Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-04-15 / 16. szám
Szatmár, 1909. április 15. HETI SZEMLE 8 még sokáig állott a tankerület élén, csak két évvel ezelőtt vonult nyugalomba, kisérve osztatlan szeretetétől volt tanítványainak kiknek száma egész generácziót tesz ki. A nyugalom napjait Ungváron töltötte. Ide vonzották a régmúlt kedves emlékei, a családi és baráti kötelékek, ezt a várost szerette legjobban, hol úgyszólván működését kezdette, amelyben életének jókora részét élte át. A múlt év őszén kezdett betegeskedni. Régi szívbaja rohamosan kifejlődött s ágyba döntötte a szeretetreméltó, kedves férfiút. Minden szem betegágya felé tekintett, aggodalommal leste az egész közönség naponkint a híreket, melyek mindig roszabb és roszabb színben tüntették fel a helyzetet. Hiába volt minden ápolás, nejének és gyermekeinek gondossága, hiába az orvosi tudomány minden erőfeszítése, a súlyos beteget megmenteni nem lehetett, s e hó 5-én délelőtt fél 10 órakor a halál csakugyan kioltotta munkás életét. Szerdán délután temették el óriási részvét mellett. Ott volt egész Ungvár város közönsége, hogy elkísérje utolsó útjára a nagy halottat. Ott voltak a tankerület kötelékébe tartozó összes gimnáziumok képviselői. A szatmári kir. katli. főgimnázium Bagossy Bertalan és Kovács Gergely tanárokat küldötte ki. A temetési szertartást Benkö József apát, ungvári főesperes-plebános végezte. Mikor felhangzott a gyászének, nem maradt szem szárazon. A szertartás befejeztével Bóbiia Endre kassai gimn. igazgató tartott •beszédet, mire a dalárda éneke mellett megindult a menet a temető felé. Csak az utczá- kon bontakozott ki a maga teljességében a temetés impozáns volta, a részvét szokatlanul nagy megnyilatkozása. Mikor a temetőben az utolsó ima is elhangzott, Bomanecz Mihály ungvári kir. kath. főgimn. igazgató mondott emelkedett szár- nyalásu beszédet, melynek során kegyeletes mi a katona regula. Bocskay-huszár voltam 48-ban. Ha felséges királyom, nagy uram akarja, minden jó lesz. — Majd meglátjuk, mondotta a király, most már mosolyogva. ■ * * * Az esperes ur, mint aki dolgát jól végezte, haza megy. Dehogy szólna valakinek. A világért sem. És suttognak ujfent. — Mi történt? — Piispök-e vagy kanonok ? — Püspök, mert az öreg urnák nagy a kedélye. Vagy két hét múltán parancsolat érkezik az ezredeshez, hogy a főhadnagyot tüstént helyezzék vissza rangjába. A tisztikar nyomban parádéba csapja magát. Az ezredes vezérli őket az esperes ur elé. Kell-e azt a jelenetet leírni, ami itt végbe ment. Csak még azt jegyzem meg. Lássátok ilyen szive van — a magyar papnak. Hagyomány után: Mester. szavakkal érintette a nagy halott pályáját s fűzött ahhoz értékes, költői lendületű reflexiókat. Azután lebocsátották a koporsót a sir ölébe s egész halmaza borult reá a koszorúknak. Áldás legyen emlékén, mely működésében élni fog évszázadokon keresztül. Irodalom. — Művészet. színház. Az elmúlt színházi hétről alig akad feljegyezni való. E hó 6-án ugj an „újdonságot“ adtak, amelynek a czime „Majom és vőlegény“ minthogy azonban ez a színdarab nem tartozik semmiféle műfajhoz, nem érdemes részletesen foglalkozni vele és elégnek tartom azt az egy megjegyzést, hogy ilyen vásári bódéba való, vagy legfeljebb kiskorúak mulattatására szánt darabot a szatmári színházban esti előadásul szinrehozni különös gondolat. Nem foglalkozom a heti műsor már többször lejátszott darabjaival, amelyekben színészeink különben általában elég sikerült összjátékot produkáltak, s áttérek Flers, Cailla- vet és Arérxe irói triumvirátusnak a vígszínházban nagy sikert aratott vigjátéka „A király“ méltatására, amalynek nálunk e hó 13-án volt a bemutatója. „A király“ vigszinházi nagy sikere inkább a pesti előadásnak, mint magának a darabnak tudható be. Nálunk a darab megbukott, a felvonásvégekről a taps teljesen elmaradt. A társszerzők különben nem ügyetlen emberek — a darabnak cselekményt ugyan alig adtak, de ötletekből és megfigyelésekből elég szerencsésen és gyakorlott írókra valló rafinériával építették fel a munkájokat. Legsikerültebb a darabban a szatíra. A délszigeti királynak, a minisztereknek, a demok- ratasága daczára fölfelé kapaszkodó képviselőnek alakjai megannyi érdekes karrikaturák. A darab humora már kevésbbé szerencsés és általában nem jár koturnusban, sőt sokszor nagyon is köznapi és helylyel-közzel trágár is. Hogy a darab Szatmáron egyenesen frivol tendencziával Írottnak tűnt fel, annak jó- részben mégis az előadók az okai, akik, ahelyett, hogy a nem éppen diszkrét részleteken átsiklottak volna, igyekeztek a kétértelműségeket szinte egyértelműen erősen kidomborítani. A főszereplők Kendi Boriska és Herczeg ez említett hibától eltekintve, igen ügyesen játszottak. Sipos és Szöcs diszkrét játékukkal váltak ki. Legjobb, sőt, ami ennél többet jelent, teljesen jó alakítás volt a Somogyié. Színházi heti műsor. Ma április'15-én, csütörtökön: „Nőemanczipáczió“, énekes bohózat. Páratlan. Sipos Zoltán jutalomjátéka. 16- án, pénteken : „Tatárjárás“ operette Zóna. Páros. 17- én, szombaton: „Falusi idill“, falusi történet. Újdonság. Páratlan. Fodor Oszkár jutalomjátéka. 18- án, vasárnap d. u.: „Gül-Baba“ operette. Zóna. 18-án, vasárnap este: „Falusi idill“, falusi történet. Il.-szor. Páros. Jutalomjátékok. Színtársulatunk egyik legjelesebb tagjának Sipos Zoltánnak ma este lesz a jutalomjátéka, melyre felhívjuk olvasóik figyelmét „A nőemanczipáczió“ kerül színre és Sipos legjobb szerepei egyikét játsza e darabban. A jutamazandó, aki intelligens játékával és gondos alakításaival különösen az előkelő színházlátogató közönség osztatlan tetszését érdemelte ki, — valóban teljes mértékben rászolgált arra, hogy mai jutalomjátékán a közönség megtöltse a színházat. — A színtársulat egy másik igen tehetséges tagjának, Fodor Oszkárnak pedig szombaton lesz a jutalomjátéka, amely alkalommal Lengyel Menyhártnak Budapesten jelentékeny sikert aratott szinmőve a „Falusi idill“ kerül városunkban először színre. Előfizetési felhívás, Tizenöt évet meghaladó hírlapírói pályám alatt irt és különböző lapokban megjelent apró tárczáimat egy önálló kötetben közreadni szándékozom. Ez a kis kötet nem lesz hivatva arra, hogy szerzőjének irói babérokat szerezzen, mert ezekre nem is vágyom, hiszen toliamat sokkal gyöngébbnek érzem, semhogy annak révén elismerésre tarthatnék számot. S hogy mégis dolgozataimnak kiadására szántam reá magamat, teszem ezt kizárólag azon czélból, hogy széleskörű ismeretségem mellett azok részére, kik az én munkámnak mégis némi értéket tulajdonítanak, vagy személyem iránt barátsággal viseltetnek, egy maradandóbb emléket biztosítsak. A kötet mintegy 20—25 tárczát fog magában foglalni, s amelynek ára fűzve 3 korona. Az előfizetésekre vonatkozó gyűjtő ivet azon kérelemmel küldöm meg, hogy a kinyomatandó példányok iránt való tájékozódás czéljából, akár reflektál a kötetre, akár nem, szíveskedjék azt legkésőbb lolyó évi május hó 15-ig czimemre (Nagykároly, pénzügy- igazgatóság) visszaküldeni, mert a kötetet legkésőbb junius hó 1 éré megjelentetni szándékozom. Az előfizetési dijak akár előre, akár pedig a könyv megjelenése után postautalvány utján küldhetők be. Szives támogatását kérve, maradtam Nagykároly, 1909. márczius hó tisztelettel Simkó Géza, m. kir. p. ü. segédtitkár. HÍREK. Nemzeti művészet. Irta : Bodnár Gáspár. Egy kiváló magyar művészt ünnepelnek az ország szivében, szép fővárosunkban. A mozgalmat a Képzőművészek Egyesülete indította meg, de kivette úgyszólván részét az ünnepségből az egész magyar társadalom. Koszorúját letette a művészi alkotás elé maga a nemzet is. Ez ünnepség tagadhatatlan bizonyítéka annak a jelenségnek, hogy a művészet hatalom kezd lenni a mi társadalmunkban. Vigasztaló mozzanat arra nézve is, hogy a magyar társadalomnak van erős érzéke — a nemzeti szempontok iránt. V) RUHA-ÜZLET! Augusztus 1-én nyílt meg Szatmáron, Deák-téren, (a Fehér-ház mellett) í Pl RUHA-ÜZLET! férfi- nni- é«i ahol a legolcsóbb árak mellett nagy vá- &CSA lem, um ca lasztékban kaphatók tavaszi ruhák, férfi-öltönyök, ffwprmptrriiha.ii7lpfp felöltők, különféle gyermekruhák, valamint dús gyerme&ruild lillClc, választékban a legelegánsabb női kabátezikkek.
