Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-08 / 37. szám
XVIII. évfolyam 37. szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. Vegyedévre — i K 50 f. Félévre — 3 * — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. A szekularizáczió a városnál, Már előrelátható, mit fog1 határozni a város hétfői közgyülösén a szekularizáczió kérdésében,. mert a polgármester értekezletre hívta össze a bizottsági tagokat, hol vita indult meg a hajdúi javaslat ügyében, melynek során határozatot hoztak, melyet a képviselőtestőlet elé fognak terjeszteni. Kétségtelen, hogy ez elfogadja. A határozati javaslat úgy szól, hogy a város nem tartja időszerűnek a szekularizáczió tárgyalását a jelenlegi politikai viszonyokra való tekintettel, íentartja magának azonban a jogot, hogy annak idején előterjesztését az országgyűléshez megtehesse. Eltekintve attól, hogy ezzel a jogával aligha kíván a jövőben valamikor élni, dicséretesnek látjuk azt a törekvést, amelylyel a város vezető emberei ezt a meglehetősen kiólesedett kérdést a törvényhatósági bizottságban elaltatni kivánják, Mert a rideg valóság az, hogy a Felelős szerkesztő BÁTHORY E N D K K. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ hajdúi javaslatot ad akta teszik, nem is szólnak hozzá a tárgyhoz, — hogy mi az indító ok, magára a lényégre nézve mellékes. A formula azonban, melylyel leveszik a napirendről, korántsem mondható megnyugtatónak és alig hisszük, hogy kielégítse mindenkinek a várakozását, mert noha nincsen határozottan kimondva, de a sorok közt mégis olvasható, legalább a látszat az, hogy a törvényhatóság a hajdúi javaslattal egyetért. Még jobban megerősíti az embert ebben a feltevésben az a záradék, hogy fentartja magának a jogot valamikor a jövőben hozzászólani. Miután az a törekvés nem hiányzik, hogy a város vezető emberei expiálni akarják a kedélyeket, véleményünk szer'.' í ezt a záradékot teljesen el lehet hagyni, el lehet pedig azért, mert a városnak különben is joga van hozzászokni bármikor bármily kérdéshez, nincs tehát arra utalva, hogy e tekintetben jogokat tartson fönn magának. Énéikül a záradék nélkül a határoA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 füléi*. A Inj» meg-jelenik minden szerdán. zat formája szelidebb lesz és nem ébreszti fel azt a látszatot, mintha a város az ügy fontosságához mért minden előzetes tanlmány és átgondolás nélkül, már ab ovo állást akar foglalni egyik, vagy másikfél érdekében. Sőt véleményünk szerint ezek a szavak is kihagyandók volnának: „a jelenlegi politikai viszonyokra való tekintettel“, és talán nem is annyira időszerű, mint „okszerű“. Ez a formula felelne meg legjobban annak a kiengesztelődési törekvésnek, mely e cselekedetnek mozgató ereje : A város nem tartja okszerűnek hozzászólani a szekularizáczió kérdéséhez. Punktum. Ez a definiczió nem sértene senkit, nem szolgálna alapul olyan feltevésre, ami lehetséges, hogy nem is száudékoltatik. Azért a magunk részéről azon vagyunk, hogy a határozati javaslat a fent elmondott értelemben volnamódositandó. A holt kéz. — A „Heti Szemle" eredeti tárczája. — Irta: Bodnár Gáspár. A kupéban elhelyezkedtek az utasok. A gőzgép már nem fütyöl, csendes méltósággal indul pályafutására. Hárman ülnek a tágas kupéban. Egy fiatal ember, akinek még legénytoll sem pely- hedzik állán. Azt mondhatnám: bajusztalan siheder, ha kampós orrán ott nem fityegne a czvikker és ha egyáltalán még be nem mutatta volna magát, hogy ő bizony már valami: segédkönyveié egy legelőkelőbb vidéki önta- karitó banknál. A másik utas középkorú férfiú, deresedni kezdő fejjel. Az ősz bus fénye még nem hintette reá a deret egészen, de az itt-ott mutatkozó ezüstszálak már-már közel járnak ahhoz az időhöz, melyről a költő oly plasztikus hasonlattal mondja, hogy őszbecsavarodik a természet feje, dérré vál a harmat, hull a fák levele . . . A harmadik utas már ősz ember. De fiatal a lelke. Ha csak egyszer látnád, azt hihetnéd, hogy örökösen haragszik. De mentői tovább érintkezel vele, annál jobban meggyőződhetsz róla, hogy ennek az urnák lelkében még tűz ég. Haragos ugyan a mosolya is, de ez a mosolya kedves, tiszta, mint a téli napfény . . . * * * A fiatal utas haragosan csapja le az újságot, melyből eddig olvasott. — Bosszantóan ostobák ezek a vármegyék ! A két utas egymásra néz, mintha kérdeznék : — Mit akar ez a fiatal ember mondani ? A feleletet csakhamar megkapják magától a fiatal úrtól. — Kérrem! Még Szatmárvármegye is fél. Tökéletlenkedik. Kölcsey János vármegyéje 1 — Talán Ferenczet tetszik érteni — szólott közbe az öreg ur. — Ah az nem lényeg. János, Ferencz vagy Miksa. Az mindegy. A keresztnév ma már semmi. Hanem az már mégis csak bo- szantó, hogy egy ilyen megye sem látja elérkezettnek az időt. — Nem is arra való időket élünk — jegyezte meg a másik ur. — Sohse éljünk jobb időket. A talajt kell megművelni. Bátorság, kitartás! Együttérzés és a holt-kéz teljesen holt kéz lesz. Tehetetlen. Vagyontalan. Akkor aztán hatalmaskodjék. Néma csend követte a fiatal ember szavait. A két utitárs úgy látszik nem kivánja ezt a kérdést bolygatni. Szinte észrevehető volt a tartózkodás. Mintha tisztes nyílt homlokukon borongana a félelem, az aggódás : e kérdéshez nyúlni. Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyramiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila ■ u. 4.
