Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-07-01 / 27. szám
XVIII. évfolyam. Szalmái», 19*39. julius 1. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fiUér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDK E. A lap kiaiója: A „PÁZMÁN r-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összí- küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmá^i ■, sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. szír Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nylltíér sora 40 fillér. A lap megjeleuili iniiideti ^zerdkn. Németi sérelme. Régi az az általánosan hangoztatott panasz, hogy Szatniár város intéző körei Németit mostoha gver- mekkent tekintik, a városhoz mintegy nem is tartozó territóriumnak, melynek fejlődésén lendíteni, azért bármi csekély áldozatot hozni is nem érdemes. Pedig ma már Szat- már és Németi oly szorosan összetartozó terület, hogy ha ezt a mostohát elvennék tőle, ugyancsak szégyenkeznie kellene az anyának kicsinysége és erőtlensége miatt. Szatniár városát Németi egészíti ki, azzal együtt képez egy imposáns metropolist, az által lesz szám és térbeiileg naggyá, úgy, hogy helyet foglalhat hazánk nagyobb városai között. Aztán meg a németi polgárok fillérei ott vannak minden darab téglán, minden kanál ezémentben, melyek a várost felemelték a fejlettség azon magaslatára, melyre pár évtized alatt rohamléptekkel eljutott. A németi polgárok épen ug.y fizetik a községi és egyéb közadókat, mint a szatmáriak, joggal megkívánhatják tehát, hogy egyenlő mértékkel mérjenek nekik. És mégis . . . Szatmár halad, Németi marad. Neki a város jóvoltából még csak egy falatka kenyér se jutott. Vai>-e ott egyetlen egy középület a város jóvoltából. Van! . . . Az állami elemi iskola, de csakis azért, mert ezt már semmi módon nem lehetett elharácsolni tőlük. Ha tehát Németi felemeli a szavát, hogy adjanak már neki is valamit, joggal emeli fel. Nfincsak kérni, de követelni is joga van neki, mert eddig osztályrészei: csak a közös teher jutott, csak a:, igát hozatták vele anélkül, hogy megemberelték volna, amiért segíted közös erővel széppé és nagygyá tenni Szatmár városát. Ez uraim, nem méltányos eljárás, ennek nem szívó ad igy tovább menni. Németi kér, Németinek kívánsága, panasza, sérelme van, — hallgassák meg, teljesítsék, adjanak neki. Kéri, hogy legszebb térségét, az István-teret szabadítsák meg attól a piszoktól, amely szégyenére válnék kisebb és elmaradottabb városnak is. Hiszen ott valóságos özönvíz van, ha esik egy jókora zápor. Még hozzá a szomszéd utczákrói is mind oda konczentrálták_af geometria nagyobb dicsőségére árvizet, úgy hogy néha a Niagara zuhaiaggal vetekszik a rohanó áradaí.' Mikor ptdig megszűnt az özönvíz, a hátramaradt posvány pompás baczillusokat térmel a közegészség nagyobb örömére. Szinte a csudálatossal határos, hogy tűrik meg ezeket az ázsiainál is botrányosabb állapotokat, a „közegészségügy őrei' és azt a bűzös árkot, mely az irgalmasok kertje mellett elvonul, amelybe garmadával hordják a szélrózsa minden irányából a kutya és macska újszülötteket rendőri közegeink kitűnő szaglóképességének mindmegannyi fényes tanúbizonyságául. Itt mindenesetre cselekedni kell. Cselekedni, de nem akármi vadai. Töltést kíván az a hely, mert alacsony. Aztán ha úgy tetszik, tessék parkírozni, akkor legalább lesz belőle egy díszhely. Ha pedig nem tetszik és ez gazdasági szempontból a németiekre előnyösebb volna, engedjenek ott egy heti vásárt, nyisÄz asszony. A fiatal, szép asszony még egyszer belepillantott a toalette-tiikörbe, még egyet igazított görögszabásu hajdiszén, aztán önmagával megelégedve polkázott be a szalonba. Bolondos jókedve volt. Úgy érezte magát, mint pár évvel azelőtt, mikor még leány volt. Leült a zongorához, előkereste régi hangjegyeit, kiválasztotta leánykori kedvencz darabját és játszotta érzéssel, vidáman, ép- ugy, mint akkor. Még énekelt is hozzá. Aztán végignézett a szalonban. Az is ép úgy volt berendezve, mint szülei házában; ép úgy voltak elhelyezve a kék selyem fo- teuillek a fekete ébenfa asztalka körül, a nehéz függönyök redőzetei is úgy futottak végig. Hogy illúziója tökéletes legyen, végigvetette magát a sárgás-barna szőnyeggel beterített chaise-longueban, félig lecsukta hosszú, barna pilláit és elkezdett ábrándozni, akárcsak egy fiatal, bakfis. Élénk fantáziáját csakhamar benépesítették különféle tarka-barka alakok, kik hajlongnak előtte, bókolnak, szépeket mondanak. De az előtérbe csak egy lépett, csak Jenő, az a magas, rezesbarna fiatal ember, szelíd Ívben hajló sötétfekete bajuszszal, villogó, fényes szemekkel, aki bakfis álmainak is ideálja volt. Megjelent az a sápadt, vézna férfiú is, ki atyja -segélyével egy időre háttérbe szorította Jenőt. Mára kérette ide s már ideje is volna, hogy itt legyen. Nem sokat változott, mióta utoljára találkoztak. Csak a hangja lett mélyebb, a válla szélesebb, mintha jobban megemberesedett volna. Végiggondolta az egész életét. Akkor kezdődött, mikor azzal a fiatal orvosnövendékkel a medikus-bálon, az ő első bálján ismerkedett meg. Vele tánczolta az első csárdást s járta végig annak minden ujráját kibomlott hajjal, nekipirult arczczal, lihegő kebellel, azután a második négyest, meg a harmadikat, meg annyi sok más tánezot. Szinte most is szédül a feje, ha rágondol, mint keringőztek sokáig, hosszan. Egyszeresük elfáradt a táncztól s kiheviilt arczát egy pillanatra odaszoritotta az ő keblére; még csak a szive dobbanását is hallotta. Aztán még sokszor, nagyon sokszor találkoztak. Az egész egy fényes tavaszi napsugár volt, mely virágokat csókdos, gyöngyharmatban fürdik . . . De egyszercsak elmúlt a tavasz, a virágok elhervadtak, a csillogó harmat felszáradt, Az édes atyja egy gyenge, beteges fiatal emberrel a karján lépett eléje és azt mondta: —- Leányom, itt a vőlegényed. Az apja nagyon jóbarátom, ki szeretetével a szivem---- Két szentkép díszes aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol He lyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók. I®" Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok. “ÜS®
