Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-22 / 39. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Egy évre Félévre ELŐFIZETÉSI ÁRAK: — 6 K — f. | Negyedévre — 1 K 50 f. — 3 „ — „ i Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő H Á L’ IL O H ’ ENDRE. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A lap k.adója: A „PÁZMÁN Y-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes j küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3; sz.j Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyiltter sora 40 fillér. j A. lap megjelenik minden szerdán. Egfy gimnázium ügye.*) — A szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium uj épülete elhelyezésének kérdéséhez. — A szatmárnémeti királyi katho- likus főgimnázium épülete, melynek jókora része már száz év előtt épült, s mely háromszor ment át kibővítéseken, átalakításokon, ma az oktatás czéljainak egyáltalán nem felel meg. Zajos, szűk utczában van, kicsinyek és elégtelen számuak a tantermei. A hajdan 200 tanuló számára épitett iskola a későbbi kibővítések után 400 tanuló befogadására lett alkalmassá, azonban évek óta 13 osztálya van és tanulóinak száma felül van a 600-on. Jelenleg 629 nyilvános tanulója van. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium belátta, hogy a jelenlegi állapot tarthattam Tervbe vette, hogy uj épületet emeltet a gimnázium számára. A tervnek megvalósítását azzal kezdte meg a minisztérium, hogy Szatmárnémeti város vezetőségétől *) Ez a czikk az „Alkotmány“ ez. fővárosi lapban jelont meg. Minthogy városunk közönségét közeiről érdekli, egész terjedelemben átvettük. Szerk. A zsoltárok könyve szerint az ember élete nem tart tovább hétszer tiz esztendőnél. Ez persze átlagos számban van mondva. Nem egy példája van a hosszabb tartamit életnek. Hires példája a magas életkornak egy angol hölgy, akivel a későbbi III. Richárd király Gloucester herczeg korában tánczolt s aki ismerte Sir Walter Raleight 1589-ben, amikor is 124 éves volt, de azután még 1603-ban is élt. Az ilyen igen nagy életkor hírét mindig bizonyos kétkedéssel fogadjuk, hátha nem is igaz ? Buffon, a hires franczia tudós azt tartotta, hogy az ember elélhet száz esztendeig is, hacsak valami véletlen ok nem idézi elő a halálát. A véletlen ok nemcsak valami baleset lehet, hanem mindenféle olyan baj, melyet az ember saját hibájából szerez magának. Buffon számítása azon az arányon az épület elhelyezésére alkalmas telket kért. A város ahelyett, hogy mint az ilyen esetekben általánosan szokásos, kedvező helyen telket adományozott volna, azt a választ adta közgyűléséből, hogy megszerzi a telket és a gimnázium jelenlegi telkét és épületét átveszi illő árban; ha azonban a szerzendő telektömb ára magasabb lenne, 'mint a gimnáziumért felajánlott összeg, úgy a többletet térítse meg a minisztérium, illetőleg térítsék meg a városnak az alapok. Másszóval Szatmárnémeti város vezetősége egyetlen fillérrel sem volt hajlandó az uj gimnázium építéséhez járulni, követelte azonban azt, hogy a gimnázium a város Németinek nevezett részéoe jusson, mivel —- s ez érdekes — ezen résznek még egyetlen középiileU^.sincs, A kérdés ekként való megoldása nem tetszett, nem tetszhetett a katholikusoknak, nemcsak azért, mivel a katholikusság zöme a szatmári részen lakik, hanem azért sem, mivel az összes katholikus intézetektől távol esik a tervbe vett hely. alapszik, mely az állatoknál életük tartama és. aközt az idő közt van, amig nőnek. A kutya például két óv alatt 'nő fel teljesen s mintegy ötször-hatszor annyi ideig él. A ló négy éves korában van teljesen kifejlődve s huszonöthuszonhat évig él. Már most, — mondja Buffon, — ha föltesszük, hogy az ember tizennégy éves koráig fejlődik,/ mért ne élhetne hatszor-hótszer annyi ideig, vagyis kilenczven- száz évig. Hogy az emberek általában nem szoktak ily magas életkort érni, annak oka, hogy nem élnek mindig úgy, ahogy élniök kellene. Csakhogy Buífon számítása eszményi számítás s nem veszi tekintetbe az emberi élet viszonyait. Mert hány embernek van módjában életét úgy rendezni be, hogy soha semmit se kelljen cselekedni olyat, ami ártalmára lehet. A kenyérkereset gondjai közepeit nem igen ér rá az ember megválogatni, hogy ez vagy az a munka, avagy életmód egészségére válik-e s nem röviditi-e meg az életét. Az emberi élet tartama. A szatmári káptalan memorandumot szerkesztett ez ügyben s az a megyéspüspök utján eljutott a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A memorandum kimutatta, hogy helytelen dolog lenne a katholikus alapot képező s a tanulmányi alapokból fenntartott intézetnek a katholikus intézmények központjából való kihelyezése. Ekkor a minisztérium azon álláspontra helyezkedett, hogy mivel a város egy fillérrel sem járul a gimnázium emelésének költségeihez, nincs is joga a gimnázium elhelyezésének kérdésébe döntőleg befolyni s hallomásunk szerint meghízta a gimnázium igazgatóját, hogy alkalmas helyet válaszszon ki s kössön ideiglenes adás-vevési szerződést. Ügy tudjuk, hogy a gimnázf- u mi igazgató kiválasztva a % alkalmasnak látszó helyet, beszámolt eljárásáról s azt jelentette, hogy a kérdéses telek egyik, nyolezvau növendéket ellátó internátus tőszomszédságában van, egy másik, busz növendéket ellátó internátustól három pereznyire, egy harmadiktól, Szabók, pékek, bányászok, varrónők, mind oly mesterséget űznek, amely árt az egészségnek s idő előtt felemészti életerejüket. A legszerencsétlenebb helyzetben a köszörűs műhelyek munkásai vannak. A hires sheffieldi köszörűsök, akik a világ legkitűnőbb késeit, ollóit, beretváit készítik, mint a statisztikai megfigyelések bizonyítják, mind igen rövid életűek. Átlagos életkorukat igy állapították meg: A viliakészitőé 29 év, a beret- vagyártókó 31 év, az ollókészitőkó 35 év. Legtovább még a fűrészek és kaszák készítői élnek : 38 évig. Majdnem mind tüdővészben halnak meg, a vasnak s az aczélnak apró pora rászáll a tüdejükre s képtelenné teszi a tüdővészes fertőzés elleni ellenállásra. Nem valami sokáig szoktak élni a kocsisok meg a rendőrök sem, bár mindig a szabad levegőn vannak, mert a hosszas tétlen álldogálás és ülés az utczán lanyhitja a vérkeringésüket s aztán annál kevésbbé tudnak Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Első Magyar Andesit Sirtőpriai SZINÉRVÁRALJÁN a liazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. * A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Piramisokat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfcdcleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila - ui. 4.
