Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-24 / 48. szám
2 Hím SZEMLE“ Szatmár, 1909. november 24. lelt a testvériesség és az egyenlőség merő szatíra. Van tehát okunk reá, hogy újra és újra kérjük, ostromoljuk az eget: — Rorate, harmatozzak az egek és teremjék — az igazságot. A békét, az egymást megértést, a szeretet, a megnyugvást. A munkakedvet és az élet czéljának magasabb felfogását. Az elváltak. Az elválás tehát megtörtént. Abból az idétlen lármából és ízléstelen piszkolódásból, amivel az elvált társak egymásnak támadnak, kitűnik, hogy tárgyi ok az elválásra nem volt. Ahol tárgyi, — ez esetben fontos elvbeli — okok választják el egymástól az ellenfeleket, ott komoly argumentumokkal, meggyőzni akaró okfejtéssel mennek egymás ellen ; csak ott ragadják meg a piszkolódás és rágalmazás fegyvereit, ahol személyi okok és érdekek a szembeszállás okozói. Mert hiszen mindnyájan jól tudjuk, hogy a függetlenségi pártnak egyik legfőbb elve a gazdasági függetlenség; ennek pedig egyik része az önálló jegybank. Azt is tudjuk, hogy az önálló vámterület és a fogyasztási adók önálló megállapítása 1917-ig semmi esetre sem valósítható meg, mert erről már más, törvényes intézkedés van. Nem kisebb gazdasági és hatalmi akadálya van a bank felállításának 1911-re. Ezt Jaslh éppen olyan jól tudja, mint Kossuth. Csakhogy Kossuth a komoly államférfi őszinteségével megmondja, hogy ,.én meg akarnám csinálni, de nem tudom“ ; Justh pedig csak annyit mond, hogy : „én meg akarom csinálni!“ Azt már óvatosan elhallagatja, hogy nem tudja megcsinálni. Persze, persze, aki csak a népszerűséget keresi, az csak a vágyakat hirdeti, de elhallgatja a megvalósítás lehetetlenségét. Koronatanács. A miniszterek Bécsbe utaztak, hol a király elnöklete alatt néhány napon át koronatanács lesz, hol a kibontakozás módozatai nyernek végleges elintézést. A megoldás azután gyors egymásutánban várható. Kétségtelen, hogy a mostani minisztérium megmarad hivatalában. Sem egyik, sem másik.*) — Megjegyzések „A. keresztény szocziális párt“ czimü czikkekre. — A magyarországi keresztény szocziális gazdasági és pártszervezkedést nem egyesek politikai ambíciói, nem egyéni, hanem köz- szükség, alulról jövő népóhaj, népkivánság hozta létre. Rövid, de küzdelemteljes pályafutás után kibontotta pártlobogóját, mert ott akar harczolni elvei diadaláért, ahol a népek sorsa fölött döntenek. Nem a más pártok kebelében levő, szocziális gondolkozásu politikusok kegyelméből akar politikai sikerekhez jutni, hanem megszakítva és eltolva maga felül a gyámkodást: Önmaga akarja sorsát intézni. És igy is van helyén és rendjén. Tökéletesebb programmja ma egyetlen politikai pártnak sincs, mint a keresztény szo- cziálistáké. Magához öleli az összes társadalmi osztályokat. De elsősorban azok érdekeit hangoztatja, azok kívánságáért küzd, akik legelhagyatottabbak, akik még ma is emberi jogok nélkül az „alkotmány sánezain“ kivid állanak. Természetes is, hogy a fejlődés a munkásosztályt tolta előtérbe, ennek ezerol- dalu szocziális ügyeit dobta felszínre. Ezen kérdésekkel azért kell elsősorban foglalkozni, mert nem tiz, százezrekről, hanem itt milliók ügyéről van szó. Ezek után következnek azok, akik bajaikat jobban, könnyebben elviselhetik, mert a munkáskérdést elodázni, *) Szívesen vesskük e hozzászólásokat, mert érdekes, hogy minő igényeket táplál a nagyközönség az újonnan alakult párttal szemben. Az ügynek min denesetre használ, mennéljtöbb szempontból szólanak | hozzá. Szerk. agyonhallgatni nem lehet, ha rendes mederbe nem tereljük, ha az égető kérdéseket a közeljövőben meg nem oldjuk, akkor az egész társadalom alapja meginog és romba is dőlhet. A keresztény szocziális párt elsősorban gazdasági kérdésekkel s ezek radikális megoldásával foglalkozik. Hisz Magyarország gazdasági szegénységét, nyomorát éppen az idézte elő, hogy a 48—67-es alapok hívei a jobb ügyhöz méltó erejüket és tehetségüket eredménytelen közjogi harcokban emésztették fel. Vájjon egy jottával is előbbre vitték-e hazánk függetlenségét? Bizony nem. Ha az a rengeteg sok szép tehetség a sok fényes közjogi vitákban résztvett szónoklatok helyett — gazdasági téren kereste volna tehetsége érvényesülését: akkor ma nem hallanék a nyomor jajszavát a gazdasági és a pénzügyi téren nem nyögnők a zsidók rabigáját. Azért a keresztény szocziálista párt ha-- zafiságában okos soviniszta. A szeretettel és méltányossággal akarja hozzáfűzni az idegen ajkú magyar állampolgárokat. Nem a Justh- féle czimboraságot keresi. Nem lánczolla magát sem a 67-es, sem a 48-as jelszavakhoz. Különben ezek ma már kopott számok, mert igazán és hűen nem fejezik azt ki, amiket jelképeznek. Helyesen és okosan cselekedte hát a keresztény szocziális párt, amikor elrúgta magától a közjogi alapot. Ezzel azonban nem azt akarja kifejezni, hogy a közjogi kérdésekkel nem foglalkozik. Állást foglal majd annak idején, — de mindig a lehetőség politikáját fogja követni. Hisz a mostani közjogi pártok csak vergődnek. Maga a 48 is kettészakadt. Ilyen alapon ma politikai pártot szervezni nem észszerű, sem nem okos. Helytelenül gondolkoznak tehát a czikk- irók, kik a múlt két számban a keresztény szocziális párt közjogi állásfoglalásával foglalkoznak. Egyik 67-es, a másik 48-asnak szeretné látni. nem hajlandó Kis Kálmánnal, a szatmári ref. egyházmegye történetirójával, a „borz odva“ szók összevonásából megfejteni, hanem azt mondja, hogy inkább a „Borsa odva“ szavakból származik a név, mert ez a zugoly nemcsak a borzoknak szolgált menedékhelyül, hunom az itten valamikor birtokos Borsa-nem- zetségbelieknek is A Nóborda patak nevéhez pedig ezt a megjegyzést fűzi: „Valószínű, hogy a patak folyása a lóborda görbe alakjához lévén hasonlatos, nevét is innen vehette s idők folytán a „lóbordából“ nóborda: „Nó- borda lett. Felejti a szerző, pedig müve más helyén felemlíti, hogy ezen vidéknek a honfoglalás korában szlávok voltak a lakosai és igy ezen nevek megfejtését is az ő nyelvűkben kell keresni. A „Borzova“ név gyökerét a szláv,,breza“ szóban kell keresni, mely nyírfát jelent. Hazánkban ez adott nevet Breznó, Brezova, Bre- zovicza, Bráza és Brazova helyneveknek ; sőt a félig-meddig megmagyarosodott Berezna és Bereznik is nyírséget kifejező helynevek (Lásd: Borovszky, A honfoglalás, 74. 1.) A Nóborda patak neve valószínűleg a szláv „narod“ = nép és „woda“ = viz szavak összetételéből származott egy kis hangcserével és rövidítéssel. Abbari sem értek egyet a szerzővel, hogy ez a vidék Szent István korában az ország határain kívül feküdt. Bár a tudós dr. Karácsonyi Jánost követi, még sem hiszem el neki. Mert a honfoglalókban volt annyi gyakorlati ész, hogy egy oly nagy folyó vidékét, mint a Szamos, megszerezzék, részint mert ők maguk is halász-vadász emberek voltak, részint pedig mert ez volt Erdély felől a sószállitás útja, mint a monográfiában kimutattam. Továbbá ha nem is egykorú, mégis döntő súlyú oklevélre támaszkodhatunk, amenyiben a II. András király által Szatmár-Németi részére 1230- ban kiállított oklevél nyilván kijelenti, hogy az itteni németeket Keysla (Gizella) királyné telepítette a Szamos mellé. Tehát mégis az országhoz tartozott. Egészen más kérdés aztán az, hogy laktak-e itt állandóan magyarok. A legelső okleveles adat a borzovai Nagy családról egy 1592-ben kelt beiktató parancs, mely több borzovai nemest, közöttük Nagy Istvánt is, már mint régebbi borzovai birtokosokat, javaikban megerősíti s őket azokba uj donáczió alakjában bevezeti. A család régebbi múltjáról a szerző a következő Írásban főn maradt hagyományt jegyzi föl: „A borzovai Nagy család, mint székely eredetű, királya és hazája iránti hűségéért nyerte donáczióul Borzovát. Már Eger váránál kilencz egytestvér küzdött hősileg a török ellen. Itt lett hitszegő Nagy Gábor, kit Tordán nyakaztak le nemtelen tettéért.“ A későbbi okleveles adatok közül említésre méltóak a következők : Nagy II. István az 1755-i nemesi összeírás alkalmával igazolja nemességét. — 1813-ban a család a vármegyéhez intézett folyamodványában bizonyítványt kért arról, hogy valóban birtokos nemes Borzován és az impetráns örökös Nagjr IstPártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR A legkifogástaianabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Piramisokat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Első Magyar Álltait Siliijjmta SZINÉRVÁRALJÁN moberh berendezésű gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓI"ÍÍZlfit, SzatluáiFj Attila ■ U. 4.
