Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-29 / 26. szám

XIX. évfolyam. Szatmáp, 1910. junius 29. 26. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. 910. TI 30 ELŐFIZETÉSI ARAK : íEgy évre — 6 K — f. j Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 8 „ — „ I Egyes szám ára 20 fillér, ’anitóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő BÁTHORY END B E. A lap kiadója : A „PÁZMÁNY-SAJTÓ­A szerkesztőséget és kiadóhivatalt- illető jászét küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány najtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.l Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltier sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Modern szivek. (bgrp) A mi társadalmunk lázas nyugtalanságának, idegességének, vergődésének forrását az emberek szivében kell keresnünk és megta­lálnunk. A szív minden időben nagyobb szerepet vitt az ember életében, társadalmában is, mint az ész. Az ismeretek nagysága, a lángész ha­tása, a gondolkodó értelem erőssége, az eszes akarat acélossága — mily sokszor megtörik a szív vágyainak, a kedély elborulásának hatása alatt. Az emberi ész egymagában sohasem járhat függetlenül, téve­dés, botlás, boldogtalan önemésztés nélkül az élet utjain. Észnek és szívnek harmóniában kell lennie, különben beáll a nagy diszharmó­nia. Forrása az élet letörésének, az elégedetlenségnek és a vigasztalha­tatlan, sötét pesszimizmusnak. A modern szivek óriási száza­léka ezt a diszhaimoniát tálja elibünk. Nyugtalan, vergődő a modern szív. És valóban szánalomra méltó, Azt mondják ideges kor. Ideges társadalom. Hogy a huszadik szá­zad legnagyobb betegsége — az idegesség. Vájjon egyáltalán betegség-e az idegesség? S ha igen, testi vagy lelki jelenség-e ? Sokan vallják, hogy az ideges­séget a kultúra betegségének lehet nevezni. Jó helyen tapogatóznak. Csak az a fő, hogy igazságo­san és élesen tudjunk különböztetni. És akkor a diagnizist biztosan megállapíthatjuk. Rouseau állította fel a tételt, hogy műveltség, a kultúra teszi romlottá a társadalmat. Azt mondja egy kedélyes fran- czia iró. hogy az ;;rdüg a legtet­szetősebb szofizmákat tud felállítani. Hát ilyen tetszetős szofizma a Rouseau állítása is. Mert ha Rouseau azt a művelt­séget, azt a kultúrát érti, amelyet az ő neve, az ő kultúrája, az ő mű­veltsége képvisel : akkor bizony el kell fogadni tételeit. Mert Rouseau az emberi szív harmóniáját, az igazi műveltség alapfeltételét tette tönkre és akarja a diszharmónia, zűrzavarába kergetni. A modern szivek éppen azért nem tudnak megnyugodni. Azért rángatják iszonyatosan az emberi szervezet idegeit. Azért jutott ura­lomra a suggestio. Azért terjednek a beszámithatlan tettek sokasága. A modern szivek igényei, vágyai, a hamis érzések tultengése, képzelt nagyság, egyéniség érzetének, az önzésnek határtalan mértéke egy­részről, másrészről a szivek kedóly- telensége, üressége, mely meg­fosztotta a művészetet a maga ne­mes tartalmától, mely nem tudja érezni a művészetben, költészetben, a természetben sem már azt a szé­pet, amiért az egészséges lelkek egykor, nem is oly rég rajongtak: megfosztották, tönkre tették a szi­vek harmóniáját. Bébé regénye. Irta: Zagyva Mariska. Senki se tudta honnét jöttek. A rósz nyelvek azt suttogták, hogy Lucza asszony valóságos báró leány volt, s valami roman­tikus szerelem hozta össze a néhai férjével, aki csupán szerény kis hivatalnok lett volna. Mások szerint — közönséges hatszilva- fás nemesnek volt a lánya. Elég grácia, hogy valami írnok féle feleségül vette. Biztost senki se tudott róluk. Ez a titokzatosság nagyon érdekessé tette Nagy- ihari Bihari Lucza asszonyt a szép leányával együtt a kis város elitnépe előtt. Ez csak természetes. Újért, idegenért rajongani kell. Ez már divat. Lucza asszony különben nem közönséges jellem volt. Határozott, energikus, akárcsak egy férfi. A kis város pletykázó, kiváncsi elemére ügyet sem vetett. — Csigavér — szokta mondani — a limonádé tereferére, ha véletlenül a fülébe jutott. — Fő az elegánczia és a biztos fellépés! — Ő pedig ennek birtokában lévén, mesés hóditást csinált vele. — Hát még a finom szép leánya! Bébé az elegáns karcsú alakjával, a nagy ragyogó csillag szemeivel — olyan volt, mint egy vérbeli herczeg kisasszony. A cso­dálatosan rikító fehér bársonyos bőrén át­látszottak a finom vékony kék erecskék. A pompás haja olyan szinben ragyogott — akár az olvasztott arany. Dictum factum. Lucza asszony lányára nézve, — nem volt külön véleménye. Szép! Bóditóan szép. Punktum. Mikor én megismerkedtem velük, már valóságos nagyhatalom volt Lucza asszony a szép elegáns Bébével'a kis város társa­dalmi életében. Amit ők fütyültek, az mind zseniális muzsika volt. Köröttük ropta a tánczot az aranyifjuság. Még ennek is csak a szine-java. Lucza asszony értett hozzá, hogy kell az embereket pórázon vezetni. Bébé csillag­szeme volt a mágneses sarok. Anya és lány valóságos hajtó vadászatot rendeztek a háza­sulandó ifjakra. — Mindhiába! — Kézzel fogható siker nem volt. Ugyanis nyilvánvaló lett, hogy a fess Bébének a csillagszemén, aranyhaján kívül — egyebe sincs. Bizony ez manapság elég nyomós argumentum egy leány életében. De hiszen, nem azért volt Lucza asz- szony anya — pláne a legszebb lány anyja, — hogy ne segítsen a bajon. Rövid családi tanácskozás után kiadta a jelszót: — Bébé készülj! Megyünk. A leány a nagy csillagszemével rámeredt az anyjára. Biztosra vette, hogy az ő bőrére megy a játék. De azért hunczutkodva adta a naivot. — Hova mama ? Tán a czukrázdába! ? — 0 te kis mafla! Hát hova mennénk másfele, mint Pestre a művész-bálba. Itt a Nina nénéd levele. Azt Írja, hogy ezen a bálon ad találkát egymásnak a szellem és pénzarisztokráczia. Kilátásban remek parti. Ami minket illet — no a szellem az ma­radhat — a pénz, a pénz, az a fő czél. MŰBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, Mátyás kiráíy-u. 18. s*. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki­vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.

Next

/
Thumbnails
Contents