Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-09-01 / 36. szám
temi tanár, a Hittanárok Országos Egyesülete nevében üdvözölték a jubiláló segélyalapot. Ezután Bertalan Vincze tanár bemutatta a segélyalap negyedszázados történetéről szóló nagy munkáját. A segélyalapot néhai Simor János herczegprimás egyik körlevele keltette életre 1883-ban és a püspöki kar 40.000 koronás adománya volt az első nagyobb alapja. 1893-ban Rosszival István esztergomi kanonok lett az egylet elnöke, aki a segélyegylet érdekében nagyobb mozgalmat inditott. Az ő buzgólkodásának köszönhető, hogy a püspökök nagyobb adományokkal pártolták az alapot s maga a herczegprimás is 25.000 koronával járult hozzá. 1898-ban Walter Gyula neveztetett ki elnöknek és az ő buzgó lelkesedése páratlan eredményeket ért el. Az ő elnöklete alatt épült az esztergomi árvaház, a váczi interuátus és ugyancsak ő járta ki azt, hogy a kormány hét éven át 10.000 koronával támogatja a segélyalapot. Az árvaház ló tesitése körül különösen Baksay Károly, Do- bozy János és Györffy János szereztek hervadhatatlan érdemeket. A szép beszédet tetszéssel fogadták. A segélyalap jegyzőjévé újból Bertalan Vincze tanárt választották meg, mire Fekete Gyula terjesztette elő a számadásokat. A diszgyiilés 14 tanulónak juttatott ösztöndíjat; ezeknek névsora a következő : Zsembay Ferencz, Stangl Viktor, Lábay Gyula, Demees Gizella, Dobay Emilia, Lakatos Imre, Dobrovics Mária, Halmos Aranka, Hován Endre, Jakubovits Lajos, Kardos Gyula, Ganszky Adolf, Tóth Terézia és Sárváry Lujza. Ezek a tanulók a tanulási idejük alatt évente 100 korona ösztöndíjban részesülnek. A segélyegylet 25 évi működése alatt 821 ösztöndíjasnak 86.950 koronát. 2500 segélyezettnek 112.248 koronát osztott ki és rendkívüli segélyekre mintegy 15.000 koronát költött. Az alap vagyona ez idő szerint 398.205 koronára rúg. A segélyek kiosztása után Walter dr. czimzetes püspök meleg köszönő- beszédóvel rekesztette be a diszgyiilést. okos, szellemes Bakics Anna. Családi életének napsugara, boldogsága, gyermekeiért, gazdáságáért való hol súlyos, hol kedves gondjai, aztán az özvegységre maradt öreg asszony törődései, majd elmés, majd meghatóan bensőséges hangon nyilvánulnak meg. Mikor ura, a turóczi főispán, Pozsonyba megy, s hivatalos teendői miatt hosszabb ideig távol marad, meg nem állhatja, hogy valami kis újságot ne küldjön neki, hát négy ludtojással örvendezteti meg kedves, meleghangú levél kíséretében. Viszont az ő jó szerelmetes ura, a főrenden való nemes ur sem rostéi a felesége apró-cseprő dolgaiban eljárni, az asszony spanyol köntösére harmincz apró gombot venni, kalmárnál, boltosnál gyöngyöt, zöld selymet keresni. Milyen boldog lehetett az a férfi, akinek a felesége igy ir a gyermekeiről: „A gyermekek mind egészségben vannak, Lőrincz és Babka Kegyelmednek szolgálatát ajánlja, Kata váltig Kegyelmedet kiáltja.“ Aztán a gazdaságról referál; a szomszédasz- szony hitelbe kér tőle 1 forint ára vajat s 2 forint ára sajtot; ő nem ad, urát is figyelmezteti, hogy ne adjon, mert „jobb készpénzen eladni, mint hitelben.“ Az ifjoncz! „Tempora mutantur et nos mutamur in illis“ I Gyakran fut az idő, hamar változik minden, a Mindenható fenséges alkotmánya a maga egész .terjedelmében. Mily gyönyörűség, mily nagyszerű a pompázó természet, a smaragdos mező, a pipacsok rubinjaival tarkított kalászos aranyóczeán, elragadóan csendül fel az erdei lombok között az éneklő madarak dicshimnusza. Az emberi lelket égbe emeli a sok ezerféle csodás tünemény és az a harmónia, amely a jóságos Isten alkotmányában észlelhető. Mintha csak e hatalmas — mérhetetlen világűrnek minden porszeme érezné a kötelező tiszteletnek, szeretetnek és hálának súlyát, melyei Teremtőjének tartozik. De elszomorodik az ember szive, ha látja a romboló erők kíméletlen pusztítását, a her- vadást, az enyészetet, a megsemmisülést; ha fájdalommal tapasztalja, mint vész ki a telkekből az együvétartozás éltető eleme, a hármas erény; a tisztelet, szeretet és hála! * Társadalmi életűnk érdekharczokbó) áll. Indítója ennek nem is annyira a megélhetéssel való küzdés, mint ipkább az emberi természetbe oltott hiúság, a hármas erénynek oktalan félredobása. Sajnos, lépten-nyomon tapasztaljuk ezt, mert hiszen az emberi természet olyan, mint az idő. Szóval változunk. De ez nem mentő körülmény, még az emberi gyarlóság sem, hiszen az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtett szellemi lény, ki ép ennélfogva — megnyerve a kegyelem állapotát tökéletességre itörekedhetik. Az ember azonban gyakran megfeledkezik magasztos hivatásának betöltéséről, életczéljának elérésére biztosított és jól megalapozott útjáról rendszerint letér. Megfeledkezik az Istenéről, az eszményéről, átadja magát az érzelem világának ez s mint egy veszedelmes áram magával sodorja a tapasztalatlan gyenge if- jonczot. Lassankint a gyerekei is felnőnek; Babka nagy lány lesz, nyoszolyólánynak kérik; mennyi udvariassággal, mennyi finomsággal tud ez elől a kérés elől kitérni! Téli idő van, ünneplő, meg viselő subát kellene csináltatnia, meg egyéb ékes ruhákat is; de ezeket olyan hirtelen meg nem szerezheti, a szabója nincs otthon, igy hát nem küldheti el a lányát, pedig „bizony én az én gyermekemet Kegyelmetekre rá bíznám, ennél sokkal mesz- szebb földre is.“ * * * íme a magyar asszony minden időben a férj felesége, fele segítsége volt. Bővelkedett jogokban és kivette arató részét a kötelességekből is. A magyar asszonynak nem volt szüksége arra, hogy felszabadítsák, hogy jogokat vívjanak ki számára. Az igazi magyar asszony ma is a család szive, a ház lelke, édes mindene. És nincs szüksége a feministák — gyámkodására és nagyszájú hősködéseire. Pedagógus. Nem olyan régen történt, hogy egy csendes községben igen mozgalmas lett az élet. Örömtől sugárzott minden ember arcza, versenyre keltek, hogy túlhaladják egymást a tisztelet, szeretet és hála kinyilvánitásában. A község nevezetes eseményre készült. Meg akarta jutalmazni elsősorban azt a férfiút, ki már több mint egy negyedszázad óta működik otttan tisztességgel becsülettel, akit pályáján felettes hatóságának kitűnő elismeréses mindenkinek őszinte, szeretettel-teljes ragaszkodása kisér, akinek homlokát babérkoszorú övezi, aki mindenkor egyház és haza javára működött fáradtságot nem ismerő buzgalommal szem előtt tartva azt az elvet: „Non est vir, qui laborem fugit. A község derék polgárai meg is tisztelték, mert megválasztották a községi képviselői tisztségre, fényes eredménnyel került ki az urnából. Az ifjoncz azonban, aki az érzelem világának veszedelmes árjától elsodortatta magát, megfeledkezett mindenről, elsősorban a hármas erényről. Nevetségig fokozta erőlködését, szánalmasan kapkodott s végül önmaga sülyedt el. * Szeretett ifjú barátom ! Ész, aztán érzelem ! A helyet időt és tárgyat úgy válassza meg küzdésre, hogy a győzelem babérkoszorúja az Öné legyen 1 Láng Ernő. A Szamos a szekularizáczióról. A Szamos a szekularizáczió kérdését illetőleg felhozza tegnapelőtti számában, hogy az országgyűlés a 70-es években egy bizottságot küldött ki, hogy az vizsgálja meg az egyházi birtokok jogi természetét. Dicséretére legyen mondva, higgadt hangon tárgyal, ami nála szokatlan, midőn kath. ügyről van szó és nagyobb hatás kedvéért azt is megmondja, hogy a bizottság elnöke Ghiczy Kálmán a „a hithü katholikus“ volt, tehát annak előterjesztését nem va!.f/ i szempont sugalmazta. No és ami fő, ez bizottság úgy találta, hogy a kath. egyházi javak állami tulajdont képeznek, tehát az állam rendelkezhetik velők. Hogy Ghiczy Kálmán „hithü kath. lett volna, erről mitsem tud a kath. egyháztörténelem. Rokonhangzásu név, talán téveszteni tetszik a Zichyekkel. Ghiczy lehetett olyan jó kath. mint például a Szamos szerkesztősége, hiszen ők mind katholikusok, és a nyomtatott papiros, ami kezök alól kikerül, mégis olyan átkozott módon pogány. Ezt csak azért hozom fel, mert különben mellékes dolog, hogy a Szamosnak egy pár század múlva lehető, pl. szabadkőmives hitű szerkesztője, hogyha akkor talán ismét előtérbe nyomul a szekularizáczió kérdése, hivatkoz- hatik a jelenlegi „katholikus“ vezetősége, melynek égisze alatt e becses lap az egyházi javak elvétele érdekében küzdött. Ennek a bizottságnak működéséről van tudomásunk, de arról is van, hogy működésének eredményét az országgyűlés ad acta tette. És miért ? ... Ezt nem tetszik tudni ? .. Mert dr. Schlauch Lőrincz tönkresilányitotta* összes érvelését. íme tehát kár volt tovább nem menni a Szamosnak a históriai kutatás terén. De épen ezért, mert félúton megállóit, ezt a kis korrektivumot ajánlja szives figyelmébe. Lehel. 3 CSAPD LAJOS SZATMÁR, Deák-tér 7., (I. emelet). ELSŐRANGÚ PAPI- V Jw» W*™“, V Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, Palástok, föyegek, Bőrkabátok készítését elva.lla.lom. y ^ Tiszteletté 1 CSAPÓ LAIOS, ÉS POLGÁRI SZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben, szabómester.
