy jönnek, mint a tisztitótüz. Mint a tűz, amely ösz- szes pereputtyával kiégeti gr. Apponyit a kormányzatból és Barkó- czynak szellemétől kifüstöli a kultuszminisztérium szobáit. Csupa várakozás vagyunk és a kormány minden tagjának ígéret a neve.“ íme az öröm. Hogy azonban nem Lukács, de Khuen jött, ez utóvégre is közömbös. A különbség köztük csak az, hogy egyik előbb, a másik utóbb jött. Apponyi helyét Székely három pontos testvér foglalta el. Katholi- kus alapok, vallásos iskolák és oktatás, autonómia tehát jó kezekbe kerüli. Alkotmányellenes, hazafiat- lan és keresztényei lenes kalandorok kezében az ország gyeplője. Mit várhatunk tőlük? Es mit várhatnak tőlünk? Hogy remény helyett bizalmatlanság él bennünly azért kishitűség ne fosszon meg a tettrevágyástól. A valóság, mely a nemzeti haladás béklyóit állítja elénk, nem biztató, de fajunk történelmi hivatott- ságába vetett hitünk nem lehet illúzió, a nemzeti megújhodás, a felfrissülés kell, hogv felváltsa a mai 7 o *-< politikailag stréber világot. A bit és vágyakozás nem is a jövő sikereiben bizalmatlan. A jelennek a gyöngesége, a meghamisított alkotmányosság, a haladásában megállított nemzet, züllött társadalmi élet és mindaz, ami az országra csapásként nehezül, annak megreparálása és helyreállítása — idő, munka, pénzveszteség — nyújt bizalmatlanságot, okoz levertséget. Az a tudat, hogy nemzetünk a békés munka és haladás helyett az örökös alkotmány- harczban, a 67 és 48 áldatlan viszálykodásában emészti erejét s ez alatt ellenségeink tollasodnak, csoda-e, ha megrokkant a bizalom s a fásult közöny lép az önbizalom helyébe?! tí éppen e válságos időkben látjuk, hogy a keresztény politikusok csapatjából egyesek kiválnak, ami nem volna annyira baj, de látva, hogy támadásokkal fordulnak azok felé, akiket elhagytak, hát ez se nem kívánatos, se nem helyes. Nem helyes, mert a katholikus ügy ártalmára van. Ha valamit nem tartok helyesnek, nem szavazom meg TÁROZA. Versek. Kolostorban. A vár alatt moliászöld vén kolostor, Füvek benőtték gödrös udvarát. Zsolozsmát mond egy őszhaju barát, És ráfelel a zöldmohás kolostor. Valamikor itt nagy kámzsás barátok Szent, mély zsoltárt zengedezve jártak, Illatos fényt szórtak szét a hársak, De meghaltak a nagy kámzsás barátok. Iskola volt itt. Porlepett padokban Zenélni most a csend tanulgat. Felejti minden itt a múltat; Öreg szu morzsol, serczeg a padokban. Ha kong a dél, vagy esti lágy harangszó, Bólong a hársak koronája, A kripta kaput Valaki most végre kitárja, S az ó toronyban cseng a lágy harangszó. Ott lent az ősök réges-rég pihennek. Indul az agg .. . Megcsókolja mind A sirfalakat . . . Valaki onnan egyre csak int, Ahol az ősök régesyég pihennek. Jönnek majd erre nagy kámzsás barátok, Koporsót hoznak vállaikon. A hársfaillat Keresztül fut a kriptasiron . . . ... Temetni fognak nagykámzsás barátok. A májva, kaktusz elvirágzott, Megvan-e az a hosszú ház ott ? Nyílnak még virágok ? Mig fut a szárnyas szürke élet Járom a tarlós sárga rétet, Hol van a fészked? Ha majd az ég szemem lezárja, Megyek a fényes szent hazába, Ugye, nem leszek árva? Ujla/cy János. A gyilkos kőszobor. — Irta Zoltán Vilmos. — A firenzei Caffé Garibaldi különszobájá- ban hangos volt az élet. Ettore Gaetani, a fiatal törvényszéki jegyző tartotta legénybu- csuját nehány meghitt barátjával. Ettorét mindenki szerette. Egyike volt a gondviselés ama kisszámú kiválasztott gyerAz árva. Letört, kiégett itt a minden, Lelkem fényét szertehintem: Te nem vagy itten ?. . . TLYÉS BÁMIEL' 1 Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kiMŰBUTOR- ASZTALOS SZATMAR, Jósika-utca T. szám. , vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely , különleges faanyagból.
