Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-11-17 / 47. szám

XVIII. évfolyam. Szatmár, 1909. november 17. 47. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Égy évre — 6 K — f. I 'Jegyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér, "'anitéknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő U A T IIOKV END K E. A lap kiadója: \ „PÁZMÁNY SAJTÓ­j A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes ] küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány najtó“ ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden Nzerdau. Ünnepeljünk! Hazánk ezeréves fenállásának emlék-ünnepén (1896. május hó 9 én) Beöthy Zsolt, a hírneves tudós és ki­váló egyetemi tanár magas szárnya- lásu szónoklatában a többi közt ezeket mondotta: „A nagyok nagy­sága abban áll, hogy ajkukat nem zárja le a sir, nem némitják el az évszázadok, sőt évezredek sem, ha­nem oktatnak, vigasztalnak és lélkesitnek még akkor is, midőn már réges-ré- gen porrá lettek, s szavaik elhang­zanak még olyan tájakra is, melye­ket szemeik sohasem láttak.“ Úgy van. Számtalanszor meg­megszólal a szellemi világ boldog lakóinak emléke. A hazafias, nem­zeti ünnepek — a vallásosság jel­lege által magasztosabbakká emel­kedve — gyakran megújulnak, fé­nyes bizonyságául annak, hogy az utókor előtt fel-feltünik egy-egy eszménykép a szentek, illetve a haza- szeretet vértanúinak táborából: a vallásos hősök sorából, ily szentnek, ily magyar hősnőnek emlék-ünnepe kö­zeledik ismét: szent Erzsébet napja. Megjelenik a kegyelet varázs­erejének hatása alatt az a király-leány, aki hajnalcsillagként már 1297-ben reményteljes fényben ott ragyogott hazánk egén és azóta is mint örökös delejtü eredeti tisztasága által vonz magához minden szépért és jóért lelkesedni tudót. Ott tündöklik a szellemi világ láthatárán teljes tökéletességben Árpádházi szent Erzsébet. Gyönyörköd­jünk benne, bámuljuk és csodáljuk dicső alakját. Az utazó, ki gyönyörű kilátású vidékre érkezik, nem tudja, a táj melyik oldalát tekintse előbb: a szelíden csillogó tavat, vagy az óriási havasokat, a völgy kebelébe rejtett házikót, vagy a szédítő bér- ezeket; mindenütt báj-kellem, szép­ség, nagyság és fenség. — Ilye­nek szent Erzsébet örökszépségü erényei: mindenütt lelki kellem, csodálatos szentség, mérhetetlen nagyság, utolérhetetlen fenség. De miként a természet összes szépsé­gének forrása a nap, épugy szent Erzsébetnek fénye, dicsősége és ko­ronája a tökéletes szeretet. Az a sze­retet, amely szüntelenül csak Istenért és embertársaiért emészti; az a szere­tet, amely szivének oltáráról min­den felebarátja, de különösen a sze­gények és szenvedők felé löveli szét jótékony sugara t; az a szeretet, amely a királyi vérből származott asszonynál százakra menő elhagya­tottnak nyújt ellátást, akinek ajkán elnémítja a nyomor-küldötte szava­kat; az a szeretet, amely kórházakat emeltet az ügye-fogyottak számára, ahol Erzsébet saját kezével mossa ki a pestisben szenvedők sebét; az a szeretet, amely a nemes szív min­den dobbanásakor letörli a fájda­lom-könnyet az .éhségtől kiaszott arcokról; az a szeretet, amely a nyomorult embereknek szánt kenyeret üde rózsákká változtatja és az alamizsnál- kodás gyakorlásában fáradságot nem ismerő, a szegények ápolásá­ban önfeláldozóan buzgólkodó an­gyali lelket a szentek sorába iktathatja! az a szeretet, amely dicsőítő éneket zengedeztet vele az Istentől reá mért csapásokért és bőséges szen­vedésekért; az a szeretet, amely minden egyes cselekedetére ezt a — különben egész életén átvonuló — jelmondatot vési : „Istenem és min­denem !“ De nem folytatom tovább! Bár nagy lelkének minden mozzanatát, összes erényeit érdemes volna arany- betűkkel megörökíteni és mint a nem­zeti evangélium egyik megható részét naponkint áttanulmányozni. Csak­hogy itt nem ölelhetem fel szép lé­nyének sok jó tulajdonságát, de nem is akarom. Ez az egyoldali megvilágítás nagyon is maradandó képet hagyhat lelkűnkben, amerny- nyiben halvány fényen át tovább szemlélhetjük, mint teljes dicsősé­gében. Mig a napnak tündöklő fénye elkápráztatja annak szemét, aki meggondolatlanul beletekint s a helyett, hogy meg tudná mondani, mit látott, hirtelenében még az előtte fekvő tárgyak képét sem bírja felismerni: addig szent Erzsé­betnek általam érinted jellemvonása oly alkalmas lelki tükröt szolgál­tat, amely jóságos szivére kelleme­sen élvezhető fényt dérit épugy, miként az ablak-üveg szokta visz- szaverni a beletekintőnek képét. Vizsgáld meg, vedd szem ügyre jól, oh magyar, ezt az eszményi és utánzásra méltó nőt! • Hisz’ ö az a szende ibolya, akit a magasra törő vi­lág talán észre nem vesz; ő az a nagy erő, aki áldott szivének von­zalmát állhatatosan követve az em­berek alaptalan rágalomszerü Ítéle­teivel mit sem törődik, ő az a jóté­konyság által kimagasló jellemóriá­sok egyike, akiket korunk élvhajhászó társadalma meg nem ért. Az a tár­sadalom, amelynek szeme előtt csak a jelen lebeg; az a társadalom, amely csak a feltűnést, mások hó­dolatát keresi, az a társadalom, amely tévesztve örök czélját és ren­deltetését, minden pereznek lesza­kítja virágit: az a társadalom, amely talán szent Erzsébetet is balgának, esz­telennek mondja csak azért, mert szerinte nem volt elég okos úgy élni, mint azt származása és méltóságá­nál fogva megtehetné. Pedig épen a mai korban bá­mulhatná a világ, ma; amidőn már- már megszűnik iránytű lenni a hit, a jövő biztató képét elveszti a remény, az önzés fojtogatja a szer etetet; a munkás­ságot a tétlen kéjelgés, a hazasze­retetei a kincsszomj, az egyetértést a pártoskodás váltja fel; ma, amidőn az önzés romboló szelleme elidege­níti egymástól a sziveket; ma, ami­dőn az önérdek a bábeli toronyhoz hasonló magas válaszfalat von a társa­dalom egyes rétegei közé; ma, amidőn a gonoszság gyilkoló mérge szívó­dik a nemzet testébe; ma, amid m a megromlott erkölcs után már-már sárgulni kezd a boldogság fájának a levele, az irigy­ség, harag és gyűlölet férge rágja gyökerét s ledönti lassanként a hatalmas törzset is. A hanyatlás megkezdődött. Sze­gény hazánk nehéz napokat él; hi­Megjelent a PÁZMÁNY KÉPES NAPTÁR 1310. É?EE. Kapható a' Pázmány-sajtó könyvnyomdában Szatmáron. Ára 60 fillér. Tömeges megrendelésnél kedvezmény.

Next

/
Thumbnails
Contents