Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-06-23 / 26. szám

XVIII. évfolyam. Szatmáp, 1909. junius 23. 26. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. í- M317 V ELŐFIZETÉSI ARAK : a — fillér Egy évre — — — — Félévre — — — — — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona Esryes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY END K E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 Altér. A 131 ]> megjelenik miiiiliMi szerdán. A társadalom is hibás. Élénk emlékezetében vannak még mindenkinek azok a hajme­resztő gyilkosságok, melyeket a ezigányok a közelmúltban váloga­tott kegyetlenséggel és páratlan hi­degvérrel követtek el. Azelőtt is, azóta is külön rovatot nyithattak a lapok a ezigányok betöréseiről, rablásairól, azokról a fosztogatá­sokról, melyeket sokszor egész nyil­vánosan visznek véghez a megré­mült lakosság szemeláttára, akik nem mernek velők még csak szem- beszállani sem. Gyakran egész fel­fegyverzett bandák kóborolnak, megtámadják és kirabolják az uta­sokat, sőt az őket üldöző csendőr­séggel is összetűznek, igen gyakran folytonos lövöldözés közt sikerül is nekik elmenekülniük. A czigányügy ma olyan aktu­ális kérdés, melyet a személy és vagyonbiztonságra 'való- tekintetből meg kell oldani minél sürgősebben. Sokat Írtak, még többet panaszkod­tak a ezigányok elvetemültségének okáról, valami radikális gyógyszert azonban e kár ellen nem sikerült feltalálni. A főok kétségtelenül a ezigányok renyliest gében, dologta- lanságában keresendő. Könnyű élet­hez szoknak már gyermekkoruktól kezdve, később midőn növekesznek, nem akarnak vele szakítani és ha nem tudják köríUy i utón megsze­rezni az életfentar'ásra szükséges eszközöket, lopástó;.'rablástól, uton- állástól, gyilkosságtól sem riadnak vissza. Ámde hogy a ezigányok köny- nyü élethez szoknak, hogy dolog­kerülőkké válnak, ebben elsősorban maga a társadalom a hibás. El­mondunk egy esetet, mely a minap történt városunkban s amely fénye­sen igazi ** dogja, hogy a ezigányok romlottságáért a társadalmat kell felelőssé tenni. A minap egy hely­beli gazda egy 10—12 éves czigány fiút fogadott fel, hagy segédkezzék neki a munkában. Havi 14 korona bér volt kikötve és teljes ellátás. A fiú a második nap megszökött. A gazda nem is sejtette miért, mert rosszul nem bánt vele, nem is vég­zett terhes munkát, a kosztját is kiadta becsületesen. Ekkor felfoga­dott egy másikat hasonló feltételek mellett. A dolog rendben ment a harmadik napig, ekkor beállított a hu anyja és kijelentette, hogy ő nem engedi a hát szolgálni, mert a kol­dulásból többet keres egy hónap alatt, mintha itt három hónapig szolgál. Kérte, hogy fizessék ki a letöltött három napi bért és bocsássák el. íme itt van a nyitja a czigá- nyok romlottságának. Kiáltanak az; utczaszegletekre, ha látnak egy pa­pot, vagy nadrágos embert, addig járnak utána, inig nem lök a tenye­rükbe egy-két krajezárt. A főbb papokat és főbb tisztviselőket pedig egész biztosra tudják már, mikor mennek hazulról és térnek vissza, akkor aztán csapatszámra veszik körül és formáliter megostromolják. Ezt a visszás állapotot elsősor- ben a rendőrségnek volna feladata megakadályozni, de amint a tények bizonyítják, nem teszi. Másodsorban az illetőknek is kötelességük volna bezárni a boltot és nem adni egy fillért sem olyan czigányoknak, akik munkaképesek, a gyerekeknek pedig egyáltalán semmit. Ha adnak, azzal nem cselekszenek jót, sőt vé­tenek úgy az illető faj, mint a tár­Lesz-e a virágból gyü­mölcs ? Virágnak, a nemzet virágának nevezi a költő ifjúságunkat. És most, midőn nemzetünk virágai, az ifjúságnak egy szép, sőt hatalmas csapata az érettség hivatalos pecsétjével búcsúzott, vagy búcsúzik azokból a méhköpükből, ahol nő, táplálkozik, alakul az egyház és haza értelmi­sége, intelligencziája: valóban aggódás, re­ménység közt és sóhajtva kérdezzük a köl­tővel : — Lesz-e a virágból gyümölcs ? A virág szép. Talán semmi sem tölti el szivünket szétfolyóbb reményekkel, gyön- gédebb érzelmekkel, mint k virág. Ám a virág, csak virág. Kelyhében, szirmain élet vagy halál csirája szendereg. És bizony e’ szerint lesz a virágból — enyészet, pusztulás vagy élet, gyümölcs. Régi eszme, hogy az emberi szívben a jónak és rossznak csirája — az indulat — egy bölcsőben alszik. Amelyiket ápolják, ne­velik — az nő meg. És elhagyja testvérét. A nevelés tudománya megtöri a craneologok- tanát. Már ezt az eszmét is kikezdették. Dön­getik — rázzák. A modern neveléstan iró a skepszis fulánkjával kérdezi: — Vájjon lehetséges-e egyáltalán a ne­velés ? Ez a skepszis pedig még a jobb lelke­ket is megérinti. Gondoskodik róla az élet szomorú tapasztalata. Megrázó esete. Hogy miként nem lett — legszebb virágokból — gyümölcs. Ifjak, kiket úgy őrzött a család, mint rejtett fészek az erdei madárfiókot, az iskolák, mint a nemzet kertjének nemesbb virágait — csalódtak. Szörnyű kiábrándulás jut osztályrészükként. Imhol most is felhangzik az aggódó panasz. Az egyház és — a nemzet panasza. Nagy szó, mikor e két ősi testvér, a. nevelés e legliivatottabb ős anyja — csaknem siró panaszszal áll elő. A jövő bezárt ka­puja előtt. A nemzet félti a jövő generácziót -— a történeti érzéktelenségtöl. A világpolgárság szé­dítő, de nemzetet gyengítő ábrándjaitól. Félti a főváros örvényeitől. Remegve gondol reá és megdöbbenve. Tacitus éles szemeivel veszi észre a márványpaloták, a képtárak, a múzeumok, a ragyogó színházak, a haladás szédületes lépcsői alatt a bűnre, a züllésre, a végpusztálásra vagy legalább a lassú her- vadásra kínálkozó sötét örvényeket is. A nemzet, a jövő, az ifjúság szent érdekében kéri, követeli ... a vidéki főiskolákat. Ahol a szülői szem mégis csak jobban őrködhetik. Ahol az ifjúság tudásvágyát nem rabolja meg ezer és ezer kalóz. Ahol a tanároknak nem, lesz dölyfös hivatásuk a tagadás és Két szentkép díszes' aranyozott kerettel ingyen, ki 25 forinton felül bevásárol Krámer Jer érni Helyben készült legjobb minőségű ebédlő és hálószoba berendezések olcsón kaphatók« I]3§“ Lelkészek és tanítók részére 10% árkedvezményt nyújtok. "SS®

Next

/
Thumbnails
Contents