Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-03-03 / 10. szám

Szatmár, 1909. mnrczius 3. 3 szeretedet, összetartást —- minden­hova! Hiszen, ha mi talpra állunk, megrendül alattunk a föld. Ha mi felemeljük szavunkat ellia 1 latszik a Kárpátoktól az Adriáig', Dévénytől a Hargita havas hé rezéig. Ha mi megmozdítjuk erős karjainkat, ne­mes önérzettől sugárzó szemeinket ha rászegezzük a Jtudásokra, a ben­nünket uton-utfélen nyúzó, becs­mérlő— szivünk, lelkűnktől idegen — sírjainkat ásó kufárok lelketlen hadára, megfagy ajkukon a gúnyos mosoly; elnémulnak azok a becs­mérlő, csúfoló, mosdatlan ajkak! Ha egyet toppantunk, szétriad­nak a vagyonkáinkra, vérünkre, legdrágább kincsünkre, hitünkre és meggyőződésünkre ebes varjak, ke­selyük és farkasok. Csak tőlünk függ, hogy min­den megváltozzék. Csak tőlünk függ, hogy felébredjen bennünk a lelkes, izzó, megelevenítő, sziklákat meg­mozgató katholikus öntudat! És akkor meg lesz a katholi­kus társadalomban az élet, s a cse­lekvésre — egységes erő! Turvölgyi Jenő. Lesz-e háború. Aggódva leste min­denki a múlt hét derekán a háborús hireket. Puskaporral volt tele a levegő, sőt arról is beszéltek, hogy Magyarország-Ausztria ulti­mátumot készül Szerbiához intézni, melyben záros határidő alatt választ kór, hogy mi szándékai vannak a hadikészülődésekkel, hogy hajlandó-e leszerelni és ha a válasz nem volna kielégitő, ezt nyomban követné a had­üzenet és benyomulna Szerbiába. Arról is férnek egymással, egy város különböző val- lásu, de valóban hivő és hitük szerint szere- tetben élő polgárai igen szép békességben élhetnek egymással. De a vallási nemtörő­dömség békessége nem igazi béke, csak tes- pedés és üresszivüség. Tehát nem türelmet­lenséget, de hitet, hitvallást kérünk! Lám, a vallás, a társadalom, a magyar­ság ellenségei nem érik be holmi tagadó ál­lásponttal, nem annyiból áll a maguktartása, hogy nem imádkoznak, nem járnak templomba, vagy az utóbbiak, hogy nem beszélnek ma­gyarul és nem lelkesednek a magyar állam nemzeti jellegéért, hanem nagyon is a tettek és érvényesülés terén dolgoznak a közéletben, a társadalomban, a tudományban, a sajtóban és minden téren. S amint hazánkban a nem­zetiségek mindenre kiterjedő tevékenysége messze túltesz a magyar társadalomnak velük szembe vívott erélytelen küzdelmén, úgy minden vallás és társadalmi rend ellenségei sokkal hevesebben és erőszakosabban támad­nak, mint amekkora bátorsággal a hívők vé­dekeznek. Szóval erőszakosabbak a haza el­lenségei, mint a hü fiai, merészebbek a hitet­lenek, mint a hívők. S ebben a többiek mellett a katholiku- sok a leggyávábbak, a leggyámoltalanabbak. beszéltek, hogy szerbiai követünk, gróf For- gáeh azért kapott nyolez napi szabadságot, mert merényletet terveztek Belgrádbafi az osztrák-magyar konzulátus ellen, állítólag fel akarták robbantani. Szóval a szerbek minden­áron keresik az okot a háborúra. E közben alakult meg az uj szerb kormány Novákovics elnöklete alatt, melyben az összes pártok képviselve vannak. György trónörökös utczai tüntetésekben tetszelgett magának és szította a gyűlöletet Ausztria—Magyarország ellen, sőt a szerb tisztek is a háború mellott agi­táltak. Az orosz forradalmi párt szintén. Ez szorgalmasan gyűjtötte is az orosz önkénte­seket, ha esetleg háborúra kerülne a dolog. Ezalatt a berlini kabinet azzal a javaslattal lépett a nagyhatalmak elé, hogy tanácsolják Szerbiának a leszerelést, illetve, hogy mond­jon le a területi kárpótlás követeléséről, melybe Ausztria—Magyarország nem mehet bele és elégedjék meg bizonyos gazdasági előnyökkel. A berlini udvar javaslatához Angol, Fran- czia és Olaszország azonnal hozzájárult, csak Oroszország késlekedett. Ebből meg az orosz háborús szándékaira következtettek. Végre ő is csatlakozott a nagyhatalmakhoz és azóta békésebb hírek keringenek, noha ezekben hinni nem lehet, mert a helyzet nagyon fe­szült és egy szikra elegendő, hogy lángba borítsa egész Európát. A törökkel megegyeztünk. Török­országgal kész az egyezség, alá is Írták már mindkét fél megbizottai. Ennek értelmében az elfoglalt Bosznia és Herczegovináért a szerződés aláírásától számított 15 nap alatt Ausztria—Magyarország két és fél millió tö­rök fontot tartozik fizetni aranyban Török­országnak, ezenkívül egyéb kedvezmények­ben is részesíti. Szóval az a fél, amely két­ségkívül meg lett károsítva az elfoglalt, tar­tományéin bekebelezése által, teljesen ki van ________ „HETI SZEMLE“ ____ Va llási önérzet és bátorság a legkevesebb a katholikus emberben van. Magántársaság­ban vállásunkat okosan védeni nem szoktuk, nem is értünk hozzá; a közpályán, a köz­ügyekben, a politikában hitünkről vallomást tenni nem sajátságunk. Akik teszik, kivételek. Alig találunk ösmerőseink közt protestáns embert, főleg reformátust, aki nemes büszke­séggel ne védené, ne pártolná vallása állás­pontját és ne lelkesednék — egészen az ál­dozatkészségig — felekezeti ügyeiért. Csak becsülnünk kell ezt bennük — és gyakran szégyenkeznünk, hogy mi nem tudnánk ilye­nek lenni. Ali, katholikus világiak az imád­ságon kezdve mindent csak — a papságra bízunk. Mintha bizony minden katholikus ügy csupán a papok ügye volna. Ezért aztán, ha világi ember is érdeklődik egyháza ügye iránt a vallásos meggyőződése szerint cselek­szik, az klerikális. Aki katholikus voltát csak szükség esetén hirdeti, de egyébként semmit sem tesz katholikus ügyért, vagy éppen az egyház ellenségeivel egy követ fuj, az jó katholikus —- beh sok ilyen jó katholikus van! — de aki valóban katholikus módon él, beszél és cselekszik, az már klerikális. (Nagybánya.) (Vége köv.) bókitve. Szerbiának pedig semmi joga nin­csen követelőzni, hiszen tőle nem vettünk el semmit. A bankügy. Kossuth Ferenez kihall­gatása 0 felsége által volt, a legvárakozás- teljesebb politikai eseménye az elmúlt hét­nek. Miként előre lehetett tudni, döntés nem történt, sőt Kossuth a kihallgatás eredményét is titokban tartotta, mindössze annyit jelen­tett ki, hogy jó benyomásokkal jött -el a fel­ségtől. Csütörtök este aztán a függetlenségi párt vacsoráján nyilatkozott. .Ebből megtud­tuk, hogy az önálló kartelbankról van szó és e tekintetben a magyar kormány összes tagjai egyetértenek. Lenne tehát külön bankja mindkét államnak, melyek egymással kartellt kötnének. Az uralkodó nem áll útjába a ma­gyar kormány törekvéseinek, de azt akarja, hogy az osztrák kormánynyal egyetértőleg történjék a megállapodás. Kossuth azonban akadályát látja az eszmének az osztrák kor­mányban, ők a közösség fentartására töre- kesznek. És nem lehetetlen, hogy a bank­kérdésben a magyar kormány vereséget szen­ved, de erre okvetlen kormányválság követ­keznék, mert Kossuth egy pillanatig sem volna hajlandó helyén maradni. A képviselőház e hét folyamán letár­gyalta az ujonczjavaslatot és hozzáfogott az adóvitához, mely most is folyamatban van. Nagy szenzácziót keltett a napokban az a hir, hogy feloszlatják a képviselőházat, We- kerle azonban megnyugtatta a kedélyeket, kijelentvén, hogy ilyenre még csak nem is gondol senki. Válasz a „Szatmár és Vidéke“ ez. lapnak. (Folytatás és befejezés.) A vódőirat nem a levegőből, hanem egyenesen a térképről, illetve a város jelen helyzetéből vett kifejezéssel megcáfolta azt a felfújt állítást, mintha a zárdakerten át nyi­tandó utcza igazi közérdek volna. Németinek anyagi jóléte, e jólét lendülése a tervezett utczától teljesen független. E cáfolatot a czikk- iró a dologhoz nem vágó -hasonlattal próbálja lerontani. A hasonlat lényege az, hogy a zárdakert úgy választja el Németi egy részét Szatmártól, mint hajdan a láp Tyukodot Bör- velytől. Hasonlat különben sem bizonyít, de itt, mint hasonlósági érv sem jó, mert Börvely Tyúkoddal tényleg csak egyetlen száraz utón közlekedhetett, mely a lecsapolás előtt óriási kerülő volt; Németit azonban Szatmárral a zárdakertre tervezett utcza nélkül is egymás­tól majdnem egyenlő távolságú négy utcza köti össze, kettő a középen, egy a keleti, egy pedig a nyugati részen. Hogy a czikkiró a két városrész teljes egybeolvasztását a zárdakert átvágásától várja, tartalmatlan frázis. Ez olyas valami, mint, — hogy a zsidók a jövőtől várják a Messiás megszületését, holott már idestova 2 ezer éve megtörtént. Városunk legújabb történe­tében ugyanis a két városrész torzsalkodásának idejére vonatkozólag szószerint ezt olvassuk: „A kormány 1747-ben az erélyes Ternyei Jánost küldte ki rendet csinálni. Ez felismerve ! CSAPÓ UJ ELSŐRANGÚ PAPI- v Kígjarilswtók, Polgiri ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, Szarvasbör­Czimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok ■§ÍME^1l>Ellj (}[■ CH10i0t)r Jf\ készítését elvállalom. E$ POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS,

Next

/
Thumbnails
Contents