Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-04-15 / 16. szám

Szatmár, 1909. április 15. HETI SZEMLE 8 még sokáig állott a tankerület élén, csak két évvel ezelőtt vonult nyugalomba, kisérve osztatlan szeretetétől volt tanítványainak kiknek száma egész generácziót tesz ki. A nyugalom napjait Ungváron töltötte. Ide vonzották a régmúlt kedves emlékei, a családi és baráti kötelékek, ezt a várost sze­rette legjobban, hol úgyszólván működését kezdette, amelyben életének jókora részét élte át. A múlt év őszén kezdett betegeskedni. Régi szívbaja rohamosan kifejlődött s ágyba döntötte a szeretetreméltó, kedves férfiút. Minden szem betegágya felé tekintett, aggo­dalommal leste az egész közönség naponkint a híreket, melyek mindig roszabb és roszabb színben tüntették fel a helyzetet. Hiába volt minden ápolás, nejének és gyermekeinek gondossága, hiába az orvosi tudomány min­den erőfeszítése, a súlyos beteget megmen­teni nem lehetett, s e hó 5-én délelőtt fél 10 órakor a halál csakugyan kioltotta munkás életét. Szerdán délután temették el óriási rész­vét mellett. Ott volt egész Ungvár város közönsége, hogy elkísérje utolsó útjára a nagy halottat. Ott voltak a tankerület kötelé­kébe tartozó összes gimnáziumok képviselői. A szatmári kir. katli. főgimnázium Bagossy Bertalan és Kovács Gergely tanárokat kül­dötte ki. A temetési szertartást Benkö Jó­zsef apát, ungvári főesperes-plebános végezte. Mikor felhangzott a gyászének, nem ma­radt szem szárazon. A szertartás befejeztével Bóbiia Endre kassai gimn. igazgató tartott •beszédet, mire a dalárda éneke mellett meg­indult a menet a temető felé. Csak az utczá- kon bontakozott ki a maga teljességében a temetés impozáns volta, a részvét szokatlanul nagy megnyilatkozása. Mikor a temetőben az utolsó ima is el­hangzott, Bomanecz Mihály ungvári kir. kath. főgimn. igazgató mondott emelkedett szár- nyalásu beszédet, melynek során kegyeletes mi a katona regula. Bocskay-huszár voltam 48-ban. Ha felséges királyom, nagy uram akarja, minden jó lesz. — Majd meglátjuk, mondotta a király, most már mosolyogva. ■ * * * Az esperes ur, mint aki dolgát jól vé­gezte, haza megy. Dehogy szólna valakinek. A világért sem. És suttognak ujfent. — Mi történt? — Piispök-e vagy kanonok ? — Püspök, mert az öreg urnák nagy a kedélye. Vagy két hét múltán parancsolat érke­zik az ezredeshez, hogy a főhadnagyot tüs­tént helyezzék vissza rangjába. A tisztikar nyomban parádéba csapja magát. Az ezredes vezérli őket az esperes ur elé. Kell-e azt a jelenetet leírni, ami itt végbe ment. Csak még azt jegyzem meg. Lássátok ilyen szive van — a magyar papnak. Hagyomány után: Mester. szavakkal érintette a nagy halott pályáját s fűzött ahhoz értékes, költői lendületű reflexió­kat. Azután lebocsátották a koporsót a sir ölébe s egész halmaza borult reá a koszo­rúknak. Áldás legyen emlékén, mely működé­sében élni fog évszázadokon keresztül. Irodalom. — Művészet. színház. Az elmúlt színházi hétről alig akad fel­jegyezni való. E hó 6-án ugj an „újdonságot“ adtak, amelynek a czime „Majom és vőlegény“ minthogy azonban ez a színdarab nem tar­tozik semmiféle műfajhoz, nem érdemes részletesen foglalkozni vele és elégnek tar­tom azt az egy megjegyzést, hogy ilyen vá­sári bódéba való, vagy legfeljebb kiskorúak mulattatására szánt darabot a szatmári szín­házban esti előadásul szinrehozni különös gondolat. Nem foglalkozom a heti műsor már többször lejátszott darabjaival, amelyekben színészeink különben általában elég sikerült összjátékot produkáltak, s áttérek Flers, Cailla- vet és Arérxe irói triumvirátusnak a vígszín­házban nagy sikert aratott vigjátéka „A király“ méltatására, amalynek nálunk e hó 13-án volt a bemutatója. „A király“ vigszinházi nagy sikere in­kább a pesti előadásnak, mint magának a darabnak tudható be. Nálunk a darab meg­bukott, a felvonásvégekről a taps teljesen elmaradt. A társszerzők különben nem ügyet­len emberek — a darabnak cselekményt ugyan alig adtak, de ötletekből és megfigye­lésekből elég szerencsésen és gyakorlott írókra valló rafinériával építették fel a munkájokat. Legsikerültebb a darabban a szatíra. A dél­szigeti királynak, a minisztereknek, a demok- ratasága daczára fölfelé kapaszkodó képvise­lőnek alakjai megannyi érdekes karrikaturák. A darab humora már kevésbbé szerencsés és általában nem jár koturnusban, sőt sokszor nagyon is köznapi és helylyel-közzel trágár is. Hogy a darab Szatmáron egyenesen frivol tendencziával Írottnak tűnt fel, annak jó- részben mégis az előadók az okai, akik, ahelyett, hogy a nem éppen diszkrét rész­leteken átsiklottak volna, igyekeztek a két­értelműségeket szinte egyértelműen erősen kidomborítani. A főszereplők Kendi Boriska és Herczeg ez említett hibától eltekintve, igen ügyesen játszottak. Sipos és Szöcs diszkrét játékukkal váltak ki. Legjobb, sőt, ami ennél többet jelent, teljesen jó alakítás volt a Somogyié. Színházi heti műsor. Ma április'15-én, csütörtökön: „Nőemanczipáczió“, énekes bo­hózat. Páratlan. Sipos Zoltán jutalomjátéka. 16- án, pénteken : „Tatárjárás“ operette Zóna. Páros. 17- én, szombaton: „Falusi idill“, falusi történet. Újdonság. Páratlan. Fodor Oszkár jutalomjátéka. 18- án, vasárnap d. u.: „Gül-Baba“ ope­rette. Zóna. 18-án, vasárnap este: „Falusi idill“, fa­lusi történet. Il.-szor. Páros. Jutalomjátékok. Színtársulatunk egyik legjelesebb tagjának Sipos Zoltánnak ma este lesz a jutalomjátéka, melyre felhívjuk olva­sóik figyelmét „A nőemanczipáczió“ kerül színre és Sipos legjobb szerepei egyikét játsza e darabban. A jutamazandó, aki intelligens játékával és gondos alakításaival különösen az előkelő színházlátogató közönség osztatlan tetszését érdemelte ki, — valóban teljes mér­tékben rászolgált arra, hogy mai jutalomjá­tékán a közönség megtöltse a színházat. — A színtársulat egy másik igen tehetséges tag­jának, Fodor Oszkárnak pedig szombaton lesz a jutalomjátéka, amely alkalommal Lengyel Menyhártnak Budapesten jelentékeny sikert aratott szinmőve a „Falusi idill“ kerül váro­sunkban először színre. Előfizetési felhívás, Tizenöt évet meg­haladó hírlapírói pályám alatt irt és külön­böző lapokban megjelent apró tárczáimat egy önálló kötetben közreadni szándékozom. Ez a kis kötet nem lesz hivatva arra, hogy szer­zőjének irói babérokat szerezzen, mert ezekre nem is vágyom, hiszen toliamat sokkal gyön­gébbnek érzem, semhogy annak révén elis­merésre tarthatnék számot. S hogy mégis dol­gozataimnak kiadására szántam reá magamat, teszem ezt kizárólag azon czélból, hogy szé­leskörű ismeretségem mellett azok részére, kik az én munkámnak mégis némi értéket tulajdonítanak, vagy személyem iránt barát­sággal viseltetnek, egy maradandóbb emléket biztosítsak. A kötet mintegy 20—25 tárczát fog magában foglalni, s amelynek ára fűzve 3 korona. Az előfizetésekre vonatkozó gyűjtő ivet azon kérelemmel küldöm meg, hogy a kinyomatandó példányok iránt való tájékozó­dás czéljából, akár reflektál a kötetre, akár nem, szíveskedjék azt legkésőbb lolyó évi má­jus hó 15-ig czimemre (Nagykároly, pénzügy- igazgatóság) visszaküldeni, mert a kötetet leg­később junius hó 1 éré megjelentetni szándé­kozom. Az előfizetési dijak akár előre, akár pedig a könyv megjelenése után postautal­vány utján küldhetők be. Szives támogatását kérve, maradtam Nagykároly, 1909. márczius hó tisztelettel Simkó Géza, m. kir. p. ü. se­gédtitkár. HÍREK. Nemzeti művészet. Irta : Bodnár Gáspár. Egy kiváló magyar művészt ünnepelnek az ország szivében, szép fővárosunkban. A mozgalmat a Képzőművészek Egyesülete in­dította meg, de kivette úgyszólván részét az ünnepségből az egész magyar társadalom. Koszorúját letette a művészi alkotás elé maga a nemzet is. Ez ünnepség tagadhatatlan bizonyítéka annak a jelenségnek, hogy a művészet hata­lom kezd lenni a mi társadalmunkban. Vi­gasztaló mozzanat arra nézve is, hogy a magyar társadalomnak van erős érzéke — a nemzeti szempontok iránt. V) RUHA-ÜZLET! Augusztus 1-én nyílt meg Szatmáron, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) í Pl RUHA-ÜZLET! férfi- nni- é«i ahol a legolcsóbb árak mellett nagy vá- &CSA lem, um ca lasztékban kaphatók tavaszi ruhák, férfi-öltönyök, ffwprmptrriiha.ii7lpfp felöltők, különféle gyermekruhák, valamint dús gyerme&ruild lillClc, választékban a legelegánsabb női kabátezikkek.

Next

/
Thumbnails
Contents