Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-01 / 36. szám
9 HETI SZEMLE Szatmár, 1909. szeptember 1. Hajdumegye átirata megyénkhez. Tartalmas czikkek jelentek meg a „Heti Szemlédben Lengyel Imre nyug. táblabiró ellen. Jóleső érzéssel olvastam s elgondoltam, ha írni kell, tudunk is mi írni... és ha beszólni kell, akkor se maradunk hátra. Es ha tenni kell? Talán ehhez is értünk, igy képzeltem, midőn a m. hó 26-iki megyegyiilésre elindultam. Bizonyosan jól szervezett táborunk lesz ott. jeles szónokok kimutatják az ős vármegye intelligencziája előtt, hogy menynyire jogtalan, törvénytelen és minden erkölcsi alapot nélkülöz Hajdumegye átirata, hogy ez egy ék a tulajdon szentségének lebontására; hogy a magyarnak most, midőn annyi ellenséggel kell megküzdenie, nem szabad vallási harczot felidéznie, stb. És mikor felmentem, mennyire csalódtam 1 Három rk., egy gk. lelkész, (aki nem szavazott velünk) és körülbelül 14 kath. világi megyebizottsági tag volt jelen a gyűlésen. Ezzel szemben a prot. lelkészek nagy számmal vonultak fel (még Biky esperes is eljött Szatmárról). Izraelita bizottsági tagok szintén sokan voltak. A protestáns világi vezető urak közül alig volt kettő-három. Összesen a megyebizottsági tagoknak csak körülbelül 10 százaléka lehetett jelen, midőn tapétára került a tárgysorozat 97. pontja: Hajdumegye átirata. Az elnöklő főispán figyelmet kér a beszélgető bizottsági tagoktól és a jegyző felolvassa az állandó választmány javaslatát, mely törvényben gyökeresének ismeri el Hajdumegye óhaját, azonban, mint kellőleg elő nem készített és időszerűtlen indítványt, ai irattárba kívánja helyeztetni. Nagy csendben dr. Veczák Ede károlyi ügyvéd, a következő hazafias, magas színvonalú, rövid beszédet mondta el: asszony után. A kegyeletes hála és a ködmön, melyet Denetán őriz a Cziráky család. * * * * A levéltári kutatások újabban is érdekesebbnél érdekesebb leveleket hoznak napfényre. Két háromszáz esztendő pora lepte be őket. De a bennük megnyilatkozó érzésnek és gondolkozásnak közvetlensége olyan érdekességet kölcsönöz nekik, mintha a mostani asszonyok számára Íródtak volna, így például a 16. század néhány magyar asz- szonyának képét rajzolta meg dr. Kertész Manó a N. iskolában. Rövid vázlatban mi is adjuk: — Révay Ferencznek, a nádor helyettesének és Turóczvármegye főispánjának a felesége, Paxy Anna, egyike e század legderekabb asszonyainak. Férjét hivatalos teendői sokszor hónapszámra kiszólitják a családi körből s ilyenkor a gazdaság vezetése egészen ő rá marad; azok a levelek, amelyekben urát az otthon való dolgokról értesíti, bámulatos körültekintésről és mindenféle eshetőségekkel való számolni tudásról tesznek tanúságot. 0 figyelmezteti urát a szükséges gazdasági eszközök beszerzésére, tanácsokat ad neki, hogy mit, mikor adhat el; ura hüségeMéltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Nem szándékozom az indítványhoz érdemben hozzászólani, nem foglalok e kérdésben sem pro, sem contra állást, mert azt tartom, hogy e kérdést érdemben tárgyalni vallásfelekezeti villongás felidézése nélkül nem lehet. Ezt felidézni pedig megbocsáthatatlan bűnnek tartom és ha elitélem azt, hogy egyesek vallási alapon csinálnak politikát, el kell Ítélnem a leghatározottabban azt a törekvést is, amely ezen kérdésnek a magyar közéletbe dobásával a vallásfelekezetek között levő békés egyetértést megzavarni akarja. Az egységes politikai magyar nemzet, ha kart karba öltve teljesen egységesen harczol a nemzetiségek túlzó csoportjának törekvésével, valamint az osztrákok mindinkább erősbödő összbirodalmi törekvésével szemben, mégsem tud oly sikerrel megküzdeni, amely nemzeti szempontból kívánatos volna. Ily körülmények között a még osztatlan magyar politikai nemzetet ily indítványokkal vallásfelekezetek szerint elkülöníteni, szétválasztani, czélirányosnak nem tartom. Épen ezért azt indítványozom az állandó választmány határozati javaslatától eltérőleg, hogy a törvényhatósági bizottság, — anélkül hogy e kérdésben nyilatkozna, — véleményt mondana, vegye le napirendről az indítványt.“ A beszéd nagy hatást gyakorolt annyira, hogy egy szónok sem jelentkezett sem contra sem pro. Am, mégis, midőn szavazásra került a dolog, a hivatalnoki kar majdnem egészen s körülbelül 25—26 független bizottsági tag (a fentebb említett elemekből) az állandó választmány jav&slata mellett szavazott, 15—17 pedig (köztük 2 tekintélyes nem kath. ur: Cholnoky közjegyző s dr. Adler a károlyi függetlenségi párt elnöke) dr. Vetzák indítványára. sen szót is fogad neki s nem is bánja meg. Egyszer is nagy kártól menekült meg, hogy felesége tanácsára eladta juhait, mert az eladás után nemsokára a vidék juhait dögvész pusztította el. Mikor meghallja, hogy Krakó- ban a bor nagyon drágán kel, nem kérdezi az urát, hanem a maga felelősségére elküld négy szekérterhe bort Krakóba, el is adja jó áron s az urának csak a szerencsés vásár hírével számol be. És ez a nagy gyakorlati érzékkel megáldott asszony milyen gyengéd szerelemmel szereti az urát. „Az te Kegyelmed betegségét én igen szivem szerént bánom, — Írja neki — főképen, hogy ilyen messze vagyok Kegyelmedtől, hogy az te Kegyelmed betegségét ingyen sem láthatom ; az Ur Isten te Kegyelmedet gyógyítsa meg.“ Bizony hiába kívánta a jó asszony, az ura nem gyógyult meg; meghalt s ő maga is elbetegeskedett ; de az urához való mély szerelmét a halál sem törölte ki leikéből. Egyetlen fia marad minden reménysége s midőn ezt anyai jósággal inti és oktatja, a lemondó emlékezés fényében újra fel-feltünik elhunyt férjének az alakja: „Én elég nagy bánatban vagyok, im miolta veled szembe voltam, azolta immár kétszer feküdtem, az Szatmár vármegye tehát törvényben gyökerezönek ismeri el Hajdú megye határozatát. A felekezeti elfogultság nem engedte meg, hogy teljesen tisztán Ítéljen az fis vármegye törvényhatósága s ezt levonhatjuk szomorú konzekvencziaként mi; a hazafias érzés és emelkedettebb államfiui felfogás erősebb azonban nálunk a nem kath bizottsági tagokban is, mint a felekezeti elfogultság s nem engedik bedobni a magyar társadalomba a pusztító üszköt s ez szolgáljon tanulságul Balt- hazár uréknak! Lengyel József. Kathoiikus tanítók diszgyiilése. Az országos Kath. Tanítói Segélyalap központi bizottsága fennállásának negyedszázada alkalmából aug. hó 29-én dr. Walter Gyula czimzetes püspök elnöklésével disz- gyülést tartott, nagy és előkelő közönség részvételével. Walter Gyula ez. püspök lelkes beszéddel nyitotta meg a diszgyülést s ebben a beszédében kifejtette, hogy a püspöki kar bőkezű áldozatkészségével be akarta bizonyítani, hogy hü letéteményese azoknak a tiszteletreméltó hagyományoknak, amelyeknek tanúsága szerint a kath. tanférfiak mindig és mindenhol meleg előszeretetével és tevékeny gondoskodásával dicsekedhettek az egyház nagyjainak. A segélyalapnak — úgymond — nem szabad csak rövid ideig tündökölni a népoktatás egén, hanem a naphoz kell hasonlítania, és állandóan kell a jótéteménynek áldásos sugarait az országban szétárasztani. A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után Szentgyörggi Jordán Károly dr. az országos kath. tanügyi tanács, Rákos István az Eötvös-alap, Jántha Lajos a budapesti tanítói segélyegylet és dr. Dudek János egyeén szegény uram csak immár is megújul énnekem; de csak hallanám valakitől, hogy tartanád jámborul magadat; légy jó az Úristennek parancsolatja szerint élj, hogy éltemben hallhassak jót felőled. Az örök isten tartson meg minden jóval s legyen teneked vezéred.“ így Írja alá magát: „Paxy Anna, az néhai nagyságos Révay Ferenez árva házastársa.'' A szegény Révay Zsófia, hogy özvegységre marad, elszólitván az Ur az ő szerel- metes urát, Ghimesi Forgách Zsigmondot, a gondok és bajok egész áradatával küzködik: a hűtlen Gergely diák, kire mindenét bízta, úgy elhagyta, mint a megszedett szőlőt; alázattal kéri atyját, vegyen számot a rossz sáfártól : „Isten után csak te Kegyelmedben van minden bizodalmám — Írja neki — hiszem is, hogy nem enged megnyomorgatni az én szegény árváimmal egyetemben." Barmai vesznek, jószága pusztul, a szomszéd ur a jobbágyait háborgatja, a táblán is valami nagy peres ügye van. Kér, könyörög, parancsol, mindenütt ott van, hogy az ősi vagyont ezer veszedelem között is sértetlenül adja a maradékainak... Az e levelekből visszatükröződő női alakok közül legérdekesebb az Pártoljuk a hazai ipart! ülinden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Piramisokat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Elsí Magyar AMesii Sirkogyárában SZINÉRVÁRALJÁN MD™ beremsü gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FiÓI’ÜZlfit, SzilitmSLFj Attila ■ U. 4.
