Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-03-03 / 10. szám
Szatmár, 1909. mnrczius 3. 3 szeretedet, összetartást —- mindenhova! Hiszen, ha mi talpra állunk, megrendül alattunk a föld. Ha mi felemeljük szavunkat ellia 1 latszik a Kárpátoktól az Adriáig', Dévénytől a Hargita havas hé rezéig. Ha mi megmozdítjuk erős karjainkat, nemes önérzettől sugárzó szemeinket ha rászegezzük a Jtudásokra, a bennünket uton-utfélen nyúzó, becsmérlő— szivünk, lelkűnktől idegen — sírjainkat ásó kufárok lelketlen hadára, megfagy ajkukon a gúnyos mosoly; elnémulnak azok a becsmérlő, csúfoló, mosdatlan ajkak! Ha egyet toppantunk, szétriadnak a vagyonkáinkra, vérünkre, legdrágább kincsünkre, hitünkre és meggyőződésünkre ebes varjak, keselyük és farkasok. Csak tőlünk függ, hogy minden megváltozzék. Csak tőlünk függ, hogy felébredjen bennünk a lelkes, izzó, megelevenítő, sziklákat megmozgató katholikus öntudat! És akkor meg lesz a katholikus társadalomban az élet, s a cselekvésre — egységes erő! Turvölgyi Jenő. Lesz-e háború. Aggódva leste mindenki a múlt hét derekán a háborús hireket. Puskaporral volt tele a levegő, sőt arról is beszéltek, hogy Magyarország-Ausztria ultimátumot készül Szerbiához intézni, melyben záros határidő alatt választ kór, hogy mi szándékai vannak a hadikészülődésekkel, hogy hajlandó-e leszerelni és ha a válasz nem volna kielégitő, ezt nyomban követné a hadüzenet és benyomulna Szerbiába. Arról is férnek egymással, egy város különböző val- lásu, de valóban hivő és hitük szerint szere- tetben élő polgárai igen szép békességben élhetnek egymással. De a vallási nemtörődömség békessége nem igazi béke, csak tes- pedés és üresszivüség. Tehát nem türelmetlenséget, de hitet, hitvallást kérünk! Lám, a vallás, a társadalom, a magyarság ellenségei nem érik be holmi tagadó állásponttal, nem annyiból áll a maguktartása, hogy nem imádkoznak, nem járnak templomba, vagy az utóbbiak, hogy nem beszélnek magyarul és nem lelkesednek a magyar állam nemzeti jellegéért, hanem nagyon is a tettek és érvényesülés terén dolgoznak a közéletben, a társadalomban, a tudományban, a sajtóban és minden téren. S amint hazánkban a nemzetiségek mindenre kiterjedő tevékenysége messze túltesz a magyar társadalomnak velük szembe vívott erélytelen küzdelmén, úgy minden vallás és társadalmi rend ellenségei sokkal hevesebben és erőszakosabban támadnak, mint amekkora bátorsággal a hívők védekeznek. Szóval erőszakosabbak a haza ellenségei, mint a hü fiai, merészebbek a hitetlenek, mint a hívők. S ebben a többiek mellett a katholiku- sok a leggyávábbak, a leggyámoltalanabbak. beszéltek, hogy szerbiai követünk, gróf For- gáeh azért kapott nyolez napi szabadságot, mert merényletet terveztek Belgrádbafi az osztrák-magyar konzulátus ellen, állítólag fel akarták robbantani. Szóval a szerbek mindenáron keresik az okot a háborúra. E közben alakult meg az uj szerb kormány Novákovics elnöklete alatt, melyben az összes pártok képviselve vannak. György trónörökös utczai tüntetésekben tetszelgett magának és szította a gyűlöletet Ausztria—Magyarország ellen, sőt a szerb tisztek is a háború mellott agitáltak. Az orosz forradalmi párt szintén. Ez szorgalmasan gyűjtötte is az orosz önkénteseket, ha esetleg háborúra kerülne a dolog. Ezalatt a berlini kabinet azzal a javaslattal lépett a nagyhatalmak elé, hogy tanácsolják Szerbiának a leszerelést, illetve, hogy mondjon le a területi kárpótlás követeléséről, melybe Ausztria—Magyarország nem mehet bele és elégedjék meg bizonyos gazdasági előnyökkel. A berlini udvar javaslatához Angol, Fran- czia és Olaszország azonnal hozzájárult, csak Oroszország késlekedett. Ebből meg az orosz háborús szándékaira következtettek. Végre ő is csatlakozott a nagyhatalmakhoz és azóta békésebb hírek keringenek, noha ezekben hinni nem lehet, mert a helyzet nagyon feszült és egy szikra elegendő, hogy lángba borítsa egész Európát. A törökkel megegyeztünk. Törökországgal kész az egyezség, alá is Írták már mindkét fél megbizottai. Ennek értelmében az elfoglalt Bosznia és Herczegovináért a szerződés aláírásától számított 15 nap alatt Ausztria—Magyarország két és fél millió török fontot tartozik fizetni aranyban Törökországnak, ezenkívül egyéb kedvezményekben is részesíti. Szóval az a fél, amely kétségkívül meg lett károsítva az elfoglalt, tartományéin bekebelezése által, teljesen ki van ________ „HETI SZEMLE“ ____ Va llási önérzet és bátorság a legkevesebb a katholikus emberben van. Magántársaságban vállásunkat okosan védeni nem szoktuk, nem is értünk hozzá; a közpályán, a közügyekben, a politikában hitünkről vallomást tenni nem sajátságunk. Akik teszik, kivételek. Alig találunk ösmerőseink közt protestáns embert, főleg reformátust, aki nemes büszkeséggel ne védené, ne pártolná vallása álláspontját és ne lelkesednék — egészen az áldozatkészségig — felekezeti ügyeiért. Csak becsülnünk kell ezt bennük — és gyakran szégyenkeznünk, hogy mi nem tudnánk ilyenek lenni. Ali, katholikus világiak az imádságon kezdve mindent csak — a papságra bízunk. Mintha bizony minden katholikus ügy csupán a papok ügye volna. Ezért aztán, ha világi ember is érdeklődik egyháza ügye iránt a vallásos meggyőződése szerint cselekszik, az klerikális. Aki katholikus voltát csak szükség esetén hirdeti, de egyébként semmit sem tesz katholikus ügyért, vagy éppen az egyház ellenségeivel egy követ fuj, az jó katholikus —- beh sok ilyen jó katholikus van! — de aki valóban katholikus módon él, beszél és cselekszik, az már klerikális. (Nagybánya.) (Vége köv.) bókitve. Szerbiának pedig semmi joga nincsen követelőzni, hiszen tőle nem vettünk el semmit. A bankügy. Kossuth Ferenez kihallgatása 0 felsége által volt, a legvárakozás- teljesebb politikai eseménye az elmúlt hétnek. Miként előre lehetett tudni, döntés nem történt, sőt Kossuth a kihallgatás eredményét is titokban tartotta, mindössze annyit jelentett ki, hogy jó benyomásokkal jött -el a felségtől. Csütörtök este aztán a függetlenségi párt vacsoráján nyilatkozott. .Ebből megtudtuk, hogy az önálló kartelbankról van szó és e tekintetben a magyar kormány összes tagjai egyetértenek. Lenne tehát külön bankja mindkét államnak, melyek egymással kartellt kötnének. Az uralkodó nem áll útjába a magyar kormány törekvéseinek, de azt akarja, hogy az osztrák kormánynyal egyetértőleg történjék a megállapodás. Kossuth azonban akadályát látja az eszmének az osztrák kormányban, ők a közösség fentartására töre- kesznek. És nem lehetetlen, hogy a bankkérdésben a magyar kormány vereséget szenved, de erre okvetlen kormányválság következnék, mert Kossuth egy pillanatig sem volna hajlandó helyén maradni. A képviselőház e hét folyamán letárgyalta az ujonczjavaslatot és hozzáfogott az adóvitához, mely most is folyamatban van. Nagy szenzácziót keltett a napokban az a hir, hogy feloszlatják a képviselőházat, We- kerle azonban megnyugtatta a kedélyeket, kijelentvén, hogy ilyenre még csak nem is gondol senki. Válasz a „Szatmár és Vidéke“ ez. lapnak. (Folytatás és befejezés.) A vódőirat nem a levegőből, hanem egyenesen a térképről, illetve a város jelen helyzetéből vett kifejezéssel megcáfolta azt a felfújt állítást, mintha a zárdakerten át nyitandó utcza igazi közérdek volna. Németinek anyagi jóléte, e jólét lendülése a tervezett utczától teljesen független. E cáfolatot a czikk- iró a dologhoz nem vágó -hasonlattal próbálja lerontani. A hasonlat lényege az, hogy a zárdakert úgy választja el Németi egy részét Szatmártól, mint hajdan a láp Tyukodot Bör- velytől. Hasonlat különben sem bizonyít, de itt, mint hasonlósági érv sem jó, mert Börvely Tyúkoddal tényleg csak egyetlen száraz utón közlekedhetett, mely a lecsapolás előtt óriási kerülő volt; Németit azonban Szatmárral a zárdakertre tervezett utcza nélkül is egymástól majdnem egyenlő távolságú négy utcza köti össze, kettő a középen, egy a keleti, egy pedig a nyugati részen. Hogy a czikkiró a két városrész teljes egybeolvasztását a zárdakert átvágásától várja, tartalmatlan frázis. Ez olyas valami, mint, — hogy a zsidók a jövőtől várják a Messiás megszületését, holott már idestova 2 ezer éve megtörtént. Városunk legújabb történetében ugyanis a két városrész torzsalkodásának idejére vonatkozólag szószerint ezt olvassuk: „A kormány 1747-ben az erélyes Ternyei Jánost küldte ki rendet csinálni. Ez felismerve ! CSAPÓ UJ ELSŐRANGÚ PAPI- v Kígjarilswtók, Polgiri ruhák, Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbörCzimádák, nadrágok, Palástok, fövegek, Bőrkabátok ■§ÍME^1l>Ellj (}[■ CH10i0t)r Jf\ készítését elvállalom. E$ POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fösulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS,
