Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-26 / 4. szám
és levonom azonnal a konzekvencziát, nem pétiig akkor, amikor az összetartás szükségesebb, mint valaha. Mérgezett nyilakkal lövöldözni azok felé, kiknek a mai kath. öntudat, szervezettség köszönhető, kik az országgyűlésen és az országban elismert, becsületes képviselői ügyeinknek — egyáltalán helyeselni nem tudjuk. Az ország katholikusai a testvérpárttól, a keresztényszoczia- listáktól nem a katholikus politikusok elleni harczot várták. Ne fojtogassuk egymást. Van nekünk ellenséges területünk elég, mutassuk meg ott, hogy mit tudunk. Dobjuk sutba a jelennek átkát, a viszálykodást, mert ezzel a keresztény magyar államiság épületén nem épithetiink, csak rombolunk. A felszínre jutott éra ellensége államiságunknak és keresztény tradiczióinknak, melyeken ezeréves múltúnk felépült. — Azért is tömöritsük és ne forgácsoljuk szót az erőket, mert lesz idő is, alkalom is azok czélszerübb fel- használására, a szabadkőműves uralom letörésére. Se. A kormány a képviselőházban. Hétfőn mutatkozott be a Khuen-Héderváry kormány a képviselőházban. A függetlenségi párt bizalmatlansági indítványt akart elfogadtatni, ezt azonban az elnökség megakadályozta, mire óriási vihar keletkezett. A királyi kézirat felolvasása után ugyanis azt indítványozta Gál Sándor elnök, hogy küldjék át nyomban a főrendiházhoz. Ezzel megakarta akadályozni a bizalmatlansági indítvány megszavazását, mert ha a királyi kézirat átmegy a főrendiházhoz, a képviselőházban pedig megindul a vita a mekeinek, kiket a szerencse bőven elhalmoz minden adományával. Testi szépségen s erőn kívül ragyogó elme, nemes szív és tekintélyes vagyon jutott osztályrészéül. Ezt a sors most azzal tetézte, hogy neki juttatta feleségül a virágok városának egyik ünnepelt szépségét, conte di Catena nyugalmazott ezredes gyönyörű leányát, contessina Elvirát. Ettore Gaetani, kit az esküvőtől már csak rövid néhány nap választott el, úszott a boldogságban s örömében osztoztak barátai, kik irigység nélkül szemlélték szédületes szerencséjét. A lakoma már a vége felé-járt s a fiatalemberek YTeuve Cliquot pompás nedűjétől felhevülve élvezték manilláik zamatos, finom füstjét, mely kék fellegekben gomolygott a csillár izzólámpái körül. Valaki az álomra terelte a beszélgetést s Ettore igy szólt: — Ha az álomra adni lehetne, akkor most boldogság helyett halál és pusztulás várna rám. Tíz szempár kérdőleg fordult Ettore felé s ez igy folytatta: — Képzeljétek csak, az elmúlt éjjel azt bizalmatlanság dolgában, a kormány bármely pillanatban feloszlathatja a házat és az indítványból soha sem lesz határozat. A függetlenségi párton óriási kavarodás keletkezett az elnök szavaira, sokan felugráltak helyeikről, az elnöki emelvényre rohantak, hol heves szóváltás keletkezett az elnök és a képviselők között. Pozsgay Miklós kiragadta a jegyző kezéből a mái* elkészített jegyzőkönyvet és a földre dobtídÉEélbe kellett szakítani az ülést. Szünet utánffi elnök kijentette, hogy tekintsék meg nem történtnek minden eddigi dolgait. Erre Justh Gyula előterjesztette a bizalmatlansági indítványt, Most a miniszterelnök adta elő programmját, melynek lényege, hogy katonai téren elfogadja a szabadelvű párt programmját, a választói reformot pluralitás nélkül az általános választói jog elve alapján kívánja megalkotni, végül beterjesztett hat törvényjavaslatot, s kérte, hogy azokat a bizottságokhoz utasítsák. Eközben Návay Lajos foglalta el az elnöki széket. Návay azt akarta hogy most ezeknek a törvényjavaslatoknak sorsa felett tanácskozzanak s azután kerüljön a sor a királyi kéziratra. Erre ismét kitört a vihar. A függetlenségi párt követelte a királyi kézirat tárgyalását. Az elnök nem tágított s addig magyarázgatta álláspontjának helyes voltát, mig a tanácskozásra szánt idő letelt. Tegnap a bizalmatlansági indítvány felett folyt tovább a vita, amely azonban nem lett befejezve. Szavazásra nem került a sor. A Kos- suth-párt, néppárt és a Justh-párt a kormány ellen foglal állást, az alkotmány-párt mellette és Tisza. Barkóczyt menesztik (?) A napokban nagy vakolás lehetett a budapesti szabadkőműves páholyban. Nyilvánvaló jelek árulják el a vakolást. Szabadkőműves vagy legalább annak hírében álló ember a közoktatásügyi miniszter: azt hiszik, itt az idő, most vagy soha, el lehet most tenni az útból az ő segítségével dr. báró Barkóczy Sándor, vallásálmodtam, hogy meg kellett halnom. És még hozzá milyen különös körülmények között! Valamennyien láttátok és ismeritek azt a hatalmas kőoroszlánt, mely a piazettán áll, közvetlenül a palazzo Bomelli bejárata előtt. Nem valami mestermü, de a késői reneszánsz érdekes emléke és ahogy tátott torokkal ott áll s kegyetlen tekintettel a fogát vicsorítja a járókelőkre, tagadhatatlanul kellemetlen érzést támaszt az emberben. A Bomelliek egyik őse Ugo, a félkarú oroszlánvadász készíttette ama fenevad emlékére, mely Afrikában össze- marczangolta a balkai ját.. Nos ezzel az oroszlánnal gyűlt meg a bajom. Azt álmodtam, hogy amikor elmentem mellette, kedvem kerekedett belekötni a haragvó állatkirályba. Szemébe nevettem és karomat tövig beledugtam a torkába. És képzeljétek csak, a kő- oroszlán leharapta a karomat, én eszméletlenül visszahulltam a kövezetre és elvéreztem. A kis Enrico Rienzi, a bolondos ber- saglieri hadnagy, aki legkevésbbé bírta a pezsgőt és tökéletesen elázott, bambán rábámult a beszélőre, ám a többiek, Ernesto Cola kivételével hangosan kaczagtak. és közoktatásügyi miniszteri tanácsost. Nem úgy értjük, hogy elcsapni vagy penzióba küldeni, hanem más ügyosztály élére tenni át. Mert amióta ő vezeti a középiskolák ügyét a kultusztériumban, azóta a szabadkőműves vakolások nem tudták határozataikat ő miatta foganatosítani; nem tudták romboló munkájukat vakond módjára végezni. Amióta az ő kezébe került a középiskolai ügyek vezetése, megváltozott az addigi se hideg, se meleg irányzata a nevelésnek és oktatásnak ; a valláserkölcsi nevelés otthont talált a magyar középiskolákban ; a tanári testületeket áthatotta a magasabb oktatási feladat; a keresztény felfogás érvényesülhetett; az ifjúság vallásos nevelése minden téren szerencsésen megindult. Ezért volt nem szálka: gerenda a szabadkőművesek szemében báró Barkóczy Sándor. Ezért üvöltenek most pereatot a szabadkőműves hírlapok. Ezért olvassuk napról-napra a fővárosi szabadkőművesek lapjaiban: Barkóczy megy! Barkóczyt menesztik! Készítik az örömtüzeket Sión berkeiben. Készen vannak a hasábok, amelyek elbucsuztatják szegény Barkóczyt. Szinte látni, hogy illesztge- tik a szájakhoz a jerichói kürtöket, amelyeken elkurjonghassák a nagy diadal riadóját. Korai az öröm! Hisszük, hogy a keresztény társadalom ereje hatalmasabb a vakondokok munkájánál! A pannonhalmi főapát fölavatása. Dr. Hajdú Tibor az uj pannonhalmi főapát jelenleg Budapesten tartózkodik s ott várja meg a pápai megerősítő brévét, amely után a herczegprimás fogja fölavatni körülbelül január végén. Azután röktön Pannonhalmára utazik, ahol teljes csöndben mindjárt átveszi a rendi és egyházi kormányzatot; mert a fő- apátnál tulajdonképeni installáció nincs, egyszerűen átveszi az ügyek intézését. A külső ünnepség, amelyen vendégség keretében a szomszédos notabilitásoknak bemutatkozik, husvét után lesz. Cola, akit az a gyanú terhelt, hogy álnév alatt érzelgős verseket ir a helyi lapokba, nagyképüsködni kezdett. — Az álmokkal nem jó tréfálni, — szólt. Nem is olyan régen egy nagynéném ravatalon látta önmagát s harmadnapra meghalt. A többiek hangos kaczagással hallgatták a vészmadarat és legvidámabban Ettore kaczagott. Ez alatt a szobában, melyben kék ködfelhőként gomolygott a czigaretta- és szivarfüst, csaknem tűrhetetlenné vált a hőség, s többen sétát ajánlottak. A társaság csakhamar fel is kerekedett s kiment a holdvilágos májusi éjszakába. A kertekből bóditó illat ömlött a népte- len utczákra s a társaság hangos szóval, dúdolva és nevetgélve haladt a piazetta felé, hogy az Arno partját elérje. Enrico Rienzi hadnagy, kinek fejébe szállt a pezsgő, hangosan kurjongatni kezdett és kardjával ineg-megdöngette a kapukat. Hasztalan volt társainak minden esititgatása, a bolond hadnagy csak annál pokolibb lármát csapott, mire itt-ott kinyillott egy ablak s láthatóvá lett egy-egy borzas, kiváncsi fej. Pártoljuk a hazai ipart I Első Magyar Andesií Sirkígyárálao SZINÉRYÁRALJÁN a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. KEPES SÁNDOR 4 legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyraraiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
