Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-02-10 / 7. szám
7. szám XVIII. évfolyam. Szaímáp, 1909. február IO. HETI POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — .6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Szeg'ény gazdagok. Akinek közgazdasági téren valami brilliáns gondolata akad; aki át akarja Magyarországra telepíteni Birmingham és Manchester összes gyárait: csak jöjjön Szatmárra, mert itt még a sövény is kolbászból van és sült galambok repkednek a levegőben. Biztositva lesz itt részére minden : hatósági támogatás, ingyen telek; sőt még üzleti eszet is kap. De mindezt csak azon feltétel alatt nyeri, ha már anélkül is gazdag- ember. Azért merjük ezt kikürtölni, mert a helyi lapokban nehány nappal ezelőtt az volt olvasható, hogy több vagyonos ember gyárat akar alapítani, s tervök előmozdítására nemcsak ingyen telket kérnek a várostól, Hanem még ezer koronát is az előzetes tanulmányok költségeinek fedezésére. Szegény gazdagok! Tehát ösztöndíj kell nekik, mint a jó tehetségű, de szegény ifjaknak, kik ugyan még most semmik, de Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDKE. Fömunkatárs M A K O S Á N JÁNOS. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ valamikor minden lehet belőlük. Milyen naivak ! Tehát csupán a nagy tőke nem hozhat áldozatot, egyedül annak nem szabad károsodnia? A kisember azonban bukhatik rakásra, és süket fülekre talál, ha lenyúzott bőrét siratja? Elismerem, nemzeti szempontból megbecsüllietlen jelentőségű a honi ipar és a kereskedelem fejlesztése. Napjainkban látjuk* hogy őseink ugyan meghódították és fenntartották ezt a hazát, de korunkra hárul a feladat, hogy azt uj kereseti források megnyitása által virágzóvá tegyük. És itt kezdődik a nagy tőke kötelessége. Törvényeink kedveznek a nagy vagyon összehalnjozódásának. Bilincsekbe verve, lehetetlenül szolgáltatják ki az adód hitelezőjének; le van annak kötve teste, lelke s bármikor végre lehet rajta hajatni a skeyloki műtétet. így szaporodtak meg pénzes embereink s ezért támadnak gombamódra a pénzintézetek. De nyugat-európai értelemben vett üzleti szellemet és vállalkozó A szerkesztőséget és’ kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzok, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czhnére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.l Hitdétisek jutányos árban vételnek fel. Nyltttér sora 40 fillér. A lap meg-jelenili minden szerdán. kedvet hiába keresünk. Még mindig megvan bankjaink többségében a pálinka-bódé szaga és a kis-uzso- rás kegyetlenséggel párosult gyávasága. Azt hiszik finánczkapaczitása- ink, hogy jelzálog-hitel nyújtásával fényesen megfeleltek feladatuknak. Ezért történik aztán városunkban is, hogy az ingatlan javak értéke aránytalanul nő; holott az egész csupa fikczió, melynek siralmas krach lehet a következménye. Akkor hajlik meg tisztelettel a közvélemény a nagy tőke előtt, ha az valódi teremtő erővé válik; ha gyárakat, ipartelepeket létesít és áruinak piaczot szerez messze az ország határain túl is. Ehhez azonban szaktudás és mindenek fölött vállalkozó kedv szükséges. Mint ahogy a katona csak úgy szerezheti meg a győzelmet, ha el van határozva, hogy akár hősi halált hal: úgy csupán azt nevezem valódi üzletembernek, aki kész vagyonát is reszkírozni. Nem akarnék hinni, hogy a helybeli nagytőkék tulajdonosai minden áron az Milyenek voltak a régi magyar tánczok! A régi magyar bálokban a fődolog — a tánez volt. És nem — a ruhamutogatás. Legkedvesebb tánezai ezek volta a magyarnak : — Az egeres, gyertyás, a süveges tánez és lengyel-változó . A tánezmulatságot rendesen czigány zenének szép magyar dallamain lassú magyarral kezdették. A lábot ebben a tánezban komoly méltósággal csak alig észrevehetően kellett emelni. Czifrázni, csak a ritkábban előjövő sebes ütemeknél lehetett. Egy régi irás erről igy ir: — Készen volt a hegedű és a duda. Ottan-ottan a furulya és a czimbalom. Aztán tánczolni kezdettek. De nem ugrándoztak ám, kecske-módon, mint most, hanem szép halkan járták. Gyakorta kiáltván, három a tánez. Az égy es láncéban sorba állott 9—10 ifjú. Szembe velük ugyanannyi leány. A sorok közt csupán annyi hely maradt, hogy ott egy pár tánezoló elférjen. Az első ifjú most elvitte a vele szemben álló leányt, kétszer megkerülték kivűl-belíil a sorban állókat. Majd elbocsájtva egymás kezét, kiilön- külön tánczolták körül a sorokat. A többiek ezalatt igy dudolgattak : — Macska fogd el az egeret! Ügyes leány nagyon kifáraszthatta tán- csosát, mert a leány ment elől, bujkált a sorok között. Ha szembe érkeztek visszafordulhatott. Az ifjú a leánynak csak a kezét foghatta meg, de azt sem erővel. Csak ha szépszerével tudta. Mikor igy sikerült megfognia, kétszer, háromszor, megint körül- tánczolhatták a sorokat együtt s aztán vissza- állottak a helyükre. Most következett a második, aztán a harmadik pár. És igy tovább, amennyi volt. A tánez addig tartott, mig valamennyi ifjú igy eljárta szemben álló párjával. A gyertyás tánezot két ifjú kezdte, egymással tánczolva s egy-egy égő gyertyát tartva a kezében. így tánczolták néhányszor körül. Majd megálltak, két leány vagy menyecske előtt. Meghajtották magukat és az égő gyertyát átnyújtották. Most a két nő tánczolt tovább az égő gyetyákkal mindaddig, mig a férfiak előtt meg nem hajoltak, mikor aztán ismét ezek folytatták tovább a tánezot. Ennél a táncznál azonban nagyon kellett vigyázni arra, hogy kivált forgolódás közben egymás ruháját vagy haját meg ne gyújtsák. Bizonyosan fordultak is elő olyik- kor szerencsétlenségek. Azért e tánezot sokan el is Ítélték. A süveges-tánszot egy férfu kezdette úgy, hogy kezébe vett egy süveget s azt magasra tartva, egyedül tánczolva, kettőt-hármat fordult. Azután a kedve szerint választót asz- szonyt vagy leányt és tánezra vitte. Kettőt- hármat fordult vele, majd elbocsátotta s ad- dig-addig csalogatta, mig az a süveget elkaphatta. Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol ---a színházzal ar ® e> mMMammmmmmwmmsmm&mmsm ir*K\ MIES butorkereskedésében rí 9i) W Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok.
